186441. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási rendezés fajlagos villamos vezetés, célszerűen kőolaj sótartalmának meghatározása céljából

! pr, 11 ' van kapcsolva agy árammérővel és egy ál­landó kimenő feszültségű vezérelt feszültség­generátorral. A találmány szerinti kapcsolási elrende­zést az jellemezi, hogy az árammérőt egy in­tegráló tag képezi, amelynek kimenetére van a feszültséggenerátorként kiképezett Schmitt-Lrigger vezérlő bemenete csatlakoz­tatva. A találmány szerinti kapcsolási elrende­zésnél előnyös, ha a villamos vezetőképesség különbség méréséhez a mérőcellával egy se­­gédcelln van sorosan kapcsolva és ezek egy hídágat képeznek, amely hídággal egy továb­bi, célszerűen ellenállásokból felépített fe­szültségosztó van párhuzamosan kapcsolva és a mérőcella és a segédcella közös pontja ké­pezi a híd egyik kimenetét, az ellenállások kózÖB pontja képezi a híd másik kimenetét és a két kimenet a műveleti erősítőből és kon­denzátorból álló integráló tag két bemenetére van csatlakoztatva. A találmány szerinti kapcsolási elrende­zést a továbbiakban példakénti kiviteli alakja segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az l. ábra a találmány szerinti, a villa­mos vezetőképességgel arányos frekvenciájú váltakozó feszültséget előállító áramköri el­rendezés elvi vázlatát mutatja be, A 2. ábrán látható egy példakénti kiviteli alak, ahol villamos vezetőképességek különb­ségével arányos frekvenciájú jelet állítunk elő a találmány segítségével. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés elvi vázlata látható az 1. ábrán és az ezen elv alkalmazásával kiképezett áramköri elren­dezés alkalmas arra, hogy a bevezetőben em­lített sótartalommérő berendezésekben az analizátor felé egy á villamos vezetőképes­séggel arányos frekvenciájú jelet továbbít­sunk. Az 1. ábrán látható tehát a 7 mérőcel­la, amely 7 mérőcella árama áraminlegrátor­­ként kiképezett 8 integráló tag bemenetére kapcsolva azt tölti. A 8 integráló tag kimene­té 9 Schmitl-trigger bemenetére van csatla­koztatva, amelynek kimenele, amely a mérő­­kör kimenele íb, van a 7 mérőcellára kap­csolva. A 8 integráló tag kimenetén háromszög alakú feszültség jelenik meg, amely a 9 Schmitt-triggert billenti, amelynek kimenetén négyszög-jei van. Ennek a négyszögjelnek a frekvenciája arányos a 7 mérőcellában elhelyezett anyag villamos vezetőképességével. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés villamos vezetőképességek különbségének mérésére alkalmas példaként) kiviteli alakja látható a 2. ábrán. Ekkor a 7 mérőcella elek­tródjait maga a ház, illetve attól elszigetelt fémgyűrű képezi, ha a találmány szerinti kapcsolási elrendezést a bevezetőben említett sótartalom mérő berendezésben alkalmazzuk például. Az oldószerlovábbító vezetékben egy második 10 segédcella van elhelyezve, amely­nek két elektródja a háztól el van szigetel­ve. A 7 mérőcella fémgyűrű elektródja és a 10 segédcella egyik elektródja egymással össze van kötve, azaz a 7 mérőcella és 10 segédcella egymással sorosan van kapcsolva. A 7 mérőcella és 10 segédcella nem közösített elektródjával egy 17 és 18 ellenállásokból ál­ló feszültségosztó van párhuzamosan kap­csolva, így a 7 mérőcella, a 10 segédcella, valamint a 17 és 18 ellenállások egy Whoats­­tone-hidat képeznek. A híd két kimenele a 7 mérőcella és 10 segédcella közŐH pontja, vn­­laminl a 17 és 18 ellenállások közös pontja. A híd két kimenele a 12 műveleti erősítőből és 11 kondenzátorból álló 8 integráló tag két bemenetére van csatlakoztatva, mégpedig a 7 mérőcella és 10 segédcella a 12 műveleti erő­sítő invertáló, a 17 és 18 ellenállások közös pontja a 12 műveleti erősítő nem-invertáió bemenetére van kapcsolva. Ennek kimenele van egy 13 műveleti erősítőből és 14 ellenál­lásból, 15 és 16 Zener-diódákból álló kompé­ra tor bemenetére csatlakoztatva és a kompa­­rálor kimenete a hid egyik tápfeszültség ki­­v élezésével van összekötve. A 12 műveleti erősítőt és 11 kondenzátort magába foglaló kapcsolás felel meg az 1. ábrán a 8 integráló tagnak, a 13 műveleti erősítőt, 14 ellenállást, továbbá 15 és 16 Zener-diódát tartalmazó komparátor pedig a 9 Schinitl-lriggernek. A 2. ábrán látható elrendezés kimeneti jelének frekvenciája a 7 mérőcellában és 10 Begéd­­cellában lévő anyag villamos vezetőképessé­gének a különbségével arányos és a már em­lített sótartalommérő berendezésekben a 10 segédcellába helyezzük a reagenst, így annak vezetőképessége levonódik és a kimenő jel az olajban lévő anyag vezetőképességétől, vagyis a sótartalomtól függ. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés előnye, hogy közvetlenül alakítjuk át a villa­mos vezetőképességet frekvenciává és az át­alakítás pontosságát kevés elem befolyásolja, a kimenő jel nem zavarérzékeny, könnyen feldolgozható és az adott esetben szükséges gaivanikus leválasztás is egyszerűen megold­ható. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés villamos vezetó­­képeRRég mérésére, célszerűen kőolaj sótar­talmának meghatározásához, amelynek mérő­körében a mérőcella sorosan van kapcsolva egy árammérővel és egy állandó kimenő feszültségű vezérelt feszültséggonerátorral, azzal jellemezve, hogy az árammérőt egy integráló tag (8) képezi, amelynek kimenetére van a feszüllséggerierátorként kiképezett Schmilt-trigger (9) vezérlő) bemenete csutla­­koztnlva. 2. Az 1. igénypont Bzerinli kapcsolási el­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents