186702. lajstromszámú szabadalom • Nyomógombos kapcsoló

1 186 702 2 170°-ot, üzemi helyzetben pedig mintegy 100°-ot. zár­nak be. Az elmozdulás kezdetekor, ameddig a részek között értelmezett szögnek a nagysága 170° körüli érté­ket vesz fel, a 2 nyomótestre, ill. a 8 gombsapkára ki­fejtett reakcióeró' viszonylag nagy. Ha a nyomást fenn- 5 tartjuk, akkor az elmozdulás folytatódik, a 12 érintkező­elem részei által bezárt szög csökken, és ezzel együtt csökken az ujj által kifejtett nyomás ellen ható reakció­erő nagysága is. Az ilyen, az elmozdulással csökkenő reakcióerő nagyon kedvező pszichikai hatást fejt ki a 10 kapcsolót működtető személyre, aki szinte „érzi”, hogy a kapcsoló működésbe lépett és az érintkezés biztonság­gal létrejött. A pszichikai hatáson túlmenően, a csökkenő erejű jelleggörbe a nyomási energia jó kihasználása miatt szinte lökésszerű érintkezést eredményez, ami megbíz- 15 ható összeköttetést teremt. A megbízhatóságot lényegesen növeli, hogy az érint­kezési felületek hosszirányai egymásra merőlegesek, így a keletkező kis kapcsolódási felületen viszonylag nagy kontaktusnyomás keletkezik. Az időbeni stabilitás 20 többek között az egymáshoz képest elcsúszó érintkezési felületeknek köszönhető, és ebből adódik az öntisztító hatás is. A 12 érintkezőelem rugalmas ereje még összenyo­mott (ütköztetett) helyzetben is elegendő ahhoz, hogy 25 a nyomóerő megszűnése után a 2 nyomótestet nyugalmi állapotba vigye. A 12 érintkezőelem térfogati ellenállása 20 ohmem alatt van, vastagsága előnyösen kb. 2 mm, a 16 horony mélysége 1 mm, a 15 él és a szélek közötti távolság jellegzetesen 6-8 mm. 30 A találmány szerinti nyomógombos kapcsoló az 1-3. ábrákon bemutatott kiviteltől eltérő módon is létrehoz­ható. Említésre méltó például, hogy több kapcsoló közös házban egyesíthető, vagy egyetlen 2 nyomótesttel két, egymáshoz képest tükörszimmetrikus elmozdulású 35 12 érintkezőelem is működtethető, stb. A 12 érintkező­elemen a 15 él helyzetét nem csak a 16 horony létesíté­sével, hanem például az anyagvastagságnak vagy széles­ségnek a középső rész felé történő folyamatos csökken­tésével Is meghatározhatjuk. . 40 A találmány szerinti nyomógombos érintkezőelem egyszerű felépítésű, kedvező elmozdulás-nyomóerő jelleg­görbével rendelkezik, megbízható érintkezést hoz létre és tartós használatra is alkalmas. Szilikongumiból készített 12 érintkezőelemmel ellá- 45 tott találmány szerinti kapcsolók élettartam vizsgálata mutatta, hogy több milliós kapcsolásnak megfelelő élet­tartam garantálható, anyagkifáradás sehol sem lépett fel. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 50 1. Nyomógombos kapcsoló, amelynek háza, a ház­ban elhelyezett és egyirányú elmozdulásra megvezetett nyomóteste, a nyomótesttel Összekapcsolt rugalmas anyagú mozgóérintkezője és a mozgóérintkezővel tnun­­kaállapotban kapcsolódó nyugvóérintkezője van, azzal jellemezve, hogy a mozgóérintkezőt vezető gumiból készült lapos érintkezőelem (12) képezi, amely az el­mozdulás Irányába eső alsó szélénél (14) és felső szélénél (13) van megtámasztva, és két egymással tompaszöget bezáró része van, amelyek csatlakozásánál az érintkező­déin (12) középső tartományában egy az említett irány hoz képest harántirányú éllel (15) van ellátva, az él (15) a két támasztási vonalat összekötő síktől a nyugvóérint kező irányában eltávolított helyzetben van, az érintkező­elem (12) egyik megtámasztott széle (13) a nyomótest (2) egy hornyával (9), másik megtámasztott széle (14) pedig egy rögzített helyzetű alaplemez (10) hornyával (11) kapcsolódik és munkaállapotban az érintkezőelem (12) éle (15) kapcsolódik a nyugvóérintkezővel. 2. Az 1. igénypont szerinti nyomógombos kapcsoió kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az érintkezőelemen (12) az él (15) mögötti lapfelületen egy az éllel (15) párhuzamos horony (16) van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti nyomógombos kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az érint­kezőelemet (12) megtámasztó hornyok (9, 11) és az él (15) egymással párhuzamosak. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti nyomó­gombos kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy több nyugvóérintkezője van és ezeket az élre (15) merő­leges irányú, egymástól közzel elválasztott lapos érint­kezők (17, 20) képezik. 5. A 4. igénypont szerinti nyomógombos kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az érintkezők (17, 20) az alaplemezbe (10) vannak ágyazva és azon túlnyúló végeik vannak. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti nyomó­gombos kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hornyokat (9, 11, 16) ívelt hornyok képezik. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti nyomó­gombos kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az érintkezőelemnek (12) trapéz alakja van, amelynek szélesebb párhuzamos széle (14) kapcsolódik az alap­lemez (10) hornyával (11). 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti nyomó­gombos kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomótesten (2) a munkaáliapotba mozdításkor a további elmozdulást megakadályozó ütköző felület van. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti nyomó­gombos kapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomótest (2) „L”-alakban van kiképezve, amelynek hosszabbik részén hornyok vannak, amelyek a ház (1) oldalfalából kiugró vezetőbordákka! (3, 4, 5) kapcsolód­nak, és az érintkezőelem (12) felső szélével (13) kap­csolódó horony (9) a, nyomótest (2) rövidebb részének belső felületén van kiképezve. 4 db ábra 4

Next

/
Thumbnails
Contents