186402. lajstromszámú szabadalom • Vendégsaru

3 186402 4 A találmány tárgya vendégsaru, amely lábbelire húz­ható és könnyen tisztántartható védőeszközként van kialakítva, méghozzá hosszúsági és szélességi méretének változtatására alkalmas módon. Ilyen védőeszköz alkalmazása nem új gondolat, van­nak népek és kultúrák, ahol ez általánosan elterjedt. Általában a helyiségek padlózatának a lábbelivel be­hordott utcai piszoktól való megvédését célozza. Ha­zánkban például sok múzeum esetében tapasztalhatjuk, hogy a látogatók lábbelijére textíliából készült védőesz­közt húzatnak, ezzel kímélik a padlózatot. Az ilyen védőeszköz felhúzása nem kellemes feladat a látogató számára. Először is a megfelelő nagyságot kell kivá­lasztania, utána le kell ülnie, a lábbelijére kell helyez­nie és valamilyen módon, általában a védőeszközre sze­relt szalag megkötésével rögzítenie kell. Az ilyen textil védősaruk ráadásul hamar tönkremennek, elpiszkolód­nak, úgyhogy a kézzel történő érintésük nem túlságosan esztétikus. Utcai cipőre húzható védőeszközt ismertet a 323 602 számú osztrák szabadalmi leírás. Ebben a megoldásban a védősaru egy darabból levő talpához az ujjpárnák körzetében rugólapból kialakított, a vendégsaru két ol­dalán felhajlított rögzítőrugó van elhelyezve. Ennek a vendégsarunak a használója belelép a talpba, amikor a rugók oldalról rászorulnak a lábbelire. A rugók alak­­változása következtében csekély mértékű szélességi va­riáció lehetséges. Ez azért ilyen meglehetősen korláto­zott, mert a lábbeli nem lehet túl széles, hogy a rugó alak­­változása ne legyen maradó, másrészt nem lehet túl keskeny, mert akkor a védősaru leesik a lábbeliről. Ez azt jelenti, hogy ez a megoldás hosszirányban csak azo­nos méretű, szélességi irányban szűk keretek között vál­tozó méretű lábbelivel való alkalmazhatóságot tesz lehe­tővé. A lábbelire húzható védőeszköz széles körben való elterjedésének tehát az esztétikai szempontokon túl­menően az a legfőbb akadálya, hogy az ismert megoldá­sok esetében minden személy számára külön védőesz­közről kellett gondoskodni. Ezek az ismert megoldások nem teszik lehetővé azt, hogy egy védőeszközt hossz­irányú és keresztirányú méreteiben is különböző láb­belikre lehessen húzni. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert meg­oldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan ven­dégsaru kialakítása, amely esztétikus, könnyen tisztán­tartható, megfelelő védelmet nyújt, könnyen előállít­ható és egyszerűen használható, valamint amelyik vi­szonylag széles határok között változó lábbelik eseté­ben is használható. Találmányom alapja az a felismerés, hogy a vendég­sarunak önszabályzónak, azaz hosszirányban és egyide­jűleg keresztirányban is állíthatónak kell lennie. A találmány szerinti továbbfejlesztés az, hogy a lábbe­lire húzható védőeszközként kialakított önszabályzó vendégsarunak négy, egymáshoz viszonyítva rugalmas elmozdulásra képes eleme van, amelyek közül két-két elem egymáshoz kapcsolásával egy-egy elempár van ki­alakítva. Az első párt alkotó elemek a lábbeli orrához, a második párt alkotó elemek pedig a lábbeli sarkához csatlakoznak. Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentő­sége abban van, hogy a vendégsarut alkotó elemeknek az egymáshoz képesti szabad elmozdulása következté­ben lehetőség van arra, hogy a felhúzott vendégsaru mindig az illető lábbeli alakjához igazodjék. Ezt a talál­mány értelmében célszerűen úgy is megvalósíthatom, hogy a párokat alkotó két elem egymáshoz képest a vendégsaru hossztengelyére merőlegesen, a két pár egy­máshoz képest pedig a vendégsaru hossztengelyével pár­huzamos elmozdulásra képes kialakítású. Az elemek egymáshoz képesti rugalmas elmozdulása érdekében célszerű, ha ezek az elemek, illetve a párok rugalmas eszköz útján vannak egymáshoz csatlakoz­tatva. A rugalmas eszköz célszerűen gumiszalag. Esztétikai, tisztántartási és célszerűségi okok indokol­ják, hogy az elemeket célszerűen műanyagból készít­sem. A vendégsaru biztonságosabb rögzítése érdekében cél­szerű, ha az első párt alkotó elemekhez oldalukon két­­két záróeszköz van csatlakoztatva. Ezek a záróeszközök végükön tépőzárral ellátott gumiszalagból lehetnek. Ha így járunk el, akkor lehetőség van arra is, hogy az első párt alkotó elemeket összekapcsoló gumiszalag és a záró­eszközt képező gumiszalag egy darabból legyen kialakít­va. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatom be. A raj­zon az 1. ábra a találmány szerinti vendégsaru egyik cél­szerű kiviteli alakjának vázlatos felülnézete, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerint vett metszet, a 3. ábra az 1. ábra III—III vonala szerint vett met­szet. Az 1. ábrán a találmány szerinti vendégsaru egyik cél­szerű kiviteli alakjának vázlatos felülnézete látható olyan helyzetben, mintha lábbelire lenne húzva, a jobb ábrá­­zolhatóság kedvéért azonban a lábbelit nem rajzoltam be. A vendégsaru négy, célszerűen műanyagból levő 1, 2, 3 és 4 elemből áll, amelyek úgy vannak egymáshoz kapcsolva, hogy rugalmas elmozdulásra képesek. Ahogy az 1. ábrán is látható, az 1 és 2 elemből, valamint a 3 és 4 elemből egy-egy pár van kialakítva, ahol az első párt alkotó 1 és 2 elemek a be nem rajzolt lábbeli orrához, a második párt alkotó 3 és 4 elemek pedig a lábbeli sar­kához csatlakoznak. Az 1. ábra azt a célszerű kiviteli alakot mutatja, amelyben a párokon belül az 1 és 2, va­lamint a 3 és 4 elem a vendégsaru hossztengelyére merő­legesen, az 1 és 2 elem által kialakított első pár a 3 és 4 elem által kiképzett második párhoz képest a vendég­saru hossztengelyére merőlegesen mozdul el. Ezeket a ru­galmas elmozdulásokat rugalmas eszköz beépítése útján teszem lehetővé. Az 1 és 2 elemet — rugalmas eszköz­ként ebben a kiviteli alakban — 5 és 6 gumiszalaggal, a 3 és 4 elemet 7 és 8 gumiszalaggal kötöm össze egymás­sal. Ezek az 5 és 6, valamint 7 és 8 gumiszalagok az 1 és 2, valamint a 3 és 4 elem egymáshoz képesti oldalirányú, tehát a vendégsaru hossztengelyére merőleges irányú elmozdulását teszik lehetővé. Ez biztosítja azt, hogy egy vendégsarut különböző szélességi méretű cipőre lehessen ráhúzni. Mint ahogy említettem, az 1 és 2 elemből, valamint a 3 és 4 elemből álló két pár egymáshoz képest a vendég­saru hossztengelyével párhuzamosan mozdul el. Ez az elmozdulás is rugalmas, a rugalmas eszköz pedig itt egyik végével a 3 elemhez rögzített, a 2 elemen átbúj­tatott és alul végig vezetett, másik végével a 2 elem orrá­nál rögzített szélesebb 9 gumiszalag van. A vendégsaru alkotórészeinek jobb egymáshoz kap­csolása érdekében az 1 és 2 elem a lábbeli orránál ön­magába záródó 10 gumigyűrű, a 3 és 4 elem a lábbeli 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents