186684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterségesen keltetett házi és vadszárnyasok vitalitásának növelésére
186 684 A találmány tárgya eljárás mesterségesen keltetett házi és vad szárnyasok vitalitásának növelésére. Ismeretes, hogy emlősök mesterséges megtermékenyítésének és halikra termékenyülésének hatékonyabbá tételére, valamint az utódok életképességének javítására a spermát életképes állapotban 3—5 Gy dózisú sugárzás kezelésnek vetik alá. Ilyen eljárást ismertet a 2217/80 alapszámú magyar találmányi bejelentés. Ezzel a besugárzással elérhető a megtermékenyülési százalék növekedése, valamint az utódok életbenmaradási százaléka. Ezzel az eljárással és ezzel a dózissal csak megterrnékenyülés előtti besugárzás volt elvégezhető. Ez a vitalitásnövelő besugárzás azonban csak a sperma kezeléséből származó generáció cgyedeire vonatkozik, azok utódaira nem, tehát nem öröklődő (mutációs) megváltozásról van szó, hanem csak energiaközlésről. A spermakezelés azonban csak ott alkalmazható, ahol mesterséges megtermékenyítéssel végzik a szaporítást. Felvetődött az a gondolat, hogy lehetséges-e serkentő célú energiaközlés természetes úton történt megtermékenyítés után besugárzással. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy lehetséges természetes úton történt megtermékenyítés esetén is egyes állatfajoknál, különösen házi és vad szárnyasoknál besugárzással serkentő célú energiaközlés, ha a sperma besugárzásához szükséges dózisnál lényegesen kisebb dózissal végezzük a tojások vagy a kikelt naposcsibék sugárkezelését. A találmány szerinti eljárásnak az a lényege, hogy a szárnyasok keltető tojásait vagy közvetlenül keltetés után naposcsibéit stimulációs sugárdózissal, fajoktól függően legfeljebb 3 Gy, előnyösen 0,5-1 Gy dózissal besugározzuk. A találmány szerinti eljárást részletesebben a kiviteli példák kapcsán ismertetjük. A tojásokat úgy helyezzük el tompa végükkel lefelé tojástálcákon, hogy a felülről és oldalról jövő besugárzás optimális szögben és intenzitással érje a tojás megfelelő szerveit és anyagait. A naposcsibéket a tojástálcákhoz hasonló szélességű ketrecben úgy rendezzük el, hogy a dózis egyenletesen érje őket. Ez úgy érhető el, hogy egy 30 darabos tojástálcának megfelelő alapméretű ketrecbe 25 naposcsibét rakunk. Ügyelni kell arra, hogy besugárzás alatt a tojás ne hűljön ki, ill. a naposcsibe ne hűljön meg. Ezért gondoskodni kell arról, hogy szükség esetén fűtéssel egyenletes meleget biztosítsunk a besugárzás helyén. A besugárzás után a kezelt tojásokat azonnal elhelyezzük a keltetőgépben, a kezelt naposcsibéket pedig a nevelőhdzban. Ezért célszerű, hogy a besugárzást a keltetés, ill. a nevelés színhelyén végezzük. Ez utóbbi feltétel biztosítására hordozható besugárzó berendezések a legalkalmasabbak. Az egyenletes sugárdózis szállítószalagra helyezett és sugáralagúton átvezetett tojástálcákkal és ketrecekkel biztosítható. A kísérletek kimutatták, hogy a kelési százalék reprodukálható módon 1 Gy dózis alkalmazásával 2,5-3 %- 5 kai fokozható. A tapasztalat szerint a keltetés előtti közvetlen besugárzás fokozta az eredendően gyenge vitalitású egyedek kiszelektálódását mindjárt a kelés kezde-. tén, mert megnőtt a véres és befulladt egyedek száma. Fokozta azonban a sugárkezelés a kikelt egyedek vitali- 10 tását és jelentősen csökkentette az elhullási és a megbetegedési százalékot. Ez az eredmény nemcsak a központi telepeken, hanem a háztáji baromfinevelő, viszonylag nagyméretű állománynál is ellenőrizhető volt. Különösen a Marek-betegség és a Mycoplasmosis betegség 15 visszaszorulása volt jól kimutatható. Egy végig ellenőrzött háztáji állománynál az 1 Gy sugárkezeléssel indított tojásokból szármázó populációnál 8,33 % volt az elhullás, míg a kontroll populációnál 13,92 %. Ennél az 1200 darabos sugárkezelt broiler állománynál az átlagsúly 2o 4 dkg-al volt több, mint a kontroll populációnál és a külön mért mellsúlyok átlaga 7 dkg-al volt nagyobb. A kísérletek során, amikor hetente boncolták a keltetés alatt álló állományokat, kimutatták, hogy az embrionális fejlődés felgyorsul és a csirkeembrióknál a sugár- 25 kezelt tojásokban levő embriók mellüregének bezáródása mintegy 4 nappal korábban fejeződött be, mint a kontroll állománynál. A találmány nincs a kiviteli példa szerinti eljárásra korlátozva, hanem kiterjed az igénypontok, különösen 30 a főigénypont terjedelme alá tartozó minden megoldásra. Szabadalmi igénypontok 35 1. Eljárás mesterségesen keltetett házi és vad szárnyasok vitalitásának növelésére, azzal jellemezve, hogy a szárnyasok keltető tojásait vagy közvetlenül keltetés után naposcsibéit stimulációs sugárdőzissal legfeljebb 40 2 Gy, előnyösen 0,5-1 Gy dózissal besugározzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítást módja, azzal jellemezve, hogy a tojást felülről és oldalról sugározzuk be, a tojást tompa végével felfelé helyezzük el. 45 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítás» módja, azzal jellemezve, hogy besugárzás után a tojásokat azonnal keltetőgépbe helyezzük. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy besugárzás 50 után a naposcsibéket azonnal nevelőházba helyezzük. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a besugárzás helyén a tojások lehűlését, ill. a naposcsibék megfázását megakadályozó hőmérsékletet biztosítunk. Ábra nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent: a Műszaki Könyvkiadó gondozásában COPYLUX Nyomdaipari és Sokszorosító Kisszövetkezet
