186430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polimer betonok, habarcsok és bevonatok előállítására

4 186430 5 A találmány szerinti eljárás további alapja az a felismerés, hogy a polimerizáció és lérhálósodás nemcsak ionos mechanizmusul polimerizáció, hanem a levegővel érintkező felületen győkős mechanizmusul reakció is. A felületről meginduló polimerizáció és térhá­­lósodás megfelelően kialakított szerszámok és munkamódszer esetén folyamatos, vagy foly­tonos betontest előállítást tesz lehetővé. A zsaluzat emelésével, a forma utántöltésével és lezárásával irányított polimerizáció és tér­­háloBodás jön létre, miáltal irányított poli­merizáció, illetve polimer keletkezik, a fő­irányban a termék tulajdonságai igen jelen­tősen megnőnek. A találmány szerinti eljárásban célszerű­en úgy járunk el, hogy a megfelelően előállí­tott FA monomert 90-100 ®C-ra felhevítjük és az FA monomerhez 5-90%, célszerűen 70:30; 50:50; 30:70 százalék arányban pirolízis ne­hézgyantát adagolunk és azt keverés közben feloldjuk. A pirolízis nehézgyanta a növekvő gyantatartalom függvényében, szobahőmér­sékleten vizsgálva növekvő viszkozitású fo­lyékony oldatokat ad. A kapott FAP gyantaoldatokat műanyag­betonok előállítására közvetlenül lehet fel­használni. A polimerizálásra és lérhálósításra hasz­nált folyékony katalizátor előállításakor cél­szerűen és ismert módon úgy járunk el. hogy tiofénmentes benzolt, vagy toluolt, cél­szerűen benzolt, 20-65% kéntrioxid tartalmú oleummal keverés készülékben 1:2 molarány és változó SOa felesleg mellett 40-100 ®C-on hűtés mellett két lépésben úgy reagálhatjuk,, hogy a reakcióban a kívánt szulfonBav kelet­kezzen és a reakcióban keletkező vizet a kéntrioxid nagyobbrészt elfogyassza és tö­mény kénsavvá alakítsa. A reakcióelegy re­­agálatlan benzolt nem tartalmazhat (1. BIOS REPORT). A műanyagbetonból készült termékek elő­állításánál célszerűen úgy járunk el, hogy a műanyagbetonok társító anyagaihoz (kavics, homok, kőzetzúzalék és ásványi őrlemények) finomra őrölt bórsavat adagolunk, az elegyet gépi keverőberendezésen homogénre kever­jük, majd hozzáadjuk a folyékony savat, cél­szerűen szulfonálási elegyet vagy benzol­­-szulfonsavat, majd néhány percig erőteljes keverést alkalmazunk. A katalizátorral és térhálósltó savakkal homogénre kevert hor­dozórendszerhez ismert módon kisebb mennyiségű ismert nedvesítőszereket (például furfurol, furfurilalkohol, furfurolgyártás üst­maradékai) adunk, de a nedvesítőszerek ada­golása el is maradhat. A nedvesítószer alkalmazása esetén ismét rövid idejű intenzív keverést kell alkalmazni (homogénre keverésig). A múanyagbeton-keverék célszerű előál­lítási módja szerint az előbb leírtakban elő­készített társító rendszerhez keverés közben hozzáadagoljuk a társító anyagokra számított 3-50 súlyrész, a pirolízis nehézgyanta FA monomer (FAP) oldatát és homogénre kever­jük. A műanyagbeton-keverék kisebb gyanta­tartalom esetében földnedves, nagyobb mono­mertartalom esetén folyékony halmazállapotú keverékké válik, ami önthető műanyagbeton vagy társítóanyagot (por) tartalmazó öntő­­gyanta rendszer lehet. A FAP kötőanyagú műanyagbetonok tér­­hálósodása a térhálósltó katalizátorral való összekeverés után a levegővel érintkező felületeken a reakció azonnal megindul, és a reakció jelentős hófejlődéssel jár, ezért a betonkeverék összetételét úgy kell megvá­lasztani, hogy hőmérséklete a keverés végén ne lépje túl a 60-65 ®C-ot. Továbbá a beton­­keverék feldolgozását azonnal meg kell kez­deni, mert a keverék 30-45 perc alatt annyi­ra térhálósodik, hogy feldolgozhatatlanná vélik. A bekeverés másik módszere szerint min­denben hasonlóan járunk el, mint leírtuk, ki­véve, hogy a lérhálÓ8Ító katalizátort a ned­vesítőszer adagolása után nem adjuk a rend­szerhez. A rendszer, katalizátor nélkül, kor­látlan ideig tárolható és szállítható, ezután a térhálósitó katalizátort a folyékony rendszer­be intenzíven hozzákeverjük, a rendszer vi­selkedése az előzővel azonos, a bekeverés után 30-45 perc alatt fel kell dolgozni. (Transzport típusú beton) A formatestek készítésénél célszerűen fa vagy fém formákat lehet alkalmazni. A formá­kat formaválasztó réteggel kell ellátni, olajjal való bekenés (műanyag fóliával való bebori­­tás) kisebb testek esetében fém formát alkal­mazva, igen jól bevált a szilikonos beégető­lakkal való formaválasztás, ez a réteg a for­ma felületén hosszú ideig megmarad, és igen szép felületű testek előállítását biztosítja. A FAP kötőanyagú betontestek gyártása általában nem tér el a cement és más mű­anyag alapú betonokétól, a műanyagbeton keveréket formába töltjük, kézi vagy gépi döngölé8sel (vibrálás) a formát hézagmente­sen kitöltjük. Vasalt FAP kötőanyagú betonok is előállíthatok, mert a keletkező polimerek az acélhoz jól tapadnak. A testek polimerizá­­lása és a térhálósodás reakciója - a kikemé­­nyedés - a levegővel (oxigén) érintkező felü­letének közepén indul meg és a felületet 10- 60 perc alatt szilárddá, térhálóssá válik. A szilárd felület alatt félgömbszerű átmeneti géles réteg foglal helyet, az alatt pedig a reagálatlan réteg található. A szerszámot 180®-kal elforgatva, a forma fenék részét le­emelve, a test felépítése megváltoztatható újabb formatest csatlakoztatásával, vagy a zsaluzat folyamatos emelésével rúd és lemez alakú testek folyamatos folytonosságú előál­lítása megvalósítható, de meg kell jegyezni, hogy a forma másik végét levegőtől elzárva kell tartani. Az csak rövid időre nyitható ki. Mivel a keletkező műanyagbetonok a fémfor­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents