186533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kukorica hidegkárosodásának megakadályozására levélkezeléssel
1 186 533 2 A találmány tárgya eljárás kukorica hidegkárosodásának megakadályozására levélzetkezeléssel, a találmány értelmében a levélzetkezeléshez olyan, önmagukban ismert herbicid hatóanyagokat használva, amelyek a növényi fotoszintézisnél az oxigénfejlődést gátolják. Ismeretes, hogy a hatékony mezőgazdasági termelés egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy a termelés minél függetlenebbé váljon a kedvezőtlen időjárási változásoktól. E probléma megoldásának egyik módja az ellenálló növényi fajták szelekciója és a növénynemesítés, a másik módja pedig olyan kémiai anyagok alkalmazása, amelyek a növények anyagcseréjében a növényeket a kedvezőtlen időjárási változások eltűrésére alkalmassá tévő változásokat eredményeznek. Ismeretes továbbá, hogy például a mérsékelt égövi országokban több termesztett növény szubtrópusi eredetű és így maradandó károsodást szenved viszonylag alacsony, de akár már 0 CC feletti hőmérsékleteken is. így például az igen elterjcdlen termesztett kukoricánál néhány napig tartó 12 °C alatti nappali hőmérséklet hatására a növények lelankadnak, a szerves anyagszintézis leáll és a leveleken léziós foltok jelentkeznek (Berry, J. és Björkman, O.: Annual Rev. Plant. Physiol., 31. 491-543 (1980)). Ezek a fiziológiai változások részben viszszafordíthatatlanok, így az aktív levélfelület lecsökken, miáltal az alacsony hőmérsékletű időszakon túlmenően is a növény tenyészideje megnyúlik, mert egy részét a növény regenerációra kénytelen fordítani. A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálját felmérő vizsgálatok szerint („A mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón”, MTA KÉSZ, Budapest, 1980) a hideghatás a kukorica termését több éves és országos átlagban körülbelül hektáronként 1,2 mázsával csökkenti. A hideghatás ugyanakkor fokozza a termelési kockázatot, minthogy a hidegkárok előfordulási valószínűsége 25-50%, továbbá területenként és évjáratonként nagy különbségek vannak. A hidegkárosodás értéke csak Magyarországon csak a kukorica vonatkozásában a mai termelési és árszínvonal mellett mintegy évi félmilliárd forint, amelynek bármilyen mértékű csökkentése tehát mindenképpen jelentős a népgazdaság számára. A kukoricán kívül például Magyarországon több további kultúrnövény, így például a szőlő, paradicsom, paprika vagy a bab tartozik a hidegérzékeny kultúrnövények csoportjába. így a hidegkárosodás ezeknek a növényeknek a termelési biztonságát csökkenti. Hasonló okokra vezethető vissza a hidegérzékenység élettani és genetikai alapjai iránti érdeklődés olyan országokban, amelyekben hűvösebb éghajlaton kukoricát, rizst, szóját és szőlőt termelnek (Lyons, J. M., Raison, J. K. és Steponkus, P. L.: „Low temperature stress in crop plants”, 1-25. oldal; a könyv Lyons, J. M., Graham, D. és Raison, J. K. szerkesztésében az Academic New-York-i kiadó gondozásában 1979-ben jelent meg). A hidegkárosodás egyik fontos tényezője a növények vízgazdálkodási zavara. Ez a zavar két mozzanatra vezethető vissza, mégpedig a gyökér gyengébb vízfelvételére és a hajtás párolgását szabályozó mechanizmus zavarára. Ez az utóbbi, egyébként önmagában ismert jelenség abban áll, hogy a levelek légzőnyilásai alacsony hőmérsékleteken nem záródnak még vízfelvételi nehézségek esetében sem (Wilson, J. M.: New. Phytol., 76. 257-270 (1976)), Így az idősebb levelek, illetve levélrészek elszáradnak. Ugyanezt a jelenséget bizonyították különböző hidegérzékenységü kukoricafajtákkal végzett saját összehasonlító vizsgálataink, amelyekben a hideggel szembeni genetikai tűrőképesség és a légzőlyílások záródása között szoros korreláció mutatkozott (Mustárdy, L. A., Vu, T. T. és Faludi-Dániel, Á.: Physiol. Plantarum 55. 31-34 (1982)). A fentiekből következik, hogy a hidegtürés a jobb vízgazdálkodás elősegítésével fokozható. Ennek egyik módja a növényi sztómák záródásának biztosítása. így hat például az abseizinsav, mellyel kapcsolatban beigazolódott, hogy a hidegtűrést fokozza (Rikin, A., Gitler, C. és Atsmon, D.: Plant Cell Physiol., 22. 433-460 (1981)). Ez a hormon azonban nagyon bomiékony, így gyakorlati felhasználásra alkalmatlan. Célul tűztük ki tehát olyan stabil és így a mezőgazdasági gyakorlatban alkalmazható anyagok kidolgozását, amelyek segítségével a kukorica hidegkárosodása megakadályozható. Vonatkozó kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy a növényi fotoszintézisnél az oxigénfejlődést gátló, önmagukban egyébként ismert herbicid hatóanyagok levélzetkezelés esetén a kívánt hatást fejtik ki, vagyis képesek hidegérzékeny kultúrnövények hidegkárosodásának megakadályozására. Felismertük továbbá, hogy ezen rendkívül előnyös hatásukat a herbicid hatóanyagok az eredeti rendeltetés szerinti alkalmazásuknál alkalmazott felhasználási aránynál legalább egy nagyságrenddel alacsonyabb felhasználási arányoknál, mégpedig C,002-0,6 kg/hektár felhasználási aránynál fejtik ki. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás kukorica hidegkárosodásának megakadályozására levélzetkezeléssel. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a kukoricát 0,03-0,6 kg/hektár menynyiségben egy karbamid-típusú vagy 0,002-0,04 kg/hektár mennyiségben egy triazin-típusú herbicid hatóanyaggal kezeljük, adott esetben a hatóanyagot az agrokémiai készítmények előállításában szokásosan alkalmazott hordozó- és/vagy segédanyagokkal együtt alkalmazva. Az említett típusú herbicid hatóanyagok - miként említettük - önmagukban ismertek, illetve a szakirodalomból jól ismert módon állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás gyakorlati végrehajtása során a hatóanyagot adott esetben az agrokémiai készítményekben szokásosan alkalmazott hordozó- és/vagy segédanyagokkal együtt alkalmazzuk. Az utóbbiak közül a felületaktív anyagokat emeljük ki, minthogy azok elősegítik a herbicid hatóanyag hozzátapadását a növény felületére. A találmány szerinti kezelés eredményeképpen az egyes herbicid hatóanyagok bomlékonyságuktól függő időtartamon át fejtik ki hatásukat, de ez a hatás rendszerint több napon át tart. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
