186468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mérőcella és berendezés csővezetékben végzett kőzegszállítás során a kőzeg mozgásának felügyeletére és kivánt esetben szabályozására
5 186468 6 ismert mérőcelláknak a csővezetéknél való alkalmazása esetén a kimenőjel értéke véletlenszerűen változik a csőkeresztmetszet függvényeként ős helyi áramlási torzulások folytán. Az ismert módon kialakított konduktomelriás mérőcellák beiktatása az alkalmazási helyen szokásos csővezetékbe ugyanakkor csak úgy végezhető, hogy ennek folytán megváltoznak a közegáramlási viszonyok, sőt: nagy sebességeknél a mérőcella szerkezeti elemei károsodást idézhetnek elő a figyelendő aprószemcsés hasznos közegbe. A találmány szerinti eljárás alkalmazásához ezért ki kellett alakítani egy újtípusú konduktomelriás mérőcellát, amely a találmány szerinti eljárás feltételeihez alkalmazkodik. A találmány szerinti új konduktometriás mérőcella tehát ilyen csővezetékekbe beiktatható módon van kialakítva. A mérőcellát - a csővezeték belső paláslfelületéhez egyező geomelriájú belső pnlástfelüleltel illeszkedő, a csővezetékbe beiktatható módon kialakított - csócsonk alkotja, amelynek a belső palástfelületet magába foglaló részét vezető anyagból készült két csőfél és azokat - a csőcsonk felezósíkja mentén közéjük iktatva - egymástól elválasztó szigetelő betét alkotja, s a két csófélhez egy-egy villamos kivezetés csatlakozik. Általánosságban tehát követelmény, hogy a csőcsonk belső palástfelületének geometriája egyezzen meg a csővezeték első palástfelüleléével, amivel biztosítjuk az áramlástani homogenitást és hogy a belső paláslfelülel környezetében legyen biztosítva a szigetelő' betéttel egymástól villamosán elválasztott - villamos vezetőből készült - két szembenálló csőfé] jelenléte, amelyek elektródákként villamos kivezetéssel is rendelkeznek. A csonk teljes kialakítása azután attól is függ, milyen anyagból készült és milyen jellemzőjű a csővezeték, amelybe azt be kell illeszteni, továbbá, hogy a hordozó és a figyelt közeg között szükségszerűen fennálló karakterisztikus konduktivitás-különbség milyen előjelű: lehet a hordozó jó vezető és a figyelt közeg rossz vezető (szigetelő), de a találmány alkalmazható olyan esetben is, amikor a figyelt közeg a viszonylag jobb vezető és a hordozó a viszonylag rosszabb vezető (szigetelő), végül a találmány olyankor is alkalmazható, amikor maga a cseppfolyós közeg a figyelendő, feltéve, hogy a levegővel töltött csőszeiét és a legalább részben a cseppfolyós közeggel feltöltött csőszeiét esetében a hengerüregszelel vezető'képessége jellegzetesen és elég nagy mértékben eltérő. Egy előniyös kiviteli alak műanyag csővezetékeknél való alkalmazásra szolgál. A mérőcella a csővezetékkel egyező geomelriájú, szigetelőanyagból készült csöcsonkkónt van kialakítva, amelynek a belső paláslfelülelébe - egymással szembenálló és egymástő'l a csővezeték hossztengelyéi magában foglaló felezósikban elrendezett szigelelótesttel elválasztott - két villamosán vezető csőfél van be~ erósitve, amely csófelekhez egy-egy villamos kivezetés csatlakozik. ]sínét másképpen kell kialakítani a csőcsonkot, ha maga a csővezeték villamosán vezető) anyagi«)] készült. A konkrét kialakítás az alkalmazási hely követelményei szerint a szakembertől a fentiek ismeretében elvárható és bizonyos, hogy a fentiekben szükségesként felsorolt jellemzők minden kiviteli alaknál felismerhetők lesznek. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a mindenkori csővezeték kitüntetett szakaszában (továbbiakban: csőszelet) elrendezünk egy - a csőszelet által körülvett hengerüreg-szeiet vezetőképességére érzékeny - mérőcellát, annak tápsarkait feszültség alá helyezzük és előállítunk a herigcrüreg-szeleten átfolyó áram H pillanatértékét közvetlenül vagy közvetve reprezentáló villamos kimenőjelet és az, lk pillanatértéket azon tón referenciaértékhez, viszonyítva, amelyet a figyelt közeg hiánya esetében kapott kimenőjel reprezentál, az igy kapott lk/Iko viszonyszámból határozzuk meg a csőszeid bálterére vonatkozóan a figyelt közeg hiányát vagy jelenlétét, illetve a jelenlét mértékét és kívánt esetben a kimenőjel lk pillanatértékének függvényében szabályozó beavatkozási hajiunk végre a szállító rendszerben. Egy előnyös foganatositási mő>d szerint a mérőcella villamos paramétereit az Iko refereneiaórtékre normáivá állítjuk be es a mérö)cella részét képező) árammérői núiszerl, illetve annak skáláját az Ik/lku viszonyszámra kalibráljuk. A példaként!, említett technológiáknál fellépő, zavaré' körülmények eliminálását és pl. a szabályozó hoavaLkozásl elő'segiti, ha előállítunk az lk/Iko viszonyszámol reprezentáló villamos jelel oly máidon, hogy k ülönbségképzö áramkör egyik bemenetére a méröicella kimenőjelét, másik bemenetére az Jko referenciaértéket reprezentáló további villamos jelet kapcsolunk és az áramkőir kimenőjelét kijelző cs/vagy jelformáié és/vugy további jelfeldolgozó oszköz(ök) bemenetére kapcsoljuk. Egy előniyös foganatositási mód szerint a további villamos jelel úgy állítjuk elő), hogy a cseppfolyós hordozót az abban lévő figyelt közeggel szállító csővezeték leágazásába egymást követően beiktatunk a figyelt közeg szemcsemérelénél kisebb lyukmérelü szűrőt és további mérőcellat és a további mérőcella kimenőjelét alkalmazzuk további villamos jelként. A találmányt részletesebben ábrák .segítségével magyarázzuk. Az 1. ábra a találmány szerinti mún'cellu példukérili kiviteli alakját mutatja, az l.a ábra a csővezeték hossztengelyére merőleges síkban, az l.b ábra a hossztengellyel párhuzamos metszetben. A 2. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas találmány szerinti berendezés példakénli kiviteli alakjának vázlatos elrendezését mulatja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 C0 65 4
