186463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinoxalinszármazékok előállítására és kinoxalin-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
5 186463 6-étereket például piridin-hidrokloriddal, hidrogén-jodiddal, hidrogén-bromiddal, dimetil-formamid jelenlétében nátrium-tio-etoxiddal, acetil-p-loluol-szulfonátlal, hangyaaav vagy ecelsav jelenlétében nátrium- vagy kálium-jodiddal, 2, 4, 6-kollidin jelenlétében lítium-jodiddal, illetve bór-tribromiddal hasíthatjuk. A reakcióidő és az egyéb reakciókörülmények a felhasznált dezalkilezőszer jellegétől és a hasítandó éter típusától függően változnak. Az (I) általános képletü vegyületek előállításában közbenső termékként felhasznált (VIII) általános képletű vegyületek új anyagok. Az (I) általános képletű vegyületek herbicid hatással rendelkeznek, ennek megfelelően a nein kívánt növényfajták növekedésének visszaszorítására, súlyos károsítására vagy teljes kiirtására használhatók fel. Az (I) általános képletű vegyületek igen sokféle növénnyel szemben fejtenek ki herbicid hatást. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői szelektíven irtják az egyszikű gyomnövényeket, ugyanakkor azonban a kétszikű gyomnövényeket az egyszikű gyomnövények irtásához szükséges dózisban egyáltalán nem vagy csak kis mértékben károsítják. Az (1) általános képletű vegyületek egyes képviselői meghatározott egyszikű gyomnövényfajtákkal szemben szelektív herbicid hatást fejtenek ki, és előnyösen alkalmazhatók az egyszikű gabonafélék között élősködő egyszikű gyomnövények súlyos károsítására vagy teljes kiirtására. A találmány tehát továbbá herbicid kompozíciókra vonatkozik. A találmány szerinti herbicid kompozíciók hatóanyagként 0,001-95 súly% (I) általános képletű vegyülelet vagy optikailag aktív származékát - a képletben D és U halogénatomot, G pedig 1-6 szénatomos alkoxicsoporlot jeleni - továbbá 5-99,999 súly% szilárd vagy folyékony hordozóanyagot, előnyösen vizet, szerves szénhidrogén-oldószert vagy természetes vagy szintetikus szilikátot, felületaktív anyagot, előnyösen anionos vagy nemíonos felületaktív anyagot és/vagy egyéb segédanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti herbicid kompozíciók használatra kész, híg készítmények vagy felhasználás előtt (rendszerint vízzel) hígítandó koncentrátumok lehetnek. A herbicid kompozíciók előnyösen 0,01-90 tömegX hatóanyagot tartalmaznak. A használatra kész, híg kompozíciók előnyösen 0,01-2 tömeg% hatóanyagot tartalmazhatnak, míg a koncentrátumok hatóanyag-tartalma általában 20-90 lömeg% előnyösen 20-70 tömeg% lehet. A szilárd herbicid kompozíciók granulátumok vagy beporzásra alkalmas porkészitmények lehetnek, amelyek a hatóanyagot finom eloszlású szilárd hígítószerrel, például kaolinnal, benlonitlal, szilikagéltel, dolomittal, kalcium-karbonáttal, talkummal, porított magnézium-oxiddal, fullerfölddel vagy gipsszel elegyítve tartalmazzák. A szilárd kompozíciók továbbá diszpergálható porkészítmények vagy granulátumok lehelnek, amelyek a folyadékokban való diszpergálódás elősegítése céljából nedvesitőszert is tartalmaznak. A poralakú szilárd készítményeket például levelek beporzására használhatjuk fel. A folyékony kompozíciók például a hatóanyag vízzel készített oldatai vagy diszperziói lehetnek, amelyek adott esetben felületaktív anyagot is tartalmazhatnak. Folyékony kompozíciókat úgy is előállíthatunk, hogy a hatóanyagot vízzel nem elegyedő szerves oldószerben oldjuk vagy diszpergáljuk, majd a kapott oldatot vagy diszperziót finom cseppek formájában vízben oszlatjuk el. A kompozíciók kationos, anionos és nemionos felületaktív anyagokat egyaránt tartalmazhatnak. Kationos felületaktív anyagokként például kvalerner ammónium-vegyülelekel, így cetil-triinetil-ainmónium-bromidot használhatunk fel. Az anionos felületaktív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoészter-sók (így nátrium-Iauril-szulfát), továbbá szulfonált aromás vegyületek sói (így nólrium-dodecil-benzolszulfonét, nátrium-, kalcium- és ammónium-ligninszulfonát, butil-naflalinszulfonál, di- és Iri-izopropil-naftalin-szulfonsav-nálriumsó elegye stb.) lehetnek. A nemionos felületűklív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: elilén-oxid zsíralkoholokkal (így oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal ) vagy alkil-feriolokkal (így oktil-fenollal, nonil-fenollal vagy oktil-krezollal) képezett kondenzációs termékei, hoszszú szénláncú zsírsavak hexilanhidridekkel képezett részleges észterei, az említeti részleges észterek elilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei és a lecitinek. A vizes oldatokat vagy diszperziókat úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot adott esetben nedvesitőszert vagy diszpergálószerl is tartalmazó vízben vagy szerves oldószerben oldjuk, majd amennyiben az oldáshoz szerves oldószert használtunk fel, a kapott elegyel vízhez adjuk. A felhasznált víz adott esetben szintén tartalmazhat nedvesitőszert vagy diszpergálószerl. Szerves oldószerként például elilén-dikloridol, izopropanolt, propilén-glikolt, diaceton-alkoholl, toluolt, keroszénl, melil-naflalinl, xilolokat és triklór-elilént használhatunk fel. A vizes oldatok vagy diszperziók formájában felhasználandó készítményeket rendszerint nagy hatóanyagtarlalrnú koncenlrálumok formájában hozzuk forgalomba, és a koncenlrátumokal közvetlenül a felhasználás előtt hígítjuk vízzel. A koncenlrálumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy megfelelően hosszú ideig tárolhatók legyenek, és tárolás után vízzel hígítva megfelelően hosszú ideig homogén, hagyományos permetezóberendezésekkel könnyen felvihető elegyekel képezzenek. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
