186660. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyűjtősínek zárlatvédelmére

1 186 660 A találmány tárgya eljárás és berendezés gyűjtősínek zárlatvédelmére. A gyűjtősínek zárlatvédelmére régóta ismert és alkal­mazott olyan megoldás, amelynél a több gyűjtősínes rendszerben szakaszolók segédérintkezőinek felhasználá­sával az áramváltó szekunder köröket a primer körök diszpozíciójának megfelelő kapcsolásba hozzák, és így egy-egy gyűjtősín szakaszra ellenőrzik a Kirchhoff csomóponti törvény teljesülését. Ezt a kapcsolást fázi­sonként, vagy összegező áramváltó alkalmazásával a három fázisáram valamilyen alkalmas összegére hozzák létre. Ha valamelyik gyűjtősín szakaszon zárlat lép fel, akkor a zárlatos szakasz áramváltó szekunderéin ek ösz­­szegző ágában a leágazási áramok összege, azaz a zárlati árammal arányos áram fog folyni, míg az ép szakaszok­nál ez az összeg nulla lesz. Pontosabban csak közel nulla, mert az áramváltók különbözősége, vagy egyes áram­váltók esetleges telítődése miatt mindig folyik egy bizo­nyos nagyságú hibaáram. A hibaáram miatt az összeg­ágban nem alkalmazható egyszerű túláramelem, hanem egy ún. fékezéssel rendelkező differenciálrelét kell alkal­mazni. A fékezés mértéke általában állítható és attól függ, hogy a leágazási áramváltóknak mekkora a hibájuk az adott gyűjtősín szakasz zárlatára. Fékezési jelként általában áz egyes gyűjtősín szakaszok leágazási áramai abszolút értékének összegével arányos jelet alkalmaz­nak, tehát egyenirányítás után összegzik a leágazási ára­mokat a szakaszolók állásának megfelelően. Hátránya ennek az abszolút érték összegezési eljárásnak, hogy belső zárlat esetén is igen nagy fékezésijei lép fel, amely a védelem sebességének csökkenését vonja maga után, és a nem fázisonkénti kiépítés esetén földrövidzárlat esetén túlfékezést eredményezhet. Hátrányos még ezen kívül, hogy a primer körök diszpozíciójának követése miatt szükséges sok átkapcsoló elem költséges, és az ele­mek nagy száma a meghibásodási valószínűséget növeli. A találmány szerinti eljárás és berendezés olyan zár­latvédelmet ad, amely átkapcsolásmentes és fékező jel­ként az összes gyűjtősín szakasz leágazási áramai közül a legnagyobbal arányos jelet használ. A találmány tehát egyrészt eljárás gyűjtősínek zárlat­­védelmére, amelynek során a gyűjtősín differenciál­reléjének fékezésére jelet állítunk elő, és az jellemzi, hogy fékezési jelként a mindenkori legnagyobb leága­zási árammal arányos jelet állítunk elő, és ezt a fékezési jelet használjuk minden egyes gyűjtősín szakaszra. A találmány másrészt berendezés gyűjtősínek zárlat­­védelmére, amelynek az egyes gyűjtősín szakaszok diffe­renciálreléjét fékező jelet előállító, a gyűjtősín szakaszok leágazásainak áramváltóihoz csatlakoztatott áramköre van. A találmány szerint a leágazások áramváltóihoz maximumkiválasztó egység csatlakozik, amelynek féke­zési jelet szolgáltató kimenete valamennyi gyűjtősín szakasz differenciálreléjéhez csatlakoztatva van. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjában a maximumkiválasztó egység leágazási áramok­kal táplált közbenső áramváltókat, ezek szekunder körére csatlakoztatott ellenállásokat és az ellenállások­hoz kapcsolt egyenirányítókat tartalmaz, amely egyen­irányítók egyenoldala egymással párhuzamosan van kapcsolva. Úgy is kialakítható a találmány szerinti berendezés, hogy a maximumkiválasztó egység leágazási áramokkal táplált közbenső áramváltókat és ezek szekunder körére csatlakoztatott egyenirányítókat tartalmaz, amely egyen­irányítók egyenoldala ellenálláson keresztül sorosan van kapcsolva. A találmány szerinti megoldásnál jelentős gazdasági előnyt biztosít az a tény, hogy a fékezési ágban elmarad­hatnak a szokásos kapcsolóelemek. Ezzel egyben az üzembiztonság is növekedik. További előny még, hogy a megoldás egyfázisú földrövidzárlatok esetén sem okoz túlfékezést. A találmányt a továbbiakban a rajzokon szemlélte­tett előnyös kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi kapcsolási vázlata, a 2. és 3. ábra pedig a találmány szerinti berendezés maximumkiválasztó egységének egy-egy kiviteli alakját mutatja egyszerűsített kapcsolási rajzzal. Az 1. ábrán látható gyűjtősín rendszer I, II, ... m gyűjtősín szakaszokból áll, amelyekhez At, A2, ... An, An+i, ... Ak, Ak+1, ... A[ áramváltókon keresztül 1, 2, ... n, n+ 1, ... k, k + 1, ... 1 leágazás csatlakozik. Az 1, 2, ... 1 leágazások természetesen bármelyik I, II, ... m gyűjtősín szakaszra csatlakozhatnak, az át­tekinthetőség végett csak egy lehetséges diszpozíciót ábrázolunk. Az I, II, ... m gyűjtősín szakaszok közötti áthidalások a megfelelő gyűjtősín szakasz számára szin­tén n + 1, k + 1, ... leágazásokat képeznek. Az 1, 2,... 1 leágazások A,, A2, ... An, An+1, ... Ak, Ak+1, ... A, áramváltóinak szekunder körei M maximumkiválasztó egység bemeneteire csatlakoznak. Az M maximum­kiválasztó egység olyan áramköröket tartalmaz, amely a bemenetéin lévő jelek közül mindenkor a legnagyobbat szolgáltatja K kimenetén. Tételezzük fel, hogy zárlat lép fel az I gyűjtősín sza­kaszon, ez esetben az 1. ábrán feltüntetett nyilak jelzik az I|, I2 » ... I) áramok folyásának irányát, amelyek ösz­­szege az egyes I, II, ... m gyűjtősín szakaszokra az alábbi lesz: r1-i1+i2 + ..,+ïn+in+1=Tz îll - Jn+i +ïn+2 + ••• +ïk + ík+i = Ihll - 0 ïm =ïk+i +ïk+2 + ».+ Ij=Ihm -0 A fenti képletekben I7 a zárlati áram, Ihn és Ihm pedig a II illetve m gyűjtősín szakasz hibaárama. A féke­zési jelet csakis az I gyűjtősín szakaszra csatlakozó 1, 2, ... n, n + 1 leágazások közül az egyik szolgáltatja, mivel az n + 1 leágazáson folyó áram az n + 2, ... 1 le­ágazásokon folyó áramok összege, tehát vagy az n + 1 leágazás árama, vagy valamelyik 1, 2,... n leágazás árama a legnagyobb. A működés szempontjából mindegy, hogy melyik áram a legnagyobb, nagy valószínűséggel igaz, hogy az. n + 1 leágazás árama lesz a legnagyobb. A továb­biakban ezt feltételezzük. A zárlatvédelem megszólalá­sának az a feltétele, hogy az adott I, II, ... m gyűjtősín szakaszra a leágazási áramok vektoriális összege nagyobb legyen a fékezési jelnél. A kettő összefüggése az I,II, ...m gyűjtősín szakaszra az alábbi: I, > C-Tn+I Ihll <"' C-In+1 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents