186473. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-etil-6-fluor-1,4-dihidro-4-xo-7-piperazinil-1,8-naftiridin-3 karbonsav-szeszkvihidrát előállítására
1] 180473 12 A fenti táblázatok számadatai súlycsökkenést mulatnak a kiindulási súly%-os értékéhez képest. Amint ez az eredményekből is látható, azt találtuk, hogy a trihidrát 3 molekula kristályvíznek megfelelő mennyiségű vizet ad le rövid idő alatt, míg a szeszkvihidrál nem mutat súlycsökkenést, ezért a szeszkvihidrát viszonylag stabil hő hatásával szemben éppúgy, mint az anhidrát. c) A nedvességtartalom hatása A kristályokat deszikátorokban hagyjuk, amelyeket a kívánt nedvességtartalomra állítunk be telített elektrolit oldatokkal 30 °C hőmérsékleten. A súly változásokat időnként megmérjük. Az eredmények a 9. táblázatban láthatók a szeszkvihidrátra vonatkozóan, a 10. táblázatban az anhidrátra vonatkozóan, a 11. táblázatban a trihidrátra vonatkozóan. Relatív nedvességtartalom 90,5% kálium-nitrát Relatív nedvességtartalom 75,2% nátrium-kloríd Relatív nedvességtartalom 59,4% ainmónium-nitrát Kelatív nedvességtartalom 46,7% kalcium-dinitrát Relatív nedvességtartalom 0,0% szilikagél 9. táblázat AT-2266-szeszkvihidrát Relatív nedvességtartalom (%) 1 nap 7 nap 21 nap 41 nap (%) 90.5 + 1.2 + 1.5 + 1.5 + 1.4 75.2 + 1.2 + 1.6 + 1.4 + 1.4 59.4 +0.2 +0.5 +0.5 +0.6 46.7-0.1-0.1-0.1-0.1 0.0-0.2-0.2-0.2-0.3 + = növekedés; - = csökkenés 10. táblázat Vízmentes AT-22G6 Relatív nedvességtartalom (%) 1 nap 2 nap 5 nap 12 nap (%) 90.5 + 15.6 + 15.6 + 15.6 + 15.6 75.2 + 8.9 + 14.8 + 15.5 + 15.2 59.4 + 4.4 + 11.0 + 14.2 + 15.9 46.7- 0.5- 0.5- 0.6- 0.4 0.0 0.0 0.0- 1.0-2.0 + = növekedés; - = csökkenés 11. táblázat AT-22G6-trihidrát Relatív nedvesség tartalom (%) 2 nap 6 nap 14 nap 28 nap (%) 90.5 0.0 +0.2 + 0.2 +0.2 75.2 0.0 0.0 + 0.1 +0.1 59.4-0.1-0.1- 0.1-0.1 46.7-0.2-0.3- 0.1-0.1 0.0-5.0-9.3-14.2-14.2 + c növekedés - : csökkenés Amint az látható a szeszkvihid rát gyakorlatilag nem vesz fel és nem ad le vizet a magasabb vagy alacsonyabb nedvességtartalom hatására. Ezzel szemben az anhidrát vizet vesz fel magas nedvességtartalomnál, a trihidrát pedig vizet ad le alacsony nedvességtartalomnál. A termikus analízis és a rönlgendiffrakciós elemzés eredményeiből az látható, hogy egyensúlyi állapotban a vízfelvétel és a vízleadás viszonyát tekintve a kristályos anhidrát ás a kristályos trihidrát átalakíthatok egymásba. A szeszkvihidrát azonban egyik formába sem alakítható ót. Ezért a szeszkvihidrátol nem érinti a nedvességtartalom semmilyen változása, míg a trihidrát és anhidrát jelentős mértékben megváltoznak. d) Oldódási sebesség A vegyületek oldódási sebességét por alakban mérjük, és az eredményeket az alábbiakban tüntetjük fel. Vizsgálati módszer Az oldódási tesztet porított mintákkal hajtjuk végre, amelyek 100 mg vízmentes AT-226G-tal egyenértékűek, 1 liter közegben, amelyet 37+2 °C-on tartunk, 2 keverőlapátlal 50 fordulat/perc sebességgel folyamatosan keverve. Szabályos időközökben 3 ml oldatmintát veszünk. Miután az oldhatatlan részt szűréssel eltávollLőttük, 1 ml szűrletet 9 ml 0,1 n sósavval hígítunk. Az anyagok oldódási sebességét az oldat abszorpciójának mérésével kapott adatokból szám’tjuk ki (2G6 nm-nél, E‘*ic» - 1,3 xx 10*. 1,2 pH-jú oldat: A Japanese Pharmacopoeia 9. kiadásában ismertetett dezintegrációs vizsgálati módszer első folyékony reagense 5 pH-jú oldat: Az oldatot 5-ös pH-ra állítjuk be az előbbi irodalmi helyen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 G0 7
