186479. lajstromszámú szabadalom • Arányszabályozott adagoló rendszer
5 186479 6 a 2 arányszabályozó X» ellenőrző jelét. A feladat az, hogy a 2 arányszabályozó kimenetén egy olyan a kővetkező, második 1’ szabályozott mérlegelő-adagoló egység X„ alapjelét állítsa elő úgy, hogy ez az Xa alapjel előírt pontossággal valamilyen kszorosa legyen az Xa ellenőrző jelnek. A rendszer feladata tehát az, hogy előírt pontossággal biztosítsa azt, hogy az arányszám Xe/Xa = k legyen. Ezt a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a 2 arány szabályozó Kil és Ki2 kimenetén megjelenő jeleket egy további 3 aránvszámbeállító egység bemenetére vezettük, amely 3 arányszámbeállító egység lényegében egy digitális polenciométer vagy egy digitális oszlóé ramkör és ennek az Ut tápfeszültség a 2 arányszabályozó Kil, Ki2 kimenetén megjelenő feszültség különbsége. A 3 arányszámbeállitó egység kimenetén tehát megjelenik a k Ut r Uki jel, amely el van vezetve a 2 arányszabályozó Be2 bemenetére. A kapcsolási elrendezés pedig a megfelelő visszacsatolások segítségéve) illelcáeg a 2 arányszabrfl.vozónak a 3. ábrán bemutatott kapcsolási elrendezésével biztosítja azt, hogy a második 1' szabályozott adagoló-mérlegelő egység a megfelelően leosztott Xe jelet kapja meg Xa alapjelként. Tehát Xa = Xa/k illetve feszültségben kifejezve Ua = Ua/k. A pontosság, az önbeállitás és a méréstechnikai szempontok figyelembevételével egy önmagában visszacsatolt megfelelő fokozatokból felépített orösítőrendszerrel lehet megvalósítani a találmányt, amely részletesebben a 3. ábrán van ismertetve. A 3. ábrán a találmány szerinti arányszabályozott adagoló 2 arányszabályozójának lömbvázlala látható részletesebben. Az ábrán látható egyes erősitőfokozatok erősítési tényezői: KI, K2, K3, K4, K5, KG. A találmányunkban felismertük azt, hogy ha ebben a visszacsatolt erősítőrendszerben biztosítjuk a K5-K2K3 = 0, valamint az 1-K4K5 = 0 felLélelt, akkor minden esetben megvalósítható az Xs = XV/k hányadosképzés. Egy konkrét áramköri megvalósítást tekintve, optimálisnak tekinthető kombináció például a következő: KI = 1, K2 : 1/10, K3 : 1/2, K4 = 20, K5 = 1/20, K6 = Z/10, ahol Z a 3 arányszámbeállitó egység beállításának rendszertechnikaiing előirt felső határa. A legáltalánosabban alkalmazott 0,00-10,00 tartományban Z - 10 és így kfi = 1, de lehet Z = 30 és akkor a hozzá tartozó K6 = 3, ami lényegében az erősítés egyszerű utánszabályozásával beállítható. A keverékei előállító technológiai folyamatoknál gyakran fordul elő, hogy valamelyik komponens fizikai jellemző, például nedvesá ségtartalom, szemcsenagyság slb. megváltoznak. Ilyen esetekben célszerű még egy további 4 automatikus kompenzáló áramkört is beépíteni, mivel erre a 3 arányszámbeállitó egység visszacsatolt volta következtében lehetőség van. Erre a kiviteli alakra mutat példát a 2. ábra, ahol jó) látható, hogy egy 4 automatikus kompenzáló áramkörön keresztül van a 3 arányszámbeállitó egység 2 arányszabályozóval összekapcsolva. A 4 automatikus kompenzáló áramkör részletes számítások alapján K8 = 1/2 erősítés mellett látja el a rendszerben a feladatát. A 4. és 5. ábrákon a találmány szerinti kapcsolási elrendezés két alkalmazási területe látható, mégpedig a 4. ábrán az egyszeres arány, azaz 1:X, l:Y...stb. beállítására látható egy előnyös kiviteli alak, ahol tehát ugyanaz az X<- van minden további 2 arányszabályozóhoz és azon keresztül a további 1* szabályozott adagoló-mérlegelő egységekhez vezetve, az 5. ábrán pedig többszörös arány, tehát 1:X:Y többszörös arányok beállítására alkalmas kiviteli alak látható, tehát az első 1 szabályozott mérlegelő-adagoló rendszerhez kapcsolódó 2 arányszabályozó Xa kimenő jeléből \t6pez leosztással XV ellenőrző jelet, majd egy további 2 arány szabályozón keresztül XV alapjelet stb. A találmány szerinti arányszabályozott adagoló rendszernél alkalmazott visszacsatolás esetében lehet őség van arra is, hogy egy adott rcccplúrát egy központi folyamatirányító számítógépről az fi programozott egységen keresztül jövő utasítás hatására módosítani lehessen. Ebben az esetben a digitális potenciométer helyett a 3 arányszámbeállitó egységet egy D/A átalakító képezi és a D/A átalakító rcfcrenciafeszültségét továbbra is az ellenőrző jelből képezett Ut feszültség szolgáltatja, azaz a 2 arányszabályozó Kil és Ki2 kimeneti feszültsége. A 3. ábrán részletesebben bemutatott visszacsatolási elv a mérlegeléstechnika területén kívül is alkalmazható, mivel az egyes egységeket integrálva, igen nagy pontosságú változó bemenetű hányadosképzö lineáris áramköröket lehel megvalósítani, mind analóg-analóg, mind analóg-djgitál formában. Sznb.'idobni iifcnyponloh 1. Arányszabályozott adagoló rendszer, amely egymáshoz kapcsolt szabályozott mérlegelő-adagoló egységeket, a cári y szabályozói és arányszámbeállitó egységet Larlaimaz, azzal jellemezve, hogy az első szabályozott mérlegelő-adagoló egység (1) első kimenetű az arányszabályozó (2) első bemenetére van csatlakoztatva, az arány szabályozó (2) első) és második kimenete az arányszámbeállitó egység (3) első és második bemenetére van csatlakoztatva, amely arányszámbeállitó egység (3) első kimenetű az arányszabályozó (2) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 G0 65
