186437. lajstromszámú szabadalom • Elemkészlet alakos testek, különösen játékfigurák összeállításához
9 186437 10 félhengere van, amelyek egymásba mennek át. A 9 kapcsolótest a szélessége az 1, ábra szerinti 1 körkorong átmérőjével azonos és ez a négyzet-alaprajzú hasáb egyik oldalhossza, valamint a félhenger alap-félkörének az átmérője is. Az I hasáb magassága a/2, ugyanúgy mint a II félhenger félkörének r sugara (r = a/2). E méretek tehát az 1. ábra szerinti 1 korongelem megfelelő méreteivel azonosak, (gy 9 kapcsolótest az 1-7. ábra szerinti elemek felhasználáséval összeállított elemkészletbe harmonikusan beiktatható. A 9 kapcsolótest három 8b menetes furatot is tartalmaz, amelyek egymásra merőleges geometriai hossztengelyei egy pontban metszik egymást, azaz egy térbeli derékszögű koordináta-rendszer tengelyei. A 8b furatok a 9 kapcsolótest három szomszédos oldalfelületére torkollnak ki, és célszerűen nem átmenő furatok; középpontjaik az oldalfelületek, illetve az egyik oldalfelület vetületének a geometriai középpontjaiba esnek, illetve legalább két egyenes éltől mért távolságuk 2/a. A 8b furatok átmérője azonos a kapcsolóelemek 21...27 menetes rúdjainak (21. ..27. ábrák) d átmérőjével, vagyis ez utóbbiak a 8b furatokba becsavarozhatók. A 10. ábrán további 10 kiegészítő elem látható, amely a rendszerben például kapcsolóteslkénl, vagy távtartóként szolgálhat. A 10 kiegészítő elem henger alakú, alapkörének az átmérője megegyezik az 1 körkorong (1. ábra) szélességével (átmérőjével), hosszúsága pedig ugyancsak a. A 10 kiegészítő elem két köralaprajzú sík véglapjára kilorkolló 8b menetes furalo(ka)t tartalmaz (a furat átmenő is lehet), amelynek d átmérője a kapcsolóelemek menetes rúdjainak (21-27.ábrák átmérőjével azonos azonos, e rudak tehát a 10 kapcsolótestbe becsavarhatók. A 11. és 12. ábrán félkör-alaprajzú 11, 12 kiegészítő elemek láthatók, amelyek 2r sugara az 1 körkorong (1. ábra) a szélességével azonos. A 11 kiegészítő elem az egyik sarkának közelében D átmérőjű 8a átmenő lyukat tartalmaz, amelynek O középpontja az elem S sarokpontjából a a/4-a/4 távolságra van. A 12. ábra szerinti 12 kiegészítő elem a 11. ábra szerintitől CRak annyiban tér el, hogy a 8a átmenő lyuk O középpontja az s sarokponttól a, a félkör k középpontjától pedig a/2 távolságra van. A 13. és 14. ábrán látható 13, 14 kiegészítő elemek körkorong alakúak. A körkorong 2r sugara az 1. ábra szerinti 1 körkorong a átmérőjével azonos. A 13 elemben négy D átmérőjű 8a átmenő lyuk van: az egyik centrális helyzetű, a másik három pedig - O középpontjaikkal - egy egyenlő oldalú háromszög csúcspontjain helyezkedik el, sugárirányban a 13 körkorong O középpontjától a/2 távolságra. A 14. ábra szerinti 14 kiegészítő elemnek három D átmérőjű 8a átmenő lyuka van; ezek középpontjai egy egyenlőszárú háromszög csúcsain vannak kiosztva, oly módon, hogy két 8a lyuk a körkorong O középpontjától sugárirányban 3/4a - 3/4a, egy 8a lyuk pedig a/2 távolságra van. A 15. és 16. ábra szerinti hosszúkás 15, 16 kiegészítő elemek hosszúsága az 1. ábra szerint 1 körkorong szélességének háromszorosa (3a), szélességük 2a, az elemek végeinek lekerekitése pedig 2r = a sugarú, míg az elemek szélessége 2a. A 15 elem x geometriai hossztengelyében az elem egyik végétől befelé a/2 távolságban D átmérőjű 8a á'menő lyuk van, másik vége tartományában pedig két további ilyen 8a lyukkal rendelkezik, amelyek középpontjai a 15 elem végétől a/2 az x geometriai hossztengelytől kétoldalt pedig ugyancsak a/2 távolságra vannak. A 16 elem is három D átmérőjű 8a átmenő lyukkal rendelkezik, ezek közül kettő az x hosszanti középtengelyben, egymástól és az elem végeitől a távolságra helyezkedik el, a harmadik pedig a keresztirányú y középtengelyben, az elem egyik szélétől a/4 távolságra van. A 15 és 16 elemek 8a lyukai is tehát egyenlőszárú háromszög csúcspontjain vannak kiosztva. Megjegyezzük, hogy a 11-16 elemek vastagsága azonos az 1 korongelem (1. és 8. ábra) vastagságéval, 8a átmenő lyukaik D átmérője pedig az 1 korongelem centrális 8a átmenő lyukának átmérőjével. A 17-20. ábrán látható 17-20 elemek használhatók az 1-16. ábra szerintiekből összeállított elemkészlet további kiegészítő elemeiként, de önállóan is lehetnek valamely elemkészlet alapelemei. A körkorong alakú 17 elem 2a átmérője az 1 körkorong (1. ábra) a szélességének (átmérőjének) kétszerese (tehát 2r = a), ugyanez a 18, 19 és 20 elemek szélességi mérete, az elemsor-hosszúság azonban nem a 17 elem szélességének, hanem az 1 körkorongnak az egész számú •.öbbszöröse (3n...5a...n.a). A 17 elemnek D átmérőjű centrális furata van, a 18-20 elemek végeinek lekerekítési sugara 2r = a, ugyanezen elemek D átmérőjű, az x hossztengelyekben fekvő 8a átmenő lyukai az elemvégeklől befelé a távolságra vannak, vagyis e vonatkozásban a 17 és 18-20 elemek között az a geometriai törvényszerűség érvényesül, miszerint a lyukak az elemvégektöl a korongszélesség felét kitevő távolságban vannak. A 19 és 20 elemeknél az egyszerűség kedvéért csak a hosszúságot jelöltük, a többi méret értelemszerűen a 18. ábra szerintinek felel meg. Magától értetődő, hogy nemcsak háromféle, hanem tetszőleges számú hosszúkás kiegészítő elem alkalmazható. A 21-29. ábrákon a kötőelemek példaként! kiviteli alakjait szemléltettük. A d átmérőjű menetes rudak li...ln hosszúságait az 1-8. és 11-20. ábrákkal kapcsolatban már ismertetett elemek vastagságának megfelelően választjuk meg (1. a 8. ábrát). A legrövidebb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
