186586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mélyépítési és építési szerkezetek, műtárgyak, különösen csatornák és csővezetékek, építőelemek, kőzetek és talajok szilárdítására és vízzáróvá tételére

1 186.586 2 illesztésein, repedésein, szivárgási járatain kinyo­módott, illetve a szivárgási járatokba, repedésekbe, üres fugákba behatolt anyag begélesedik, megszilár­dul, és ott 5 vízzáró réteget képez. Ezáltal tehát nemcsak a csatorna szivárgási járatait tömjük el tökéletesen, hanem a környező talajt is vízzáróvá tesszük és megszilárdítjuk. így a csővezeték viszonyai is nagymértékben javulnak, ami döntő fontosságú a csatornahálózatok állékonysága és élettartama szempontjából, A vizüveg-oldat szállítására, csatornába töltésére és visszaszivattyúzására célszerűen 3,5-10 m3 űr­tartalmú iszapszippantó autókat használunk. A savas oldat szállítására, csatornába töltésére és visszaszivattyúzására korrózióálló felszereléseket (mű­anyag-tartályokat, korrózióálló szivattyúkat stb.) használunk. A csatornafelújítás kezdetén, a csőelzárókkal le­választott javítandó szakasznak vizüveg-oldat'al való feltöltése a hibák diagnosztizálására jelenleg alkal­mazott, vízzel végzendő nyomáspróbát is helyettesí­ti, ami külön előnnyel jár. Ugyanis a felújítás előtt vízzel végzett nyomáspróba során a csatornák hiányosságain keresztül nem kívánatos módon jelen­tős mennyiségű víz kerül a talajba, ami további ros­­kadásokat, kiüregelődéseket okozhat, így további károsodásokhoz vezethet. A találmány szerinti el­járás során a talajba kiinjektálódott vízüveg (a víz­nél lényegesen nagyobb viszkozitása és eltérő jel­lege miatt) taíajkirnosásokat,, roskadásokat nem okoz. A csatornaszakasznak vízüveg-oldattal való fel­töltése után mért exfiltárciót át kell számolni. Az itt nem részletezett számítások szerint a hőmérséklet­től, az alkalmazott vízüveg-oldat viszkozitásától stb. függően fajsúlyát is figyelembe véve) mintegy 10-16- szor több víz folyna el a hagyományos, vizes nyomás­próba során, mint amennyi vízüveg-oldat a talajba jut. Eljárásunk nagy előnye az is, hogy a javítást úgy is végezhetjük, hogy egyszerre három vagy több akna közötti szakaszt veszünk kezelésbe a hozzá­tartozó házi bekötővezetékekkel, víznyelő aknákkal, víznyelő és tetőbekötő vezetékekkel együtt. A találmány szerinti eljárással ugyanis a csatornasza­kasz javításával egyidőben ezeket a vezetékeket is kijavítjhatjuk. Így az alkalmazott felszerelésektől és a rendelkezésre álló oldatmennyiségektől, valamint a javítandó csatorna belméretétől függően 30—100 m hosszú csatornaszakasz javítása is egyszerre, egy ütemben elvégezhető. Megfelelő szervezéssel és be­gyakorlás mellett, nagyüzemi módszerek alkalma­zásával egy 8 órás műszakban 2-3 javítási ütem is elvégezhető úgy, hogy például az 1. ütemben javí­tott csatornaszkaszból visszaszivattyúzott oldatot az előre lezárt, a 2. ütemben javítandó csatornaszkasz­­ba töltjük, majd az innen visszaszivattyűzott oldatot a 3. ütemben javítandó csatornaszakaszba visszük át. A találmány szerinti eljárás csatornajvítások ese­tén a további főbb előnyöket is biztosítja: A teljes javítási technológiai folyamat viszonylag kis költséggel és felszereléssel gépesíthető. Az élő­munka ráfordításr rendkívül kicsi, a javítás sebessége viszont igen nagy. A közlekedést és a forgalmat szinte alig akadályozza; burkolatbontosra nincs szük­ség. Az eljárás nem robbanás- vagy tűzveszélyes. A ja­vítás sorána csatona hidraulikai tulajdonságai nem romlanak. Az eljárás talajvízben lévő csatornák javítására is alkalmas; ilyen esetben az um"nyomó­­magasságot a talajvíz szintjétől számítjuk. A javítás után a csatornaszakaszból vísszaszívott vízüveg-oldat és savas oldat korlátlan ideig, több­ször is felhasználható. Minthogy a találálmány szerint a javítást oldatok­kal végezzük, nincs szükség a hibahelyek előzetes feltárására, ami rendkívül körülményes, idő- és mun­kaigényes, költséges művelet. Az oldatok a hibahe­lyeket automatikusan megtalálják, és a hibákat meg­szüntetik. A találmány szerinti eljárás ; a csatornaszakasz egyedi hiáinak (például néhány hibás csőillesztés­­aek) megjavítására is alkalmas. Ekkor nem töltjük *'el a teljes javítandó csatornaszakaszt, hanem meg­felelő, ismert berendezések segítségével csak a kí­vánt helyre juttatjuk el az oldatokat. Ekkor a ja­vítás idejére a csatornát rendszerint nem kell üzemen kívül helyezni, mert a szerkezeten lévő átvezető csö­vön az érkező szennyvizek tovább folyhatnak. Feltöltéses módszer alkalmazásakor is megoldha­tó, hogy a csatorna a javítás alatt üzemeljen. Eljár­hatunk például úgy, hogy a kiiktatott szakasz előtti aknából az érkező szennyvizeket átemeljük, de el­járhatunk úgy is, hogy a feltöltés alatt lévő csator­naszakaszokon a szélső csőelzárók között az érkező szennyvizek átvezetésére a javítandó csatorna belmé­­rvtének kb. felét kitevő, megfelelően rugalmas cső­vezetéket helyezünk el. A feltöltéses módszer vezetéket helyezünk. A feltöltéses módszer alkal­mazása során azonban az esetek túlnyomó több­ségénél a szennyvizek átemelésére és átvezetésére nincs szükség, mert a javítás olyan rövid ideig tart, hogy a cstornaszakasz lezárásából keletkező vissza­­duzzasztás nem okoz problémát. Ha egyszerre több akna közötti szakaszt javítunk, és a kezlő oldatok mennyiségének csökkentése végett a közbeeső aknák valamelyikét nem kivánjuk feltölteni, akkor ezeket az aknákat a hozzáfolyási és átfolyási oldalon olyan csőelzárókkal zárjuk el, amelyeken átvezető cső van. A két folyadékot alkalmazó technológia további előnye, hogy az esetleges felderítetlen bekötéseken keresztül nem juthat gáz a környezetbe. 7. példa Amennyiben különös gondot kívánunk fordítani arra, hogy az eljárás alkalmazása sorána vízüveg­­-oldat visszaszivatása (is a savas oldattal törtnő fel­töltés közötti idő alatt minél kevesebb kiinjektáló­dott vizüveg-oldat folyjon vissza a csatornaszakasz­ba, a 3. ábrán bemutatottak szerint végezzük a javí­tást. A kezelés megkezdése előtt a csőelzárók elhe­­lyevése után elhelyezzük az aknákra a megfelelő nyílásokkal, átvezetéssel és felszereléssel ellátott 7 és 8 légzáró fedlapokat, amelyeket a levegő be­vezetése során a csatornába keletkező túlnyomás felemelő hatása ellen szükség szerint leterhelünk, vagy megfelően rögzítünk az aknához. Ezt követően a 6, példában közöltek szerint a 4 tartályból vízüveg­­-oldnttal töltjük fel a csatornaszakaszt, miközben a 11 és 12 elzárók nyitott állapotban vannak. A- mikor az oldat visszaszivattyúzását a 4 tartályban megkezdjük, zárjuk a 11 és 12 elzárókat, és a 13 lég­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents