186736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 4-aroil-imidazol-2-on-származékok előállítására

t I Sf> 7.i(i 2 ban az imidazo!-2-on kifejezés magában foglalja a (II) általános képletű taufomerek mindegyikét és az imidazoi­­-2-on gyógyászatilag elfogadható sója a (III) általános képletű tautomerek bármelyikét jelentheti. Azokat a 4-aroilimidazol-2-onszármazékokaí, ame­lyekben R hidrogénatomot jelent, egy (IV) általános képletű imidazoí-2-on Friedel -Crafts acilezésével állít­hatjuk elő, ahol a képletben Rt a fentiekben megadott jelentésű. Az acilezőszer egy 2-furanoi!-ba!ogenid, elő­nyösen 2-furanoil-klorid, egy 2-tienoil-halogenid, előnyö­sen 2-tienoil-klorid vagy helyettesített benzoilhalogcnid, eiőnyösen adott esetben helyettesített benzoilklórid lehet, ez utóbbiak az (Vb) vagy (Ve) általános képletnek felel­nek meg, ahol Y halogénatomot jelent és X„ X2 és X3 az (I) általános képlet esetére megadott jelentésű, azXt a monoszubsztítuált fenilcsoport, az X2 és X3 diszubsztituált fenilcsoport szubsztituens jelentéseinek felel meg, vagy ezenkívül olyan csoport is lehet, amely a Friedel-Crafts-reakciót követően a kívánt X1f X2 vagy X3 helyettesítővé alakítható, így valamilyen védőcsoport vagy nitrocsoport, amely diazóniumionon keresztül az irodalomból általánosan ismert módon számot egyéb helyettesítővé alakítható. Ezenkívül a Friedel-Crafts-reakciót a fentiekben említett aroílhalogenidcken kívül megvalósíthatjuk a szabad savon vagy annak megfelelő savanhidriden is, lényegében azo­nos reakciókörülményeket alkalmazva. Az ilyen reakció­kat részletesen ismertetik az alábbi irodalmi helyen: Oláh: Friedel-Crafts and Related Reactions, III. kötet, 1. rész, Interscience Publications, John Wiley and Sons, New York, 1964. A Friedel-Crafts-reakciót a találmány értelmében úgy valósítjuk meg, hogy a megfelelő imidazoI-2-on körül­belül 1 molekvivalens mennyiségét megfelelő oldószer­ben összekeverjük körülbelül 1—körülbelül 10 molckvi­­valens, előnyösen körülbelül 2 molekvivalens Lewis-sav katalizátorral, ahol az oldószer például petrolétcr, kló­rozott szénhidrogén, így széntetraklorid, etilénklorid. me­­tilénklorid vagy kloroform, klórozott aromás vegyüiet, így 1,2,4-triklór-benzol vagy o-diklór-benzol-széndiszul­­fid vagy előnyösen nitrobenzol lehet. Az imidazol-2-on, Lewis-sav és oldószer keverékéhez előnyösen cseppen­­ként hozzáadunk körülbelül 1 molekvivalens-körülbelül 10 molekvivalens, előnyösen körülbelül 1,1 molekviva­lens megfelelő aroil-vegyületet, és a reagáltatást a rea­gensektől, az oldószertől és a reakciőhőmérséklettől függően körülbelül fél óra és körülbelül 100 óra közötti időn át végezzük, a reakcióhőmérséklct körülbelül -78 °C és körülbelül 150 °C közötti, előnyösen körülbelül 0 CC és körülbelül 100 °C közötti, különösen 60 °C körüli lehet. A keletkező aroilimidazol-2-ont bármilyen, irodalomból ismert eljárással kinyerhetjük a reakcióelegyből, előnyö­sen úgy járunk el, hogy a rcakcióelcgyet jeges vízzel le­hűtjük, majd a terméket szűréssel vagy extrahálással és az oldószer eltávolításával kinyerjük. A fentiekben leírt Friedel-Crafts-reakcióhoz Lew,s-sav katalizátorként például valamilyen fémet, így alumíniu­mot, cériumot, rezet, vasat, molibdént, wolframot vagy cinket, valamilyen Bronstead-savat, így foszforsavat, kénsavat, szulfonsavat vagy egy hidrogénhalogenidet, így hidrogénkloridot vagy hidrogénbromidot, valamilyen halogénezett ecetsavat, így klórecetsavat vagy trifiuor­­ecetsavat, valamilyen fémhalcgenidet, így egy bórhalo­­genidet, cinkkioridot, círikbromidot, berilliumkloridot. ié/kiorídot, vas(III)bromidot, vas(l!l)k!oridot, bigany­(Il)klorídot, hig2ny(I)kloridot, antimonbromidot, anti­­monkioridot, titán(IV)bromidot, titán(ÍV)kloridot, titán­­(Ilí)kloridot, alumíniumbromidot vagy előnyösen alu­­míniumkloridot használhatunk. Azokat az (I) általános képletű vegyiileteket, amelyek­ben a fenilcsoport monoszubsztítuált és a szubsztituens o- vagy p-heiyzeiben van és piperidíno-, morfolino- és -NR3R4 csoportot jelent, előállíthatjuk a fentiekben leírt módon vagy pedig egy megfelelő, (VI) általános képletű nuorbenzoiI-imidazol-2-onból, ho! R és R, az (I) álta­lános képlet esetére megadott jelentésű és a fluoratom o- vagy p-helyzetben lehet. A megfelelő, (VI) általános képletű vegyületet szükség szerint körülbelül 1-körül­­belül 10 molekvivalens piperidinnel, morfolinnal vagy di-( kis szénatomszámú-a!kil)-aminnal reagáltatjuk. Ezt a reakciót megvalósíthatjuk oldószerrel vagy anélkül, előnyösen az amin az oldószer és a reagens is. Ennek a reakciónak a szempontjából megfelelő oldószer például a dimetilformamid, dimetilszulfcxid, petroléter, klórozott szénhidrogének, így kloroform, metilénkiorid vagy szén­tetraklorid, széndiszuifid, éteres oldószerek, így dietiléter, tetrahidrofurán vagy p-dioxán, aromás oldószerek, így benzol, toluol vagy xilol, vagy az alkoholos oldószerek, így az etanol. A reagáltatást a reagensektől, az esetleges oldószertől és a reakcióhőmérséklettől függően körül­belül fél óra és körülbelül 48 óra közötti ideig végezzük, a reakcióhőmérséklct körülbelül 0 °C és körülbelül 150 CC közötti. Azokat az I általános képletű vegyületeket, amelyek­ben a fenilcsoport helyettesítője hidroxilcsoport, elő­állíthatjuk a fentiekben leírt módon, vagy előnyösen megfelelő, alkoxi-, előnyösen metoxiesoporttal helyet­tesített olyan benzoilimidazol-2-on-származékokból, ahol az alkoxiesoport a kívánt hidroxil-helyettesítő helyzeté­ben van. Az alkoxicsoportoí bármilyen, irodalomból ismert módszerrel lehasíthatjuk a megfelelő hidroxi­­benzoilitnidazol-2-on előállítása céljából, így például az alábbi irodalmi helyen szereplő módokon: Burwell, R. L,: The Cleavage of Ethers, Chem., Rev., 54., 615— 685.(1954.). Szükség esetén az X, X2 és X3 helyettesítőket meg­védhetjük, hogy megjavítsuk az (Vb) és (Ve) általános képletű vegyületek stabilitását vagy az imidazoi-2-on­­gyűrií nitrogénatomjait acilezzük a leírt módon, a reakció­képes X csoportok egyidejű acilezése nélkül. így például ha X,, X2 vagy X3 hidroxilcsoportot jelent, -NHR3 kép­­lelíi aminocsoportot, -SÜ2NH2 vagy benzilcsoportot hasz­nálhatunk az egyébként reakcióképcs hidroxi- vagy amirocsoportok védelmére. Ezt követően a benzilcsopor­tot például hidrogénnel palládium katalizátor fölött vagy nátriummal folyékony ammóniában végzett hidrogeno­­lízisscl távolíthatjuk el. ' Kívánt esetben az imidazol-2-on-gyűrű nitrogénatomjai közt! az egyiket vagy mindkettőt ismert módon alkil­­csoportta! helyettesíthetjük. Eljárhatunk például úgy, hogy a megfelelő, N-szubsztituálatlan aroilimidazol-2-on­­származékot a reakció szempontjából közömbös oldó­szer jelenlétében egy bázissal és egy alkilezőszerrel rea­gáltatjuk. Ehhez a reakcióhoz bázisként valamilyen hid­­ridcí, így nátriumhidridet vagy kalciumhidridet, valami­lyen karbonátot vagy hidrogénkarbonátot, így nátrium­­karbonátot vagy nátriumhidrogénkarbonátot, valamilyen fene látót, például nátriumfenclátot, valamilyen alkilátot, így nátriumetiiátot vagy előnyösen valamilyen hidroxidot, 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents