186493. lajstromszámú szabadalom • Érintkezésmentes kapcsoló hálózat
3 186433 4 A találmány tárgya érintkezésmentes kapcsoló hálózat, amelynek segítségével tetszőleges számú kapcsolási pont szolgálható ki úgy, hogy az összekötendő áramkörök közölt nem szükséges érintkezéses kapcsolatot létrehozni. A találmány különösen előnyös alkalmazási területe a karaktermezös billentyűzet által megvalósítandó kapcsoló műveletek foganatosítása, ugyanakkor az automatika, az elektronikus készülékek és berendezések, az ipari elektronika, a pneumatikus vezérlés számos területén is előnyösen alkalmazható. Könnyebb követhetőség kedvéért a kapcsolási pontok kiszolgálását számítógép billentyűzet funkcióinak alapul vételével ismertetjük, de a szakember számára nyilvánvaló, hogy tetszőleges kapcsolási pontoknál foganatosíthatók a találmány szerinti műveletek és különös előnye a találmánynak, hogy - mechanikus rekeszekkel reteszelhető - bármely energia lehet a jelhordozó, a reteszelést mechanikus lolórekeszekkel végezhetjük akkor is, ha pl. a jelhordozó fényvezetőben (száloptikai eszközökben) haladó fényenergia, s akkor is, ha pneumatikus vezetékekben haladó túlnyomásos levegő stb. A kapcsolási műveletek hagyományos eszközei voltuk a jelfogók, amelyek hátrányait nein szükséges ismertetni. A technika fejlődésével mindinkább igyekeztek azokat érinlkezésmentes kapcsoló eszközökkel kiváltani, majd az újabb fejlődés pl. a telefontechnikában újra érintkezéses eszközök alkalmazásához vezetett (crossbar), majd ezen megoldást is igyekeztek érintkezésmentessé tenni, a crossbar elv elektronikus leképezésével. Kitűnt azonban, hogy a kapcsolási pontok száma, a kapcsolási műveletek változatossága és a kiértékelhetőség szempontjából az elvileg sokoldalú különféle megoldások mindegyike a gyakorlatban nagyonis korlátozott és ezért alkalmazási területenként más— más speciális megoldás került előtérbe. A billentyűzetek realizálására újabban leginkább két típus terjedt el, az elektromechanikus kapcsoló (pl. reed-csöves jelfogó) és a Hali-elemet tartalmazó elektronikus kapcsoló. Az elektromechanikus kapcsolók mindeddig igen elterjedt alkalmazása egyszerű felépítésükre és sokoldalú alkalmazhatóságukra vezethető vissza (hiszen nagy tömegekben kell azokat beépíteni); ismert hátrányaikat azonban nem sikerült kiküszöbölni, amelyek közül legjelentősebb a mozgó és elektromosan vezető részek fáradása, kopása, korróziója, piszkolódása; az ebből folyó meghibásodások és egyéb következmények ismertetése nem szükséges. Nagy bonyolultságú készülékekben igen zavaró a korlátozott megbízhatóságuk mellett a korlátozott élettartamuk is. A recd-csövcs jelfogók hátránya a prell-mentesítő áramkörök szüksége, a működtető mágnesek nagy tömege, s az, hogy fi. löbbáramkörös kapcsolási feladatok (pl. több-bites kódjeleknél) megoldása igen nehéz. A Hali-elemes elektronikák prellmenles:k, de mind helyigényük, mind energiaigényük igen nagy. Az eszköz kiemelkedőién negbízhaló, de alkalmazása nagyon költséges, trár egy 8 x 5-ös mátrix elrendezés is 40 db. Hali-elemes kapcsolói igényel. A kapcsoló műveletek érintkezésmentes foganatosítása céljából újabban kísérleteztek »’.zaj, hogy energiaforrással csatolt energiaterjedési pályákba tolórekeszeket iktatnak be, amelyek egyik (nyugalmi) állásában az e.iergialer jedés nincs reteszelve, eltolással beállítható aktív állásában viszont a tolórekeszek lezárják a megfelelő energiaterjedési pályákat. A 2 034 059 Isz. NSZK nyilvánosságra hozatali irat pl. olyan megoldást ismertet, amelynél N darab (N pl. 8) fényforrást oszlopban elrendezve ée azokkal párhuzamos másik oszlopban N darab fényérzékeny elemet szembeállítva, fényforrások és fényóírzéki ny elemek közötti energiaterjedési pályába az oszloppal párhuzamos Lolórekeszt iktatunk be, amelyben N darab átmenő nyilast alakítottak ki, így a tolórekesz egyik állásában az er ergiaforrások és a jelvevők közötti út nincs reteszelve, a jelvevök veszik a fényjelei, míg a lolórekesz függőleges eltolásával a njílÓBok helyett a lolórekesz tömör teste ékelődik be az energiaterjedési pályába és így a jelvevő érzékeli a jel kimaradását, amit azjtán a jelvevókkol csatolt kiértékelő egység megfelelően értékel. Az idézett nyilvánosságra hozatali irat sokoldalúan ismerteti a létrehozható kiviteli alrkokal és megállapítható, hogy a pl. 8-pályz's kivitelnél 8-biles ASC1J kód átvitelére va í lehetőség, a kapcsolat érintkezésmentes, az N-eJemes Lörz.sek multiplikálhatok , stb. Ennek ára azonban, hogy nagyszámú adó-vevó párakat kell alkalmazni, mechanikus kialakítása igen bonyolult és ennek megfelelően a hibaérzékenység csökkentése és a gyártástechnológia egyszerűsítése (ellentétes követelmények ) kőizöll kedvező komprotniszszi.m nem található; a jeltartalom növelése a mechanika aránytalan bonyolításával jár; bizor yos - viszonylag szerény - bonyolultsági fok túllépése technológiailag már nom lehetséges; ezért csak korlótozoLL alkalmazási területen hasznosíthatók a megoldás kétségtelen előnyei. Minthogy a kódvnriációk száma egyértelműen kötött a fényűink számához, a hamis kőid keletkezésének kizárása is csak ezek számának növelésével érhető el. Nem biz'osithutői kitüntetett funkciójú reteszek alkalmazása sem, ami a kiér Lékelő elektronika leírásából egyértelműen kitűnik. A találmány alapja az a felismerés, hogy n lolórekeszes kapcsolási művelet multiplikált alku Imazásának gondolata általános érvénnyel és az ismert eszközkészletek sokaságából 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
