186469. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés túlfeszültség elleni védelemre

3 186469 4 A találmány tárgya áramköri elrendezés túlfeszültség elleni védelemre, főleg egyenfe­szültségű stabilizátorok részére, amely stabi­lizator kimenetéire közvetlenül vagy soros elem(ek)on keresztül vezérelt kapcsoló áram­­vezető kapcsai csatlakoznak. A villamos berendezések túlfeszültség elleni védelmének legelterjedtebb módja az, hogy a védeni kívánt kapocspárra tirisztor áramvezető kapcsait kötik, míg vezérlő elek­tródját úgy vezérlik, hogy amikor a feszült­ség egy meghatározott szint fölé emelkedik a tirisztor kinyisson. A nyitott tirisztor rövid­­rezárja a védeni kívánt kapocspárt, miáltal a túlfeszültség megszűnik. Mivel az áramot ve­zető tirisztoron a feszültségesés kicsi, a tel­jesítmény veszteség nem jelentős. Ennek a megoldásnak hátránya az, hogy mind a túlfe­szültséget okozó hiba, mint az elektronikát tápláló tápegység áramot hajt át a tiriszto­ron, így a hiba megszűnése után nem áll vissza automatikusan az eredeti állapot, tehát a tirisztor továbbra is vezet. Újabb megoldásokban a tiriszloros lúlfe­­szültségvédelmet kombinálják egy vezérlő tranzisztorral, amely a tápegység áteresztő elemének vezérlő pontjára csatlakozik s így a tirisztor bekapcsolása után lezárja az át­eresztő elemet. Ennek a megoldásnak előnye az, hogy a túlfeszültség megszűnése után a tirisztor lezár, tehát automatikusan visszaáll az eredeti állapot. Az előbbi megoldások hátránya az, hogy csak vezérlésre alkalmasak, hiszen beavat­koznak akkor is, amikor a túlfeszültség ki­­szabályozhaló lenne. Mivel beavatkozásuk folytán a tápfeszültség megszűnik, zavart okoznak a táplált elektronika működésében. A találmány célja elrendezés létrehozása, mely nem rendelkezik a fenti hiányosságok­kal, ugyanakkor egyesíti magában az eddigi megoldások előnyös tulajdonságait. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy adott feszültségszintnél a túlfeszültség érzékelő áramkör átveheti a stabilizátor fe­­szültségbeállító elemének szerepét és az adott feszültségértéken tartja a tápegység kimenetét. Amennyiben valamilyen hatás a ki­meneti feszültséget még ennél az értéknél is magasabbra emelné, a vezérelt kapcsoló be­kapcsol és rövidre zárja a stabilizátor kime­netét. A találmánynak az a lényege, hogy a ve­zérelt kapcsoló vezérlő bemenetére közvetle­nül vagy közvetve szabályozó és vezérlő elem kimenete csatlakozik és a elem másik kimenete a stabilizátor szabályozó bemeneté­re, előnyösen hibajelerósitő, fázístartó be­menetére van kötve, míg a szabályozó és ve­zérlő elem bemenetére közvetlenül vagy köz­vetve túlfeszüllségérzékelő áramkör kimenete csatlakozik. A találmány szerinti kapcsolási elrende­zést részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán a találmány szerinti kapcso­lási elrendezés egy kiviteli példájának blokkvázlatát ismertetjük. a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy kiviteli példáját mutatja be. A találmány tárgyát képező elrendezésnél a stabilizátor kimeneti kapcsaira tirisztor áramvezető elektródái csatlakoznak soros ele­men vagy elemeken keresztül. Az 1. ábrán látható 4 túlfeszüllségérzé­­kelő áramkör kimenete 3 szabályozó és ve­zérlő elem bemenetére van kötve, melynek vezérlő kimenete 2 vezérelt kapcsoló vezérlő elektródájára, míg szabályozó kimeriele 5 sta­bilizátor szabályozó bemenetére, célszerűen a hibajelerósitő fázistartó bemenetére csatlako­zik. A 2 vezérelt kapcsoló közvetlenül, vagy 1 soros elemen keresztül az 5 stabilizátor ki­menetelre van kötve. A találmány szerinti elrendezés előnyei a következők:- túlfeszültség megjelenésekor a 3 szabá­lyozó és vezérlő elem szabályozó kimenete úgy szabályozza a tápegységet, hogy a túl­feszültség megszűnjék. Ezáltal a táplált elek­tronika működésében semmilyen zavar nem keletkezik.- ha a túlfeszültség nem szabályozható ki, akkor a 3 szabályozó és vezérlő elem ve­zérlő kimenete úgy vezérli a tirisztort, hogy az kinyisson. Ezáltal a túlfeszültség megszű­nik.- az átkapcsolás automatikusan történik, s az átkapcsolási pont nagyon jól kézben­­larlható.- a tápegység a tirisztoron vezérlési üzemmódban sem hajt ál áramot, ezáltal kicsi a leljesítményveszteség.- az a feszültség ahol a szabályozás mű­ködni kezd, nagyon jól kézbentartható.- a túlfeszültséget okozó hiba megszűné­se utón visszaáll az eredeti állapot.- az ilyen megoldású túlfeszültségvédó bármilyen rendszerű tápegységhez használ­ható. A 2. ábrán látható kapcsolási elrendezés­ben levő TI áteresztő tranzisztorból, Irefv áramgenerátorból, Pv feszültségbedllító-po­­tencioniéterből és Av hibajelerósitőból felépí­tett feszültségslabilízátor általánosan ismert. Az erősítőként működő E tranzisztor emille­­réro a tápegység pozitív kimenete csatlako­zik, míg bázisára a referenciafeszültség, kol­lektora amely a 4 túlfeszültség érzékelő áramkör kirnende pedig TI tranzisztor bázi­sára van kötve. TI tranzisztor emillere Tnl tranzisztor vezérlő elektródjára, kollektora Dl dióda és Th1 tirisztor közös pontjára va­lamint a tápegység p pontjára kapcsolódik. Thl tirisztor áramvezető elektródái a Dl dió­dán keresztül, illetve közvetlenül tápegység kimenetel pontjaira vannak kötve. Egy előnyös kiviteli példa szerint a 4 túlfeszüllségérzékelő áramkör áramtükör, amely áramtükör kimenetére Z zéner dióda 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents