186599. lajstromszámú szabadalom • Többcélú, időben változó jelekkel működtethető jelző-és/vagy beavatkozó jel kimenettel rendelkező elektronikus áramkör, főként vagyonvédelmi riasztó és/vagy beavatkozó jelek létrehozására
1 2 bemeneteire az ábrán nem ábrázolt jelzőáramkör kimenete csatlakozik, e kimenete a kiUőnbségfigyelő 4 áramkör g bemenetére, valamint a változásirány figyelő 7 áramkör n bemenetére, a referencia időzítő 2 áramkör f kimenete a különbségfigyelő 4 áramkör h bemenetére és a változásirány figyelő 7 áramkör 0 bemenetére van csatlakoztatva. A referencia időzítő 2 áramkör Zv változtatható impedanciávan van ellátva, A késleltető S áramkör j bemenete a különbségfigyelő 4 áramkör i kimenetével és a késleltető 6 áramkör k bemenetével, van összekötve, az 5 áramkör 1 kimenetére a jelfeldolgozó 8 áramkör r bemenete, a 6 áramkör m kimenetére pedig a jelfeldolgozó 9 áramkör u bemenete van csatlakoztatva, és végül a változáirány figyelő 7 áramkör p kimenete a 8 áramkör s bementére és a 8 áramkör t bemenetére van csatlakoztatva. Az 1. ábrán bemutatott elektronikus áramkör a kövezezőképpen működik: A 3 jelforrás frekvenciájával és jelamplitudójával jól jellemezhető jelét az időzítő 1, 2 áramkörök bemeneteire kapcsoljuk. Az időzítői, 2 áramkörök ily módon a 3 jelforrástól egyidejűleg és periódikusan indító jelet kapnak. Az indítójel hatására az időzítő 1, 2 áramkörök indított állapotva kerülnek és a külsőleg csatlakoztatott Zv változtatható impedanciával befolyásolható időzítés elteltéig ebben az állapot ban maradnak. A beállított időzítés letelte után az időzítő 1, 2 áramkörök visszabillenek alapállapotukba és újabb indítójel beérkezéséig alaphelyzetben maradnak. Mivel a 3 jelforrástól periódikusan és egyidejűleg kapják az indító jelet, ezért az időzítő 1, 2 áramkörök periódikusan és egyidejűleg kerülnek indított állapotba. Időzítésük például az indítójel ismétlődési idejének 50%-ra van beállítva. Az indítójel hatására tehát mindkét időzítő 1, 2 áramkör egyidejűleg indított állapotba billen, majd az időzítés leteltével — mivel nyugalmi helyzetben az időzítésük egyformára van beállítva - mindkét időzítő 1, 2 áramkör egyidejűleg visszabillen alaphelyzetébe. Az időzítő 1 áramkör billenési idejét meghatározó impedancia a jelezni kívánt esemény bekövetkezését figyelő érzékelőben van elhelyezve olymódon, hogy az esemény bekövetkezésekor az értéke a nyugalmi értéktől valamilyen irányban eltérjen. A referencia időzítő 2 áramkör szolgáltatja a referencia jelet. Az időzítését meghatározó Zv változtatható impedancia úgy van kiképezve, hogy segítségével - nyugalmi helyzetben - 1 két időzítő 1, 2 áramkört szinkronba lehessen állítani, az (1. ábrán nem látható) érzékelő áramkör paraméterszórásainak kompenzálása céljából. Megfelelő beállítás esetén, nyugalmi állapotban a 3 jelforrás jelével periódikusan és egyidejűleg indított időzítő 1, 2 áramkörök e, f kimeneteit időben egyszerre változó (szinkron) jelek jellemzik. egyszerre változó (szinkron) jelek jellemzik. Amenynyiben a figyelt esemény bekövetkezése miatt az (1. ábrán nem látható) érzékelő impedanica értéke megváltozik, az időzítő 1, 2 áramkörök időzítése egymástól eltérő lesz, ezért e, f kimeneteik időben nem egyszerre változó (aszinkron) jelek jellemzik Mivel az előzőek alapján az időzítő 1, 2 áramkörök nyugalmi helyzetben szinkron működésűek, a figyelt esemény bekövetkezése után viszont aszinkron működésűvé válnak, ezért az aszinkron működés bekövetkezését indikálva riasztó és/vagy beavatkozó jel hozható létre. A különbségfigyelő 4 áramkör kimenetén nincs jel, amíg az időzítő 1, 2 áramkörök egymással szinkronban működnek. Amikro a szinkron működsé felborul, az időzítő 1, 2 áramkörök közötti aszinkronitás mértékével arányos kimenő jel jelenik meg a különbségfigyelő 4 áramkör i kimenetén. Kétpont szabályozású (megy-nemmegy) rendszerekben, illetve vagyonvédelmi berendezésekben van, ahol elég az időzítő 1, 2 áramkörök aszínkronitásának indikálása. Többnyire azonban szükséges a figyelt esemény bekövetkezési mértékének és irányának együttes meghatározása. Az előzőekben már utaltunk arra, hogy a jelezni kívánt esemény bekövetkezésekor - megfelelő érzékelő alkalmazása esetén - az esemény bekövetkezésének (az időzítő 1, 2 áramkörök közötti aszinkronitás) mértékével arányos kimenő jelenik meg a különbségfigyelő 4 áramkör i kimenetén, igy tehát a szükséges mörtökű analóg beavatkozó jel létrehozható, de gondoskodni kell a beavatkozás kívánt irányának meghatározásáról is. Erre a célra szolgál a változásirány figyelő 7 áramkör. Ennek feladata annak eldöntése, hogy a jelezni kívánt esemény bekövetkezését figyelő érzékelő impedancia változása milyen irányú időzítés változást hozott létre az időzítő 1 áramkörben a nyugalmi állapothoz - illetve, ami ugyanaz, a referencia időzítő 2 áramkör időzítéséhez - képest. A gyakorlat számára célszerűen a telepítéskor változtatható érzékenységű rendszerekre van szükség, amelyek mindenkor - egyszerű beállítással - az adott követelményekhez illeszthetők. Ezt a feladatot oldja meg a késleltető 6 áramkör, melynek segítségével beállítható az a küszöbérték, melynek elérése vagy túllépése esetén jelző és/vagy beavatkozó jel létrehozása szükséges. Amennyiben a jelezni vagy befolyásolni kívánt esemény változásának mértékétől függően többféle intézkedés foganatosítása szükséges, úgy a késleltető 5, 6 áramkörök számát ennek megfelelően kell megválasztani. A késleltető 5, 6 áramkörök kimenetén megjelenő jelek a jelfeldolgozó 8, 9 áramkörökre kerülnek. A jelfeldolgozó 8, 9 áramkörök vezérlő jelet kapnak a változásirányt figyelő 7 áramkörtől is. A két jel alapján a jelfeldolgozó 8, 9 áramkörök gondoskodnak a szükséges irányú és mörtékű befolyásoló ielek létrehozásáról. A késleltető 5, 6 áramkörök késleltetési idejét Sz szabályozóelemekkel lehet szükség szerint változtatni. A 2. ábrán a találmány szerinti elektronikus áramkört ún. csatornaegységének részletes áramköri rajza látható, amely csatornaegység az időzítő 1, 2 áramköröket, a különbségfigyelő 4 áramört, a késleltető 5 áramkört és a jelfeldolgozó 8 áramkör egy részét mégpedig annak csatornaszelektív részét tartalmazza. Mint a 2. ábrán látható, a találmány szerinti központ BE bemenépontja Cl és C3 kondenzátorokon keresztül első, ill. második ICI inverterek bementével, valamint ötödik IC2 NEM-ÉS kapu egyik bemenetével van összekötve. Az első ICI inverter bemenete RÍ ellenálláson keresztül harmadik ICI inverter kimenetével, kimenete első és második NEM-ÉS kapuk egy-egy bementével közvetlenül, C2 kondenzátoron keresztül a földpont és -U tápfeszültség között záróirányban egymással sorbakapcsolt Dl és D2 dióda közös pontjával és a harmadik ICI inverter bemenetével van összekötve. A második ICI bemenete R2 ellenálláson keresztül negyedik ICI inverter kimenetével, kimenete közvetlenül az első IC2 NEM.599 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
