186639. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sínek kiegyenesítésére, valamint kiegyenesített sín
1 186 639 2 I. táblázat Hengerléssel egyengetett sín Nyújtva egyengetett 0,7 %-nál maradó 073 BIO alakváltozás 073 D09 o max o max a max a max teljes nyomáskor húzáskor N/mm2 N/mm2 feszultseS nyomáskor húzáskor teljes N/mm2 N/mm2 Elvi a feszültség hosszirányban-260 + 230 490 + 40 40 Elvi a feszültség függőleges irányban-200 + 50 250-10 + 30 40 II. táblázat Hengerléssel egyengetett sín 236 D23 Nyújtva-egyengetés 3 % maradó megnyúlással 236 D23 Nyújtva-egyengetés 0,53 maradó megnyúlással 236 D23 a max a max teljes nyomás húzás tarto- N/mm2 N/mm2 mány a max nyomás N/mm2 a max húzás N/mm2 teljes tartomány a max a max nyomás húzás N/mm2 N/mm2 teljes tartomány Elvi a feszültség hosszirányban-140 + 240 380-20 + 45 65-10 + 30 40 Elvi a feszültség függőleges irányban-150 +30 180-40 + 10 50-10 +20 30 III. táblázat Hengerléssel egyenesített 150 Cl 3 sín Nyújtva egyengetett sín 1 % maradó megnyúlással 150 Cl3 sín a max a max nyomáskor húzáskor N/mm2 N/mm2 teljes tartomány o max nyomáskor N/mm? a max . húzáskor tartománv N/mm1 Urt0many Elvi a feszültség hosszirányban-143 +282 425-21 + 10 31 Elvi a feszültség függőleges irányban-89 + 26 115-27 + 8 35 összegezve megállapíthatjuk, hogy ha a maradó meg- 50 nyúlás e értéke 0,3—1 százalékos tartományban van, a találmány szerinti eljárással egyenesített sínek esetében a maradó feszültségek értéke legalább 5-10-szer kisebb, mint a görgős egyengetéssel kezelt síneké, és a mért maradó feszültségek közötti szórás értéke is legalább az 55 ötödé a találmány szerinti eljárás esetében mint az ismert eljárásnál. Az általunk végzett kísérleteket különböző laboratóriumokban hitelesítettük (SALICOR, 1RSID). A maradó feszültségek megszűnése olyan volt, hogy a laboratóriumok nem tudtak lényeges különbséget kimu- 60 tatni azoknak a feszültségeknek a szintje között, amely a nyújtva-egyenesítéssel készült acélra vonatkozott és azok között, amelyek referenciául szolgáltak és amelyek feszültségmentesek voltak. A görgős egyenesitési eljárással egyenesített sínek 65 esetében azt tapasztaltuk, hogy elég erős nyomóirányú feszültség van a sínben mind a hosszirányban, mind pedig a függőleges irányban, elsősorban a gerincben. Azokban a részekben, amelyek a gerincet a fejrészhez és a talprészhez kapcsolják, ezek a feszültségek kompenzálva vannak, különösen hosszirányban a fejrész és a talprészben lévő húzófeszültség hatására. A nyújtással egyenesített sínek esetében ezek a feszültségek lényegesen kisebb és lényegesen egyenletesebbek. Itt jegyezzük meg, hogy a vágási eljárással mérték a feszültséget az úgynevezett YASOJUMA és MACHII eljárással többek között az U1C Kutató és Vizsgáló Laboratóriumban, amelyről a C53 tanulmányban írtak, és amely a „maradó feszültségek sínekben” címet viselte. A méréseket az úgynevezett gyűrűs fúrással is ellenőrizték. Annak empirikus igazolására, hogy a nyujtva-egyenesített sínekben a 5
