186459. lajstromszámú szabadalom • Alkil-N-(aril-szulfenil)-N- [bisz(aril-oxi)-foszfinil-metil] glicivátokat tartalmazó herbicid készítmények
20 186459 23 4 WAT 5 WAT lé tisztaság nád pol % lé íi fiztas ág nád pol % Kezelt Vegyület(B) Kezeletlen 83,15 79,55 11,92 10,05 84,29 81,90 12,39 10,92 A (B) vegyület a 4. példa szerinti meliI-N-(4-metil-feníl-tio)-N-[bisz(4-nietoxi-fenoxij-foszfinill-glicinát. A gyakorlatban megfelelő mennyisége hatóanyagot, tartalmazó találmány szerinti készítménnyel kezeljük a növényt, vagy n talajt, amelyben a növény van, vagy bármely alkalmas módon a vizes közeggel elegyítjük. A folyékony vagy makro részecskékből álló szilárd készítménnyel történő kezelés kivitelezését valamely szokásos módon végezzük, például motoros porszóróval, szántóföldi vagy kézi permetezővel, olyan porszóró eszközökkel, amelyek vontatóhoz vannak erősítve, háton hordható-, hordozható motoros- és ködszóró készülékekkel. A készítmények repülőgépről por vagy permetként is alkalmazhatók, mivel már kis mennyiségben is hatásosak. Vízinövényeknél történő felhasználás esetén a készítményt hozzáadjuk a vizes közeghez, mely azon a területen van, ahol a vízinövények fejlődését gátolni kívánjuk. A gyakorlatban lényeges és kritikus az, hogy a kezelést hatásos mennyiségű készítménnyel végezzük. Az alkalmazott hatóanyag mennyiség függ attól, hogy milyen hatást kívánunk elérni, valamint más faktoroktól is, így a növényfajtól, annak fejlődési fokától, az eső mennyiségétől, továbbá a felhasznált hatóanyagtól, lia a leveleket kezeljük azért, hogy a vegetatív növekedést gátoljuk, akkor a kezelést hektáronként 0,112- -56,0 kg vagy még több hatóanyagot tartalmazó készítménnyel végezzük. Kikelés előtti kezelésnél a hektáronként alkalmazott menynyiség 0,56-22,4 kg vagy több. Vízinövények fejlődésének gátlására a vizes közegbe annyi hatóanyagot juttatunk, hogy annak koncentrációja 0,01-1000 ppm legyen. A szóbanforgó fitotoxikus vagy herbicid készítményeket olyan mennyiségben alkalmazzuk, amely fitotoxikus, illetve gyomirtó hatású. A leírás és a példák alapján a szakember könnyen meghatározhatja azt a körülbelüli értéket, amelyet az adott körülmények között alkalmazni kell. Folyékony, találmány szerinti készítményekkel a kikelt növényeket többféle módon kezelhetjük. Az egyik ilyen eljárás szerint a kezelni kívánt növényt érintkezésbe hozzuk egy adszorbens anyaggal, mely a folyékony készítményt tartalmazza, és ennek egy része felszívódik a növénybe. Erre a célra használt készülékben a folyékony készítmény számára van egy tartály, amelybe az adszorbens anyag egy részéi helyezik és amelyen keresztül pótolni lehet az anyagot. Általában adszorbens anyagként alkalmazható minden olyan anyag, amely képes a folyékony készítményt adszorbeálni és amely n növénnyel érintkezve a készítmény egy részét le tudja adni. Jellegzetes adszorbens anyag például a filc, szivacsgumi, cellulóz, nylon, szivacs, kender, gyapot, zsákszövot, vagy ezek kombinációi. Az adszorbens anyagok formája lehet például köteg, fonadék, szalag, szövet, szőnyeg, vagy ezek kombinációi. Ezek a formák bármely kívánt módon összeállíthatók, így például cső-köleg, ék-köteg, többszörös köteg formájában és más hasonló módon. Egy másik módszer szerint az adott gyomoknál a folyékony készítményt szelektive alkalmazzuk, mégpedig egy recirkulációs permetező rendszer segítségével, melynél a recirkulációs permetező egység egy vontatóhoz van erősítve és a permet a kultúrnövény főié nőtt gyomnövényre horizontálisan irányul. A gyomnövény által fel nem fogott permelet egy visszavezető edényben gyűjtjük, mielőtt az a kultúrnövénnyel érintkezésbe kerülhetne és azután ismét felhasználjuk. Dőrzshengeres felhasználási mód is lehetséges, hogy a kultúrnövény fölé nőtt gyomokra folyadékot juttassunk. A szer további alkalmazási lehetősége abban áll, hogy védőernyős permetezőket használunk, melyeknél a kultúrnövényt hathatósan védjük (fedjük), miközben a permelet a gyomnövényre irányítjuk. Ezeket és további alkalmazási módokat vagy eljárásokat a folyékony szer szelektív alkalmazása céljából részletesen ismerteti az „Innovative Methods of Post-Emergence Weed Control” című cikk, szerzője McWhorter C.G., kiadója Southern Weeds Science Society, (1980). A találmány szempontjából a teljes cikkre hivatkozunk. A találmány szerinti folyékony szereknek további alkalmazási eljárásaként az ellenőrzött nagyságú cseppekbon való felhasználást említjük, melyet mint „ullra-kístérfogatú kémiai eljárást" ismernek. Az említett ellenőrzött nagyságú cseppek ben való felhasználásnál egymással azonos vagy közel azonos nagyságú perinet-cseppeket hozunk létre, melyek előre meghatározott nagyságúak és ezeket elhanyagolhatóan kis elgőzölgés mellett szóróeszközre juttatjuk. Részletesebben, ennél az eljárásnál a permetezendő anyagot forgó porlasztóra visszük fel, mely fogazott szélű, kisméretű tárcsát tartalmaz és ez gyors forgás közben a folyadékot cseppekre bontja. A cseppek nagyságának változtatása céljából a forgótárcsára irányított folyadéksugár sebességét változtatjuk, vagy lehet a tárcsa fordulal.számál is változtatni. A fenti és más eljárások, melyekkel folyékony szereket lehet növényekre irányí5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12
