186468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mérőcella és berendezés csővezetékben végzett kőzegszállítás során a kőzeg mozgásának felügyeletére és kivánt esetben szabályozására
9 186468 10 gyeit közeg villamosán vezető (mint pl. a poliolcktrolitok esetében). Ha az ioncserélő anyag szállítására kis fajlagos vezetőképességű vizet alkalmazunk, az elegy fajlagos villamos vezetőképességének mértéke kellő meredekséggel függvénye az aprószemcsés hordott közeg mennyiségének, így a szállítási folyamat szabályozására is alkalmazható a mérőcella kimenőjele. Külön előny, hogy a mérőcella könynyen szerelhető, cserélhető, karbantartást nem igényel és az ismert konduklometrikus kapcsolási elrendezésekhez méröérzékelóként közvetlenül is csatlakoztatható. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezések sokféle variációja alakítható ki. A különböző kiviteli alakok, változatok egyébként eltérő ismérvek mellett néhány alapvető jellemzővel mindenképpen rendelkeznek. A berendezésnek mindenképpen van a csővezetékbe beiktatható, csőcsonkként kialakított, a csővezeték adott keresztmetszetét kitöltő közeg vezetőképességével arányos villamos kimenőjelet szolgáltató egy vagy több mérőcellája, a mérőcellá(k) kivezetései közé árammérő műszer(ek) van(nak) sorosan beiktatva és az árammérő műszer(ek) kivezetései célszerűen kijelző eszköz(ök) cs/vagy további jelfeldolgozó eszköz(ök) bemeneté(i) vei van(nak) összekapcsolva. A megoldandó feladat sajátosságaiból következik, hogy a konduktomelriás eljárás ez esetben csak akkor adhat megbízható mérési eredményt, ha a mérőcella a csővezetékbe beiktatható csőcsonkként kialakított és a csőszelet belterének vezetőképességét a teljes hengerpalást-felületre kiterjedő mérőelektródákkal érzékeli. Ha a technika állásából ismert konduktometriás mérőcellákat, nevezetesen az ún. konduktív áramlásmérőket alkalmaznánk, som exakt értékként, sem jó közelítésű reprezentativ értékként nem tükrözné a mérési eredmény kellő megbízhatósággal a figyelt közeg okozta vezetőképesség-változás mértékét. Előfordulhat, hogy az üzemi körülmények zavaró tényezőinek eliminálására a találmány szerinti eljárás alkalmazását finomítani kell. fiyakran előfordul ugyanis, hogy a figyelt közeget (aprószemcsés anyag) nem tartalmazó cseppfolyós hol— dozó vezetőképessége, illetve a figyelt közeget tartalmazó hordozónak, mint kétfázisú elegynek a vezetőképessége a szállítási folyamat során külön-külőn és eltérő arányban változik. Amikor pl. a gazdaságosság növelése céljából a hordozót reoirkulációban tartják, az arányok számszerűen meg nem fogható ingadozása meghamisíthatja a viszonyszám tartalmát, illetve legalábbis eltorzítja azt. Ioncserélő anyagok szállítása során a kétfázisú elegy villamos vezetőképessége annak révén is változhat, hogy a cseppfolyós hordozó szennyezéseit az ioncserélő gyanta csökkenti, esetleg az oldatban lévő ionokat átcseréli, illetve az ioncserélő pórusaiból sav, lúg vagy só diffundá] a cseppfolyós hordozóba. Ilyen üzemi körülmények között az eljárást úgy foganatosítjuk, hogy a kétfázisú elegy villamos vezetőképességének köveié jellegű felügyeletével párhuzamosan felügyeljük a figyelt közeget nem tartalmazó, de azzal egyensúlyban lévő cseppfolyós hordozó villamos vezetőképességét is. A kétféle közegben mért villamos vezetőképességek közötti különbség már megbízható felvilágosítási. ad a szállított figyelt közeg pillanatnyi koncentrációjára. Ehhez a továbbfejlesztett eljáráshoz a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakját alkalmazzuk, amely a kétféle felügyelet párhuzamos elvégzésére szolgáló eszközökkel van ellátva. Egy ilyen berendezés példakónti kivitelét szemlélteti vázlatosan a 2. ábra. A technológiái rendszer szükséges közreható eszközeiként mutatjuk a cseppfolyós hordozót tároló első 201 tartályt, a figyelendő aprószemcsés közeget tároló második 203 tartályt és a szállítandó közeget fogadó - az ábrán nem mutatott - rendszerrel az összeköttetést biztosító csővezetéket. A figyelendő aprószemcsés közeget a hordozóba a csővezeték megfelelő szakaszába beiktatott 205 in— jektor segítségével adjuk, az adagolást 204 szelep teszi lehetővé. A 202 szivattyú a 203 tartályban lévő aprószcmcsós anyagot vagy zagyot tehát a 204 szelepen és 205 injekloron át továbbítja azon vezetékszakaszba, amely szakaszba beiktattuk a kétfázisú elegy vezetőképességét meghatározó, találmány szerinti első 206 mérőcellát. A csővezetéknek az első 206 mérőcella utáni szakaszban van egy leágazása, a leágazó további csővezeték az első 201 tartályhoz, a második 203 tartályhoz vagy az első 201 tartály és a 205 injektor közötti csővezeték szakaszhoz van visszavezetve. A további csővezetékbe a leágazás helye után - az aprószemcsés közeg szemcseméreténél kisebb lyukméretű - 207 szűrő és a 207 szűrő után második 208 mérőcella van beiktatva és a 206, 208 mérőcellákkal sorbakapcsolt árammérő műszerek egy-egy 210, 211 kijelző eszközzel vannak csatolva. A leágazás után a felfogó rendszerbe betorkolló csővezeték szakaszba 209 fojtóelem van beiktatva. A mutatott berendezés működésmódja könnyen követhető, ezért csak a találmányt, érintő részekre utalunk röviden. A 203 tartályból az aprószemcsés anyag a 204 szelepen és 205 injektorori át kerül a 201 tartályból a felfogó rendszer felé áramló hordozóba és a keletkező elegy villamos vezetőképességével arányos villamos kimenőjelet szolgáltat a 205 injektor után a csővezetékbe beiktatott, találmány szerinti első 206 mérőcella. A recirkulációs áramlás során visszaáramló elegy áramlását a 209 fojlóelem biztosítja. A további csővezetékben haladó kétfázisú elegyból a figyelt aprószemcsés közeget a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
