186680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növénynevelő terek automatikus víz- és/vagy tápoldat-ellátására
1 186 680 2 harmadába. Eljárhatunk úgy is, hogy a drénteret rossz vízemelő tulajdonságú anyaggal (kavics, üveggyöngy, műanyag tű, műanyag pellet stb.) töltjük meg, így drénréteget alakítva. Utána a drénteret és a felső (a nevelőközeg befogadására szolgáló) teret valamilyen nedvszívó anyaggal összekötjük. E célból vízvezető képességű anyagból (textília, nyíltcellájú műanyaghab, fliz vagy' gyapot) álló köteget helyezünk el a betét és az edény alja között. A nedvszívó anyagból álló köteget célszerűen a betéttel vagy a betétben rögzítjük. Amennyiben a dréntérben rossz vízemelő tulajdonságú anyagból drénréteget alakítottunk ki, betétként célszerűen a nedvszívó köteggel azonos anyagból álló korongot helyezünk a drénrétegre. A felső teret a nevelő közeggel töltjük fel. Nevelő közegként stabil szerkezeti tulajdonságú ásványi anyagokat (perlit, homok stb.) vagy természetes talajt vagy habosított műanyag morzsák vagy gömböcskék vagy a felsoroltak keverékét használhatjuk. A nevelőközeg minősége egyebek között a kívánt vízkapacitástól függ; a különböző kapilláris tulajdonságú anyagok összekeverésével igen pontosan tudjuk beállítani a szubsztrátum vízfelvevő képességét. A betét a nevelőközeget a fenti térben tartja. Az így kialakított edényekbe ültetjük a növényeket. A tenyészedények fent említett nyílásába befolyó gyanánt csőcsonkot helyezünk, és az edényeket célszerűen hajlékony műanyagcsövekkel összekapcsoljuk a szintszabályozott puffertartállyal, mégpedig a közlekedő edények elve szerint, ami azt jelenti, hogy a dréntérben kialakuló folyadékszint a puffertartály folyadékszintjével azonos lesz. A puffertartályban olyan vízszintet állítunk be, hogy a vele közlekedő tenyészedényekben a-vizszint ne haladja meg a betét magasságát, azaz a befolyó nyílás és a betét között helyezkedjen el. A puffertartály folyadék-utánpótlását a növények folyadék-fogyasztásától függő folyadékszinttel szabályozzuk oly módon, hogy ha a növények vízfelvétele, elpárologtatása következtében a drénrétegben (és azzal a puffertartályban is) a folyadékszint csökken, a szintszabályozó nyitja a puffertartály feltöltésére szolgáló szelepet. Amikor a folyadékszint eléri az előírt és lehetőleg ±1-3 mm pontossággal szabályozható magasságát, a szelep zár. A fenti módon a növényeket egész nap öntözhetjük, de időkapcsoló közbeiktatásával az öntözést napi néhány órára korlátozhatjuk is. Ezzel - akár a nevelőközeg és a nedvszívó anyag milyensége révén — beállíthatjuk az adott faj igényének a legjobban megfelelő telítettségi értéket. Időkapcsolóval továbbá a vízellátást átkapcsolhatjuk tápoldat-ellátásra. Klímakamra vagy programvezérelt tér esetén mind a szintszabályozót, mind az időkapcsolót a programvezérlésre köthetjük, így a folyamat teljesen automatizálttá válik. A találmány szerinti eljárást az alábbi példával ismertetjük. Példa Máknövények nevelésére 2,5 liter űrtartalmú műanyag edényeket választottunk. Az edények falába, aljuktól 1 cm magasságban nyílást fúrtunk a csőcsonk számára. 1—3 cm átlagos átmérőjű, kvarc alapanyagú, rostált kavicsból 5 cm magas drénréteget alakítottunk ki az edényben. A kavicsréteg felső szintjét gyapot alapanyagú, jó vízszívó textíliával zártuk. Ugyanebből az anyagból készült felszívó köteget helyeztünk el a dréntér és a textil réteg között. A folyadékszintet a tenyészedények alapjától számított 1,5 cm magasságban állítottuk be. A kamrán kívül elhelyezett puffertartály szabályozását mágneskapcsolós úszórendszerű szabályozóegységgel oldottuk meg. A találmány tárgyát továbbá az ismertetett eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is képezi. A találmány szerinti berendezésre jellemző, hogy szintszabályozott puffer« artálya és a közlekedő edények elve szerint a puffertartállyal összekötött, a dréntér magasságában a vizet és/vagy a tápoldatot bevezető nyílással ellátott tenyészedényei vannak, amelyekben az alsó dréntér és a nevelőközeg betéttel el van választva egymástól, ugyanakkor a folyadékszint alá nyúló nedvszívó anyaggal össze van kötve egymással, és a dréntérben elhelyezkedő folyadékszint a puffertartály szintszabályozójával vezérlő kapcsolatban áll. A találmány szerinti berendezést az alábbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a berendezés működési vázlatát mutatja, a 2. ábra az alkalmazott tenyészedény egy előnyös kiviteli alakját szemlélteti, míg a 3. és 4. ábrán a betét egy-egy előnyös kiviteli alakját tüntettük fel. Az 5. és 6. ábra a betét és a nedvszívó anyag különböző elhelyezkedési lehetőségeit mutatja. Ahogy az 1. ábra mutatja, a berendezésnek szintszabályozott 1 puffertartálya van, amelybe a rajzon fel nem tünteíett tárolóból érkezik a víz, illetve a tápoldat. Az 1 puffertartályból csővezeték, például hajlékony műanyagcső vezet a 2 tenyészedényekhez, minden tenyészedény számára egy-egy elágazással. Mindegyik 2 tenyészedény az oldalfalon, közvetlenül az alja felett nyílással és a nyíláshoz csatlakozó 10 befolyóval(2.ábra) van ellátva. A 2 tenyészedényekben két szint van kialakítva: a 4 dréntér és az 5 nevelőközeg. A 4 drénteret és az 5 nevelőközeget 3 betét választja el egymástól. A 9 folyadékszint a bevezető nyílás és a 3 betét közötti magasságban a 4 dréntérben helyezkedik el. A 2. ábrán láthatóan a 4 dréntér és az 5 nevelőközeg a 9 folyadékszint alá nyúló 8 nedvszívó anyaggal áll kapcsolatban egymással. A 9 folyadékszint az 1 puffertartály 6 szintszabályozójával áll vezérlő kapcsolatban. A 2. ábra az alkalmazott tenyészedény egy előnyös kiviteli alakját szemlélteti. A 4 dréntérben rossz vízemelő tulajdonságú anyagból 7 drénréteg van kialakítva. A 7 drénréteg anyaga lehet természetes ásványféleség, például kavics, vagy műanyag, például a hidroponikában használatos műanyagtű töltőanyag. Az 5 nevelőközegként stabil szerkezeti tulajdonságú ásványok (perlit, homok, vermikulin) vagy természetes (esetleg szerves) talajféleségek, habosított műanyagmorzsák \agy a felsoroltak keverékei kerülnek alkalmazásra. Az említett anyagok különböző arányú keverékeivel a nevelőközeg vízkapacitását lehet beállítani. Az 5 nevelőközeg és a 7 drénréteg között a 3 betét helyezkedik el, amely - tekintettel arra, hogy a drénréteg a távtartó szerepét is betölti — hajlékony.anyagból állhat. A bemutatott példa szerinti kiviteli alak esetében mind a 3 betét, mind a 8 nedvszívó anyag hajlékony textíliából készül. A 3. és 4. ábrán olyan 3 betét látható, amely funkcionálisan egybe van építve a nedvszívó anyaggal. A 3 betét itt 11 távtartóként van kiképezve, és a 11 távtartóban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
