186615. lajstromszámú szabadalom • Szellőztető szerkezet, elsősorban tetőszellőző

A találmány tárgya szellőztető szerkezet, amit elsősorban tetőszellőzőként lehet alkalmazni lakó­házak, csarnok, üzemi helyiségek szellőztetéséhez. Az ismert tetőszellőzők függőleges tengelyű hajtómotorhoz kapcsolt, radiális átömlésű járókerék­kel rendelkeznek, és a motor-járókerék gépcsoport tartószerkezethez van rögzítve, amely tartószerkezet az épület vázához, vagy egyéb, alapot jelentő egység­hez van kapcsolva. A gépcsoporthoz tartozó tartó­­szerkezet általában rudakból kialakított rácsos szerke­zet, amelyet esetleg burkolattal látnak el. A rácsos szerkezet a saját tartói beszerelése tekintetében, továbbá a motor-járókerék gépcsoport hozzászerelé­­se szempontjából további járulékos szerelési eszközö­ket igényel. Az ilyen tartószerkezetek szerelése bo­nyolult, az egész szellőztető szerkezetet megnehe­zíti, azonkívül a karbantartás és javítás szempontjá­ból is nehézkes megoldást jelent. Az ismert ilyen szer­kezeteknél nem lehet biztosítani kielégítő zaj szintet. Mindezen hátrányok ilL hiányosságok mellett eszté­tikai szempontból is kedvezőtlenek az ilyen ismert megoldások. A 23 24 863 számú DE PS-ből ismertté vált olyan tetőszellőző, amelynél a ventillátor járókerekét haj­tó villamos motor tűzbiztos és hőszigetelő anyag­gal van burkolva. Ezen a burkolaton át csövek vezet­nek, amelyeken keresztül szívja be a hűtőlevegőt a villamos motor saját axiális ventillátora. A lu'ítőlevegő a motoron keresztül áramlik és belejut a szellőző ventillátor által szállított levegő áramába. A vázolt felépítésű szerkezetnél a hűtőlevegőt a motorhoz vezető csövek szolgálnak a szerkezet hordozására. Nyilvánvaló, hogy a megjelölt nyomtatvány ismertet­te tetőszellőző különleges helyre és feladatra készült és ezért szükséges annak hőszigetelése, tűzbiztos kialakítása. Az ilyen kialakítás nehézzé teszi a szerke­zetet, helyszükségletét is növeli s mindezeken túl drága is az ilyen szerkezet. E hátrányos tulajdonsá­gok miatt nem tudott általánosan elterjedni ez a szer­kezeti kialakítás, de az esetek túlnyomó többségében nem is merülnek fel olyan igények, amelyek kielé­gítésére is alkalmas ez a szerkezet. A találmány tárgyát képező szellőztető szerkezet az elterjedten használt vagy más módon ismertté vált szerkezetek hiányosságait és hibáit nagyrészt kiküszöböli. A találmány szerinti szellőztető szerkezet elé kitűzött cél az volt, hogy lehetőleg egyszerűen és olcsón gyártható olyan tartószerkezetet biztosítson a főleg tetőszellőzőként szóbajövő szellőztető szerke­zet számára, amely a teljes szellőztető szerkezetet könyebbé teszi, és a szerelést valamint a karbantartást és javítást is lényegesen megkönnyíti. Mindezeken túl az is cél volt a találmány szerinti szellőztető szerkezet kialakításánál, hogy légtechnikai, áramlástechnikai szempontból optimális megoldást eredményezzen. A találmány szerinti szellőztető szerkezet a kitű­zött cél elérését azáltal biztosítja, hogy tartószerkeze­te célszerűen lemezből készített egységekből van ösz­­szeállítva, mivel a lemezek kellő kialakítás mellett merevvé tehetők és így tartó céljára jól megfelelnek. A lemezből készített egységek a családelv szemelőtt tartásával sokféle variációs lehetőséget biztosítanak. Igen lényeges tulajdonsága a tartószerkezetnek, hogy önhordó, ennek megfelelően különféle külső merevítőkről nem kell gondoskodni A tartószerkezet alaplemezből, palástrészből és motortartóból van összeállítva. Az alaplemez egyben az egész szellőz­tető szerkezet lábrészét is képezi, ugyanakkor vagy 1 ebben az alaplemezben van kiképezve a járókerék­hez irányított szívótorok, vagy a szóbanforgó alap­lemezhez van illesztve egy szívócső. Az alaplemez­hez csavarokkal, esetleg szegecsekkel rögzíthető a palástrész, amely a járókerék magasságában határolja a szellőztető szerkezetet. A palástrész lényegében hengeres alakú lemez, amin légátbocsátó nyílások van­nak kiképezve. A palástrész hordja a motortartót amely utóbbi célszerűen tányérszerű lemez és ehhez van rögzítve a járókerket hajtó motor. A palástrészen kiképzett nyílásokat áramlástech­nikai és akusztikai szempontból jelentősége van még annak a radiális irányú távolságnak, ami a palástrész és a járókerék képzeletbeli burkolófelülete — henger­felület - között van. Az ilyen felépítésű lemezszer­kezet amellett, hogy merev tartószerkezetet képez, még ellátja a járókerék külső hatásokkal szembeni védelmét is. A találmány szerinti szellőztető szerkezet kiala­kítása lehetővé teszi, hogy a palástrész mellett olyan terelő lemezt helyezzenek el, amely a szellőzőt elhagyó levegő irányítását biztosítja. Ennek a terelő lemeznek az alakjától, illetve beállításától függően a palástrészen keresztül kilépő levegő lefelé vagy fel­felé áramolhat. A terelő lemezt előnyösen az alap­lemezhez vagy a motortartóhoz lehet rögzíteni A terelő lemez nem vesz részt a tartószerkezet teher­viselésében. A találmány szerinti szellőztető szerkezet lényege tehát, hogy önhordó tartószerkezetének alaplemeze, a járókereket övező palástrésze, továbbá célszerűen lemezből való motortartója van, és hogy a palást­részén légátbocsátó nyílások vannak. A javasolt szellőztető szerkezet egy lőnyös kivi­teli alakját képezi az olyan megoldás, amelynél a tartószerkezethez kapcsolt, előnyösen az alaplernez­­hez, vagy a motortartóhoz rögzített terelőlemez van. Egy újabb célszerű kialakítása lehet a szellőztető szerkezetnek az a megoldás, amelynél az alaplemezből van kialakítva a szívótorok. Kialakítható azonban úgy is a találmány szerinti szellőztető szerkezet, hogy az alaplemez nyílásához szívócső van illesztve. A találmány szerinti szellőztető szerkezetet egy példakénti kiviteli alak kapcsán a mellékelt ábra segítségével magyarázzuk részletesebben. Az ábrán egy tetőszellőző van vonalas vázlata szerepel, amely metszetben mutatja példakénti kivitelt. A szemléltetett tetőszellőzőnél a függőleges tenge­lyű 5 hajtómotor a 4 motortartóhoz van rögzítve. Az 5 hajtómotor tengelyéhez van kapcsolca az 1 járó­kerék tengelye. Az egész szellőztető szerkezet a 2 alaplemezen áll. A 2 alaplemez és a 4 motortartó közé van rögzítve a lényegében hengerpalástot képező 3 palástrész. A 3 palástrészen légátbocsátó nyílások vannak. Ezeket a légátbocsátó nyílásokat áram­lástechnikai szempontból, zajhatás csökkentése szem­pontjából kell méretezni. Az 1 járókerék lapátvégei­hez tartozó képzeletbeli burkolófelületet és a 3 palástrés? közötti távolsággal meghatározható a zaj­­csökkentés mértéke. Az említett távolság változta­tásával optimális zajcsökkentést lehet végülis bizto­sítani A szerkezethez lehet még rögzíteni olyan 7 burko­latot, amely legalább az S hajtómotort fedi és ilymó­­don minden kedvezőtlen hatástól megóvja az S hajtó­motort és az 1 járókereket. Az ábrának a baloldali részén olyan 6 terelőlemez van feltüntetve, amely a 2 alaplemezhez van rögzítve és amely lényegében felfelé bővülő csonkakúp-felü-2 186.615 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents