186417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ergolinszármazékok előállítására

9 186417 10 4. erőteljes és állatidó harapás. hatását jelöli. A kapott eredmények a követ-A nagy ponlszám a vegyüldek központi kezök. Vegyü­let Adag (mg/kg) Teljes aktivitás (0-7 óra) Maximális aktivitás patkányonként Időtartam (óra) A 1 i.p. 14.3 2.3 6 a 1 i.p. 3.5 1.7 1.5 A 3 i.p. 15.0 2.8 6 a 3 i.p. 5.8 1.9 4 A 30 i.p. 12.0 3.0 6 a 30 i.p. 13.6 2.0 7 B 30 i.p. 12.0 3.0 6 b 30 i.p. 8.5 3.0 6 Az A vegyület kis, 1 és 3 mg/kg i.p. adagban szignifikánsan körülbelül háromszor 20 hatásosabb, mint az a vegyület. Az A ve­gyidet hatásának időtartama is szignifikánsan hosszabb, mint az a vegyületé. Az eredmé­nyek azt mutatják, hogy az A vegyület sze­lektívebb központi dopaminerg hatása révén 25 kis adagokban lényegesen hatásosabb par­­kinzonizmu8 elleni szer, mint az a vegyület. Az egyetlen vizsgált adagban a B vegyü­let szignifikánsan hatásosabb, mint a b ve­gyüld. 30 Prolaktin kiválasztást gátló hatás A vegyület prolaktin kiválasztást gátló hatását szokásos módszerrel határoztuk meg 35 patkányokon a vegyületek szubkután beadá­sa esetén a beágyazódást megakadályozó ké­pességük alapján és perorális beadással a tejelválusztás gátlása alapján. Mindkét módszert E. Flückiger és munka- 40 társai írják le 1 Expericntia 34, 1330-3 333 (1978)|. A beágyazódás gátlása 45 Ivarzás előtt lévő felnőtt patkányokat (Ivanovas törzs) bizonyítottan termékenyítő­­képes hím patkányokkal pároztattunk. A kő­vetkező nap reggelén (1. nap) a sperma­­-pozitív nőstényeket véletlenszerűen külön­böző csoportokra osztottuk fel (csoporton­ként 10 állat). Az 5, napon az állatok a vizs­gált vegyületből egyetlen szubkután adagot kaptak. A 12. napon az állatokat elpusztítottuk és felboncoltuk. Méhükben megvizsgáltuk a magzatokat vagy a megtermékenyített peLék beágyazódési helyeit. Ha egyet sem találtunk, ügy értékeltük, hogy a petebeágyazódás gá­tolt. (gy az eredmények „minden vagy sem­mi" értékelésen alapulnak. Azt az adagot számítottuk ki, amely az állatok 50%-ánál a beágyazódást megakadályozta (KDso). A tejelválasztás gátlása 5-6 szoptató nösténypatkányból (Ivanovas törzs) álló csoportoknak szülés után 5-től 8. napig naponta perorálisan a vizsgált vegyü­­ietet vagy vehikulumot adtunk, és a pat­kányfiókák napi súlynövekedését a tejhozam alapjául véve kiszámítottuk a fiókák növeke­dési arányából a regressziós tényezőt. A tej­­elválasztás 50%-os csökkenését előidéző ada­got számítottuk ki a kontrolihoz viszonyítva UDjd). Az eredményeket a következőkben ismer­tetjük. Vegyület Beágyazódás gátlása EDso (mg/kg s.c.) Tejelválasztás gátlása lDso (mg/kg p.o.) A 0.007 0.01 a 0.028 0.L3 B 0.022 0.02 b 0.055 n.v. C 0.002 0.003 D 0.002 0.002 c 0.012 0.026 6

Next

/
Thumbnails
Contents