186638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ioncserélő membrán elektrolitikus cellába történő beszerelésére

1 186 638 2 1. példa Karbonsav-csoportokat tartalmazó, tetraíluor-etilén és perfluor-Vinil-éíer kopolimerböl készült, 280 mikron vastag kationcserélő-membrán-lemezből 35 cmX30 cm nagyságú téglalapalakú darabokat vágunk ki. A membrán ioncserélő kapacitása 1,3 milliekvivalens/g. A lemez 35 cm hosszú, egymással ellentétes éleire rugalmas PVC-szalagból készült csíkokat erősítünk és a lemez 30 cm hosszú, egymással ellentétes éleire alumí­nium-csíkokat erősítünk. A lemezt Bruckner Karo 11 tip. feszítőberendezésre szereljük fel és a lemezt a feszítőbe­rendezéssel összeköttetésben álló kemencében 67 “C-ra melegítjük fel. Az alumínium-csíkokat 1 m/perc sebességgel addig húzzuk szét, míg a lemezekhez erősített alumínium­lemezek közötti rész 1,5-szörösére nő; a rugalmas PVC- szalagok megakadályozzák a lemez szétesését. A feszítő­berendezéshez szerelt lemezt a kályhából kivesszük és légáramban szobahőmérsékletre hűtjük. A fenti eljárást (a lemez 67 °C-on történő feszítését, majd szobahőmérsékletre hűtését) kétszer megismétel­jük. Az első ismétlésnél az alumínium-csíkok közötti távolságot az eredeti érték 2,5-szörösére, míg a második ismétlésnél az alumínium-csíkok közötti távolságot az eredeti érték 4,2-szeresére növeljük. Az ily módon kialakított kationcserélő membrán­­filmet a feszítőberendezésről levesszük. A film a lemez eredeti dimenziói felé. enyhén megereszt. A film vastag­sága ekkor 80 mikron. Az ily módon kialakított kationcserélő membrán­­filmet EPDM gumiból készült két tömítés között stabi­lan és feszesen befogjuk és 7,5 cm átmérőjű, nikkel­szitából készült katódot és 7,5 cm átmérőjű, titán-szitá­ból készült és ruténium-dioxid és titán-dioxid keverékét (35 % ruténium-dioxid és 65 % titán-dioxid) tartalmazó bevonattal bevont anóddal ellátott elektrolitikus cellá­ban felszereljük. A cella anód-kamrájába pH=8 értéken 310 g/1 kon­centrációjú vizes nátrium-klorid-oldatot vezetünk be, A cella katód-kamrájába vizet táplálunk be, és a nátrium­­klorid-oldatot 90 °C hőmérsékleten elektroüzáljuk. Az anód-kamrában az elektrolízis alatt a nátrium-klorid koncentrációja 200 g/1. Az anód-kamrából a klórt és a kimerült nátrium­­klorid-oldatot, míg a katód-kamrából a hidrogént ás a 35 súly%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot eltávolítjuk. Az elektrolízis alatt az áramsűrűség 1 kA/m2 és a cella feszültsége 3,01 Volt. Összesen 20 napos elektrolízis után a cellát kinyitjuk és a kationcserélő membrán állapotát megvizsgáljuk. A membrán feszes és nem gyűrött. összehasonlítás céljából a fenti eljárást azzal a változ­tatással ismételjük meg, hogy az elektrolitikus cellába 280 mikron vastagságú, a nyújtási eljárásnak alá nem vetett kationcserélő membrán-lemezt szerelünk be. Az elektrolízist 1 kA/m2 áramsűrűség és 3,1 V feszültség mellett végezzük el, Azt találtuk, hogy a cellából kivett membrán gyűrött és nem feszes. 2. példa Az 1. példában leírt elektrolízist 2 kA/m2 áramsűrű­ség mellett végezzük el. A feszültség 3,24 V. A cellából kiemelt membrán - az 1. példához hasonlóan — feszes és nem gyűrött. Összehasonlítás céljából a fenti elektrolízist azzal a változtatással végezzük el, hogy az elektrolitikus cellába 280 mikron vastagságú, nyújtási eljárásnak alá nem vetett kationcserélő membrán-lemezt építünk be. Az elektro­lízist 2 kA/m2 áramsűrűség és 3,4 V feszültség mellett végezzük el. A cellából kiemelt membrán gyűrött és nem feszes. 3. példa Az 1. példában leírt elektrolízist 3 kA/m2 áramsűrű­ség mellett végezzük el. A feszültség 3,52 V. A cellából kiemelt membrán — az 1. példához hasonlóan — feszes és nem gyűrött. Összehasonlítás céljából a fenti elektrolízist azzal a változtatással végezzük el, hogy az elektrolitikus cellába 280 mikron vastagságú, nyújtási eljárásnak alá nem vetett kationcserélő membrán-lemezt építünk be. Az elektrolízist 3 kA/m2 áramsűrűség és 3,7 V feszültség mellett végezzük el. A cellából kiemelt membrán gyűrött és nem feszes. 4. példa Szulfonsav csoportokat kálium-só alakjában tartal­mazó. teírafluor-etilén és perfiuor-vinil-éter kopoiimer­­ből álló, 11,5 cmXll,5 cm nagyságú kationcserélő membrán-darab széleire PVC-szalagot erősítünk és a membránt feszítőkeretbe befogjuk. A membránt 180 °C-ra melegítjük és 0,85 m/perc sebességgel egy tengelyirányban 2,0 faktor eléréséig hozzuk. A membránt szobahőmérsékletre hűtjük, majd a ftszílőkeretből kivesszük. A membránt az 1. példában leírt elektrolizáló cellába beépítjük és a 2. példában leírt módon 2 kA/m2 áram­sűrűség mellett vizes nátrium-klorid-oldatot elektroli­­zálunk. Ily módon 50%-os áramhatásfok mellett 25%-os nátrium-hidroxid-oldatot nyerünk. A cella feszültsége 2,95 Volt. Az elektrolitikus cella kinyitásakor azt találtuk, hogy a membrán feszes és nem gyűrött. Összehasonlítás céljából a fenti elektrolízist azzal a vákoztafással végezzük el, hogy nyújtási eljárásnak alá néni vetett membránt alkalmazunk. A cella feszült­sége 3,1 Volt és a nátrium-hídroxidot 57%-os áramhatás­fokkal kapjuk. A cella kinyitásakor azt találtuk, hogy a membrán gyűrött és nem feszes. 5. példa A 4. példában leírt nyújtási eljárást azzal a változta­tással végezzük el, hogy karbonsav-metilészter-csoporto­­ka! tartalmazó, tetrafluor-etiién és perfiuor-vinil-éter kopolimerből álló membránt alkalmazunk és a feszítés alatt a membránt 80 °C-ra melegítjük. A membránt az 1. példában leírt módon elektrolitikus cellába építjük be, nátrium-hidroxiddal való érintkezte­­téssel hidrolizáljuk és a 3. példában leírt elektrolízist hajtjuk végre, azaz vizes nátrium-klorid-oldatot 3 kA/m2 ársinsűrűség mellett elektrolizálunk. Ily módon 94%-os 5 5 10 15 20 2b 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents