186711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a savanyú és egyben magnéziumhiányos talajok meszezésével egyidejűleg történő melioratív magnézium utánpótlására
1 386 72 ] 2 A kiszórandó javítóanyag-mennyiség meghatározása az í. ábrán bemutatott nomogram felhasználásával történik. A nomogram vízszintes tengelyén az AL (CA + Mg) miligram egyenértékben kifejezett összegét, a függőleges 5 tengelyen pedig az adott mészállapothoz tartozó várható pH értéket tüntettük fel. Az adott kolloidtartalom (LR %) mellett kívánatos AL (Ca + Mg) értékek a nomogramból az alábbiak szerint olvashatók le: A nomogram jobb felsó' sarkában található „leíszapol- 10 ható rész” (LR) skálán megkeressük a talajunknak megfelelő értékszámot, szükség szerinti kerekítéssel. Mechanikai elemzés hiányában a LR %-os mennyisége közelítően becsülhető a talajtani gyakorlatban általánosan alkalmazott Arany-féle kötöttségi számmal (KA), 15 amelynek értékeit a LR és a KA között meghatározott összefüggés alapján ugyanazon a skálán tüntettük fel. Ezután levetítjük azt a „javasolt pH” jelölésű egyenesre. A két egyenes metszéspontját az X tengelyre vetítve leolvassuk a talaj savanyúságának közömbösítésé- 20 hez szükséges kalcium és magnézium mennyiség miligramm egyenértékben kifejezett összegét. A leolvasott érték 0,25 mgeé pontossággal kerekíthető. A talajvizsgálatok szerinti tényleges kalcium és magnézium értékek összegét kivonva a nomogram vízszintes 25 tengelyén leolvasott AL (Ca + Mg) értékből megkapjuk a talajba juttatandó bázismennyiséget (Ca + Mg) mgeé; 100 g talajegységben kifejezve (D). Ezt az értéket behelyettesítve az alábbi ismert képletbe, megkapjuk az 1 ha területre kijuttatandó kalcium-karbonát mennyi- 30 séget tonnában kifejezve: CaC03 t/ha = DX0,055XTtXLX ------- -,---------35 CaC03 (ekv) % D: A meszezés előtti és az elérendő mészállapot különbsége mgeé/100 g talaj, 40 Tt: A javítandó talaj térfogattömege g/cm3, L: A javítandó réteg vastagsága (cm), 0,055: A Ca mgeé/100 g talaj CaC03 t/ha-ra való átszámításából és a bevitt javítóanyag visszamérhetőségéből adódó szorzó. 45 CaC03 (ekv) %: A javítóanyag kalcium-karbonát egyenértékben kifejezett hatóanyagtartalma, melyet úgy számítunk ki, hogy a javítóanyag elemi kalciumtartalmát 2,5-el, az elemi magnézium tartalmat pedig 4,12- 50 vei megszorozzuk, és a két értéket összeadjuk. A megfelelő kalcium, magnézium arányú javitóanyagkombináció kiválasztása: A megfelelő arányú kétkomponensű (kalcium, magnézium) javítóanyag-féleség megválasztásához a talaj ammó- 60 nium-laktát oldható kálium-oxid és magnézium ellátottságából indul ki. A kiválasztás a 2. táblázat alapján történik. A javítóanyag mennyiségének és minőségi összetételének meghatározását a 3. táblázatban közölt példákban mutatjuk be. 65 2. táblázat A javítóanyag kalcium, magnézium arányának megválasztása .. ... ,, AL-oldható K20 ppm AL-oldhato_________________________________ Mg ppm 121-160 161-220 221-420 >420 <30 4:1 3:1 2:1 1:1 31-60 4:1 4:1 3:1 2:1 Megjegyzés a 2. táblázathoz: Amennyiben a talaj ammónium-laktát-oldható kálium-oxid-tartalma nem éri el a 120 ppm-t, a rnelioratív kalcium : magnézium visszapótlást megelőzően biztosítani kell a talaj legalább ilyen szintű kálium ellátottságát. A kívánatos kalcium, magnézium arány beállításához szükséges javítóanyag komponensek mennyiségét a (2) képlet segítségével lehet kiszámítani: A - (A + B) • (Ca • Mg2 %) — (Mg • Ca2 %) , . Ca • (Mg2 % - Mg! %) + Mg • (Ca, % - Ca2 %) 1 A = a beállítandó (alap) j avítóanyag tömege (t), B = a kalcium, magnézium arány beállítására használt javítóanyag tömege (t), Ca, % = az alapjavítóanyag (À) kalcium-tartalma . %-ban, M;;, % = az alapjavítóanyag (A) magnézium-tartalma %-ban, Ca2 % = a B javítóanyag kalcium-tartalma %-ban, Mg2 % = a B javítóanyag magnézium-tartalma %-ban, Ca, Mg = a kívánatos kalcium, magnézium arány viszonyszámai. A javítóanyag-keverék elkészítése és alkalmazása Az eljárás gazdaságossága sí.empontjából fontos, hogy a rendelkezésre álló meszező anyagok közül alapanyagként azokat válasszuk, melyek természetes Ca, Mg aránya a beállítandó értékhez a legközelebb áll. A javítóanyagok keverésére legjobban a műtrágya őrlő- és keverő berendezések felelnek meg. A javítóanyag keverék kijuttatására a röpítőtárcsás műtrágyaszórók a legalkalmasabbak. Tavaszi vetésű növénykultúrák alá a javítóanyag keveréket a durván elmunkált talajra ősszel kell kiszórni, és a tavaszi talajmunkákka! (3-5 cm) a talajba dolgozni. Álló kultúráknál arra kell törekedni, hogy a javítóanyag minél közelebb kerüljön az aktív gyökérzónához. Az eljárás gazdaságossága szempontjából fontos, hogy megfelelő vetés-szerkezettel realizáljuk az eljárás talajtermékenységet növelő hatását. Az együttes kalcium, magnézium visszapótlásra legjobban reagáló szántóföldi növények: a cukorrépa, burgonya, lucerna, kukorica, napraforgó, dohány és a kalászosok. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a talajban a növények anyagcseréjéhez szükséges mennyiségű és aányú kalcium-, magnézium-, és káliumtartalmat biztosítja. Ennek hatására szántóföldi és állókultúráknál a terméshozam nő, a termés minősége javul. Az eljárást megalapozó szántóföldi kísérletek során az előbb említett növényeknél átlagosan 0,6—1,0 t GE/ha termésnövekedést értünk el, e mellett jelentős 3
