186697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kalászosok, különösen őszi búza, őszi árpa és tavaszi árpa termesztésére

1 186 697 2 fokozódik a kalászok asszimilációs tevékenysége. Ily módon a kalászállomány 15—25 %-k.al növelhető'. Az is növeli a termésbiztonságot és terméshozamot, ha sok kalásszal, de kis ezerszem-tomeggel rendlkező fajtát közepes állománysűrűségű, de nagy ezerszem-tömegű 5 fajtával szintetizálunk. A találmányt a következőkben példák kapcsán ismer­tetjük. Először néhány előnyös vetőmagkeverék-összetételt mutatunk be. 10 Együttérő koraiak: Fajta: Baranjka Martonvásár 11 G.K. Szeged %-os hányad: 40 30 30 Faj ta: Baranjka Martonvásár 8 G.K. Szeged %-os hányad: 40 40 20 Fajta: Baranjka Martonvásár 8 Martonv. 11 %-os hányad: 40 30 30 Fajta: M.V. 8 M. V. 11 G.K. Szeged %-os hányad: 40 40 20 Együttérő középkoraiak: Fajta: M. V. 10 M. V. 9 M.V. 8 %-os hányad: 40 40 20 Fajta: M. V. 10 M.V. 9 Beauchamp %-os hányad: 40 30 40 Fajta: Beauchamp M. V. 10 M. V. 8 %-os hányad: 40 40 20 Fajta: Beauchamp M.V. 10 %-os hányad: 50 50 Fajta: Beauchamp M. V. 9 %-os hányad: 50 50 Együttérő minőségi populációk: Fajta: G. K. Tiszatáj M.V. 4 %-os hányad: 40 60 Fajta: G. K. Tiszatáj M. V. 4 Jubilejn. 50 %-os hányad: 40 50 10 Fajta: G. K. Tiszatáj M. V. 4 Jubilejn. 50 %-os hányad: 10 20 70 15 20 25 30 35 40 A „szintetikus populáció” vetőmagkeverékét kísér­leti úton kiválasztott két vagy több fajta vetőmagjainak 45 vetőmagüzemben történő összekeverésével hozzuk létre. Célszerűen nagyvigorú vetőmagokat használunk fel, és a tőszámot 20 %-kal növeljük a komponens fajták opti­mális tőszámához képest. A nagyvigorú vetőmagokat úgy hozzuk létre, hogy a 50 vetőmagtermesztés során az első és második szárcsomó közötti fejlettségi állapotban hektáronként 1,5 liter 40 % etefon hatóanyagú retardánssal növekedés-retar­­dáló permetezést hajtunk' végre. A rctardálást legalább egy-két héttel megelőzően 40-60 kg/ha nitrogén fej- 55 trágya kiszórásával felfokozzuk a növények citokonin termelését, és egyben erőteljes fejlődésre kényszerítjük a növényeket. Az első és második szárcsomó közötti állapot úgy értendő, hogy az első szárcsomó a föld felett kb. 8 cm-es magasságban, a második szárcsomó pedig az első alatt mintegy 5 cm-re kitapintható. A retardálást azért nem szabad a növény fejlettebb állapotában végezni, mert akkor már negatív hatásai is lehetnek. A retardánsokat herbicidekkel együtt alkalmazni nem szabad, fungicidekkel együtt azonban lehet. A magvigor szabályozását az teszi lehetővé, hogy az embrió és az endospermium magas citokinin koncent­rációja és aktivitása biztosítja a levélen keresztül adott anyagoknak az embrióba és az endospermiumba történő áthelyeződését és a szintézisfolyamatokban! való rész­vételét. A magképződés időszakában ugyanis a levélen keresz­tül adott anyagok a magvakba irányíthatók, ahol ezek az emberió és az endospermium kifejlődése folyamán be­épülnek, és a szabályozórendszerben hatást fejtenek ki. Az első vigor-indukáló kezelést ún. „, vigorkomplex” anyaggal a kalászolás kezdetén hajtjuk végre. Ebben a fázisban a magméret jelentősen megnő, és az embrió differenciálódik. A második kezelést a magvakban folyó intenzív fehérjeszintézishez kell igazítani. Ez az első permetezéstől számított 15 nap elmúltával kerülhet végrehajtására, szintén ún. „vigorkomplex” anyaggal. Az ily módon előállított, jórészt nagyvigorú vető­magokat a szabványos 2—2,2 mm-es hasítékrosta helyett 2,6 mm-es hasítékrostával osztályozzuk, majd a kapott vetőmagot szeparátoron fajsúly szerint újra osztályoz­zuk a magpopuláció fajsúlyának növelése érdekében. Ezáltal a még meglevő kisvigorú magvak abszolút több­ségét eltávolítjuk a vetőmagból, és csaknem tisztán nagyvigorú, életerős magokból álló vetőmagtételeket nyerünk. A „szintetikus populáció” vetésénél előnyösen ilyen vetőmagfajlákból álló keveréket alkalmazunk. A fentiek szerint előállított nagyvigorú vetőmagvakat célszerű ún. bioregulátorral (pl. Phiiaxia JU-KNOLL nevű termékével) kezelni a csávázás és a kelés hormonális rendszerének gyors és aktív beindítása, valamint a tél­állóság fokozása céljából. A vetőmagvakra célszerű továbbá ragasztó-festő anyagot felvinni (pl. BIOKOL), mivel ezáltal a magvak tömege és alakja közel hasonló lesz, így a komponens fajták vetőmagvai pontosan az előírt arányban és mennyiségben kerülnek kivetésre, és nem rétegeződnek fajsúly szerint a vetőgépben a rázkódás folytán. A ragasztóanyag egyúttal filmszerű védőbevonatot is képez, amely biztosítja, hogy a csávázószer tartósan védje a magvakat a kórokozóktól. A „szintetikus populáció” fejlődése során, a bokroso­­dás végén, az első szárcsomó megjelenése idején (az ún. G/H fejlődési fázisban) növekedésszabályozást, szár­­szilárdítást vgzünk. Az alkalmazandó hatóanyagok felől az alábbiak szerinti elbírálás alapján döntünk: Kis adagú lcgmegfeleőbb Nagy adagú legmeg­­retardánssal kell kezelni felelőbb retardánssal kell kezelni közepes vízgazdálkodású talaj jó vízgazdálkodású talaj közepes csapadékellátottság bőséges csapadék­ellátottság jó állománysűrűség magas állománysűrűség genetikailag intenzív endogén genetikailag intenzívebb etiléntermelő képességű, szilárdabb, alacsonyabb szárú fajta 6,0-8,0 tonna ha-1 szem­termésre determinált öko­környezet endogén citokinin, GS és IES termelő képességű, magasabb szárú fajta 8,0—11,0 tonna ha-1 szemtermésre determinált öko-környezet 3

Next

/
Thumbnails
Contents