186688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegszál átmérőjének és/vagy átmérő változásának mérésére Fabry-Perot rezonancia alapján és bernedezés az eljárás fonanatosítására

1 186 688 2 A találmány tárgya eljárás üvegszál átmérőjének és/vagy átmérő változásának mérésére Fabry—Perot rezo­nancia alapján és berendezés az eljárás foganatosítására. A találmány szerinti megoldás elsősorban a 10- 150 jum átmérőjű bevonatlan vagy bevonattal ellátott üvegszálak átmérőjének nagypontosságú mérésére hasz­nálható. Vékony üvegszálak átmérőjének mérésére már több eljárás ismert. L. S. Watkins „Control of Fiber Manu­facturing Processes” (Proc. of IEEE, Vol. 70. No. 6, June 1982, pp. 626-634) c. cikkében az átmérő mérésé­re olyan eljárást ismertet, amelynél az üvegszálat a tenge­lyére merőleges irányból lézerfénnyel megvilágítják és az előreszűrt fénysugarak intenzitásának szögeloszlását nagyszámú fotodióda segítségével érzékelik és számító­géppel elemzik. Ez az eljárás az átmérő mérését 0,25 /um-es pontos­sággal teszi lehetővé, de csak kimondottan kis átmérőjű szálakhoz használható, mert az átmérő növelésekor az interferencia csíkok száma rohamosan növekszik, ami a kiértékelést nehezíti. Jó felbontóképesség eléréséhez nagyszámú (kb. 1000) fotodióda alkalmazása szükséges, és ez, valamint a mikroprocesszor használata az eljárást költségessé teszi. Az idézett cikkben az átmérő mérésére ismertetnek egy másik eljárást is, amelynél a mérendő szálat egy fókuszált vagy fókuszálatlan lézersugárral a tengelyére merőleges síkban pásztázzák, a lézersugarat a szál mögött detektorral érzékelik, és azt a negatív impulzust elemzik, amely a szál által okozott árnyékból származik. Ezen impulzus időtartama a pásztázási sebesség ismeretében jellemző a szál átmérőjére. Ennek a mérésnek a pontos­sága ± 0,5 jum körül van, és ez az érték az átmérő csökke­nésével kedvezőtlenebbé válik. Üvegszálak gyártása és ellenőrzése során az itt leírtak­nál nagyobb mérési pontosságra van szükség. Egy erre alkalmas mérési módszert ismertet A. Ashkin, J. M. Dziedzic és R. H. Stolen; „Outer diameter measurement of low birefringsence optical Fibers by a new resonant backscatter technique” c. cikkében (Applied Optics, Vol. 20, No. 13, July 1981, pp. 2299-2303). Ezt a módszert közeltéri rezor.áns visszaszórásos eljárásnak nevezték, amely hangolt hullámhosszú lézerfénnyel meg­világított szálról visszaszórt fényből származó Fabry- Perot és a felületi hullámok rezonanciáinak detektálásán alapul. A Fabry-Perot rezonanciák vizsgálata alapján vastag hírközlési üvegszál átmérőjének összehasonlító mérésénél 0,01 jum-es pontosság adódott. A közeltéri rezonáns visszaszórásos eljárásnál bevo­natlan üvegszálat a tengelyére merőleges irányból világít­ják meg egy sugárosztőn keresztül lézerfénnyel, majd az ugyanebbe az irányba visszaszórt sugarakat a sugárosztó révén egy képalkotó rendszerhez (mikroszkóphoz) irá­nyítják és előállítják az üvegszál nagyított képét. A kép­síkon a Fabry-Perot rezonanciába lépő sugarak és a felületi hullámból tengelyirányban visszaszórt sugarak elkülönülten jelennek meg és réssel a vizsgálandó sugara­kat kiválasztják. Az elkülönített, csak azonos típusú vlsszaszórásból származó sugaraknak a hullámhossz hangolásakor keletkező minimumait és maximumait érzékelik, és ebből számítják ki az átmérőt. Bár a módszer pontossága igen nagy, alkalmazásánál (különösen kis átmérők esetén) az alábbi nehézségek lépnek fel. Az igen nagy nagyítást igénylő leképzés miatt a szál legkisebb mértékű és a gyakorlatban nem 2 megakadályozható elmozdulása is azt eredményezi, hegy a visszaszórt sugarak a réshez képest eltolódnak és így a mérés nem végezhető el, vagy hamis minimumok adódnak. Ez a nehézség a szálátmérő csökkenésekor 5 fokozott mértékben fellép, hiszen egyrészt az egészen vékony szálak rezgési hajlama nagyobb, másrészt kisebb átmérőnél nagyobb nagyítást kell alkalmazni. Az elmozdulás iránti érzékenységen kívül a sugárosztó jelenléte sem kedvező, mert a megvilágító fényhez ké- 10 pest igen kis intenzitású visszaszórt fény erősségét a sugárosztó által okozott mintegy 4-szeres csillapítás továbbcsökkenti. A közeltéri rezonáns visszaszórásos eljárás egyszeresen vagy többszörösen bevont üvegszálak átmérőjének vizs- 15 gálatára a bevonatok által előidézett optikai hatások miatt csak mérsékelten alkalmas. A képtovábbítás céljá­ból használt üvegszálak általában kettős bevonattal ren­delkeznek és átmérőjük a 10-20 jum-es tartományba esik. 20 A közeltéri visszaszórásos eljáráshoz szükséges hangol­ható hullámhosszúságú lézer fényforrás annak magas ára miatt az eljárás felhasználási körét korlátozza. A fentiekben leírt ismert átmárőmeghatározási mód­szerek a szálátmérőt nem képesek a gyártási folyamat 25 alatt kellő pontossággal meghatározni, amikor még a gyártási folyamatba való beavatkozással az előírttól el­térő átmérőjű szabik előállítása megakadályozható lenne. A találmány feladata olyan eljárás és berendezés létre­hozása üvegszálak átmérőjének és/vagy átmérőváltozásai- 30 nak meghatározására, amely szükségtelenné teszi hangol­ható hullámhosszúságú lézer alkalmazását, a Fabry- Perot rezonancia közeltéri leképezését, és amely kielé­gítő pontosságot biztosít az átmérő mérésénél és lehe­tővé teszi az üvegszál gyártásánál értéktartó szabályozás 35 kiépítését. A találmány eljárásra vonatkozik, amelynek során a vizsgálandó üvegszálat oldalirányból lézernyalábbal meg­világítjuk, és az üvegszálról visszaszórt sugarak közül meghatározott visszaszórt lézernyalábba esőket detektá- 40 lünk, és a találmány szerint az üvegszálat a hossztenge­lyére merőleges egyenessel kis szöget bezáró, állandó hullámhosszú lézernyalábbal világítjuk meg, és a detek­tálandó visszaszórt lézernyalábot, úgy választjuk ki, hogy az a hossztengelyre merőleges egyenessel az. említett 45 szöggel azonos nagyságú, de ellentétes értelmű szöget zár be, ennek a kiválasztott visszaszórt lézernyalábnak a távoltéri intenzitását dektektáljuk, és eközben az üveg­szál belső felületéről visszaszórt detektálandó sugaraknak az üvegszál belsejében megtett úthosszát változtatjuk. 50 Az eljárás egy. foganatosítási módjánál az üvegszálban megtett úthosszát a megvilágító lézernyaláb irányának két szélső áliapot közötti folyamatos állításával változ­tatjuk, és az átmérőt a detektált intenzitás szélsőértékei, valamint a megvilágítandó lézernyalábnak ezen intenzi- 55 tás szélsőértékekbez tartozó szöghelyzetei alapján hatá­rozzuk meg. A megvilágító lézernyaláb a két szélső helyzet között az üvegszál tengelyére merőleges egyenessel legfeljebb a 0,5° és 30° közötti szögtartományon belül változó 00 szöghelyzetet vehet fel. A találmány szerinti eljárás egy másik foganatosítási módjánál a megvilágító lézernyalábot megosztva az üvegszálat két lézernyalábbal világítjuk meg, amelyek­hez különböző beesési szög (aI, a2) tartozik, a két meg- 65 világító lézernyalábról a visszaszórt sugarakat külön-

Next

/
Thumbnails
Contents