186501. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés adott maradó alakváltozás létrehozására nyújtva-egyengető gépeken

1 2 A találmány tárgya eljárás előre megadott mérté­kű maradó alakváltozás létrehozására nyújlva­­egyengető gépeken, valamint berendezés az eljárás megvalósítására. A nyújtást, mint egyengető eljárást a fém fél­­gyárlmánykészítő iparágakban lemezek, hengerelt, sajtolt és húzott rudak, csövek és egyéb alakos idomok hosszirányú gyártási egyenetlenségeinek kiküszöbölésére alkalmazzák. A gyártási technika valamint technológiai fejlődése következtében egy­re nagyobb gondot jelentett az a tény, hogy különö­sen alakos profilok esetében, a különböző kereszt­­metszetek, illetőleg keresztmetszeti tényezők nyúj­tás közbeni megváltozása összemérhető az ezekre a méretekre megadott tűrésekkel. Európai viszonylatban például a nyújtófej beállí­tása a nyújtógépen kizárólag az adott nyújtógépnél lévő kezelőszemélyzet szubjektív helyzetmegítélésé­től függ, aminek természetes következménye, hogy nincs mód egyenletes minőségű termék biztosításá­ra. Ez több szempontból is hátrányos. Túlnyúlás esetében mind a termék felületi minőségi jellemzői, mind pedig a keresztirányú geometriai méretek hát­rányosan változnak meg. Abban az esetben, ha a nyújtás nem éri el a kívánt mértéket, a felületi minőségi jellemzők nem változnak ugyan meg, de a keresztirányú geometriai méretek ebben az eset­ben is kiesnek a tűréshatárból. A legkorszerűbb berendezésekben, ilyet ismertet például az Alumínium, 1966. 9. sz.-ban ismertetett kanadai szabadalom, a nyújtófej felülközletésére végálláskapcsolók vannak elhelyezve. A felütközés helyét a nyújtandó termék határozza meg, és ez az érték előre beállítható. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy az így beállított nyújtófej-elmozdu­lás tartalmazza a szál kiegyenesitéséhez, rugalmas valamint maradó megnyúlásához tartozó útszaka­szokat is. Technológiai szempontból azonban kizá­rólag a maradó megnyúlás, illetve ennek minden egyes szálnál az állandó értéken való tartása a fel­adat. A fenti megoldásnak komoly hátránya, hogy a maradó alakváltozáshoz tartozó útszakaszt az egyéb, az eljárás folyamán létrejövő fejelmozdulás­­tól nem tudjuk különválasztani. Ebből következik, hogy a ténylegesen beállítandó nyújtófej-elmozdu­­lást csak előzetes kísérletek alapján lehet meghatá­rozni, és ez a megoldás az egymást követő szálak esetében is csak akkor eredményez azonos mértékű maradó megnyúlást, ha a szálak szilárdságtani jel­lemzői, illetve a szálak íveltsége a befogás pillanatá­ban darabról darabra megegyeznek egymással. A gyártandó kész méretet azonban csak akkor garantálhatjuk biztonsággal, ha mind a nyúlás előt­ti méretet, mind a nyújtás közbeni méretváltozást a gyártás folyamán állandó értéken tudjuk tartani. Ez utóbbi követelménynek akkor felelhetünk meg maradék nélkül, ha a nyújtás során elért maradó alakváltozást tartjuk állandó értéken A találmány célja, hogy olyan eljárást és beren­dezést hozzon létre, amelyeknél lehetőség van arra, hogy a rugalmas megnyúlás nagyságától és a kü­lönböző íveltségbőí adódó kismértékű befogadási hosszeltérésektől függetlenül, előre meghatározó, illetve beállítható, azonos mértékű alakváltozást érjünk el a nyújtandó munkadarabokon az anyag­minőségtől és a geometriai méretektől függetlenül, és ezáltal a jelenlegi megoldások hátrányait kikü­szöböljük. A találmány szerinti berendezés az új nyújtóbe­rendezéseknél már eleve azokba beépíthető, de bár­mely már működő nyújtvaegyengető gépre is felsze­relhető utólag. Kezelése egyszerű, speciális szak­képzettséget nem igényel. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy a nyújtás alatt folyamatosan mérjük egyik vagy mindkét oldali nyújtófejnek az elmozdulását, és az ezen elmozdulás létrehozásához szükséges erőt, majd a mért értékek segítségével meghatároz­zuk a munkadarab mindenkori maradó alakválto­zását, és amikor ez az alakváltozás az előre beállí­tott értékkel egyenlő, a nyújtási folyamatot leállít­juk. A találmány szerinti eljárás során tehát folyama­tosan mérjük a mozgó nyújtófej vagy nyújtófejek elmozdulását, továbbá eközben folyamatosan mér­jük az ezen elmozdulást létrehozó erőt, majd meg­határozzuk c két mennyiség hányadosát. Ez a há­nyados egy, a munkadarab rugalmassági tényezőjé­vel arányos jel, és ezt a jelet a mindenkori munka­darab nyújtási folyamatának befejezéséig egy táro­ló segítségével tároljuk. A nyújtási folyamat során folyamatosan mérjük a nyújtóerő értékét is, és ké­pezünk egy, ezzel az erővel arányos villamos jelet, majd folyamatosan előállítjuk ennek a jelnek és a tárolt, a rugalmassági tényezővel arányos jelnek a hányadosát. Ezt a jelet az A lö össznyúlással ará­nyos jel pillanatnyi értékéből kivonjuk. Az össz­­nyúlás értéke két összetevőből képződik, egyrészt a A lr rugalmas megnyúlásból, másrészt a A lm ma­radó megnyúlásból Alö = Alr + Alm Egy összehasonlító szerv segítségével folyamatosan vizsgáljuk, hogy ezen különbségi jel és a kívánt nyújtás előre beállított értékének a különbsége mekkora. Ha a két jel egymással megegyezik, azaz a különbségük nulla, a nyújtási folyamatot leállít­juk. A találmány tárgya továbbá berendezés az eljá­rás megvalósítására, amely berendezés a gép felépí­tésétől függően egy vagy két útadóból, egy vagy két erőjel adóból áll, amely útadó(k) kimenete egy há­­nj'adosképző, valamint egy különbségképző egyik első bemenetére van csatlakoztatva. Az erőjel­­adó(k) kimenete a hányadosképző egy második bemenetére valamint egy második hányadosképző áramkör első bemenetére van csatlakoztatva. A hányadosképző áramkör kimenete egy tároló áramkörön keresztül a második hányadosképző áramkör második bemenetére van csatlakoztatva, amely áramkör kimenete a különbségképző máso­dik bemenetére van csatlakoztatva. A különbség­képző kimenete egy összehasonlító egység második bemenetére van csatlakoztatva, amely összehason­lító egység első bemenetére, az alapjeladó van csat­lakoztatva, amely alapjeladó tetszőlegesen beállít­hatóan van kialakítva. 86 50 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents