186401. lajstromszámú szabadalom • Oxigénes menekülőkészülék, főleg bányabeli térségekben való alkalmazásra
5 186401 6 lást, a pótadagolást, valamint az előöblítő szerkezeteket. Ezen túlmenően egy beállítható időrelét is célszerű itt alkalmazni, amely az indítási folyamatról a stacioner üzemállapotra történő átállást váltja ki. Ezek a szerkezetek, szelepek önmagukban ismert kialakításúak lehetnek. A használó személy mellrészén felfüggesztve hordható csatlakozó egységhez tartozik a légzsák, az ebből kinyúló tömlő, és a tömlő szabad végén levő csutora. A csatlakozó egység csővezeték révén kapcsolódik az alapegységhez. Ez a csővezeték előnyösen egy Y-szerű üreges test törzsrészéhez csatlakoztatható, míg a kiágazó szakaszaiban regeneráló szert tartók vannak és azokban célszerűen úgynevezett légzőmész van. A vázolt kialakítás mellett az egyik kiágazó szakaszon keresztül a kilégzett gáz a regeneráló szeren keresztülhaladva jut a légzsákba, míg a másik kiágazó szakaszon át a regenerált gáz a friss oxigénnel dúsítva áramolhat a csutora felé. A légirányítást önmagában ismert szelepek biztosítják. A találmány szerinti oxigénes menekülőkészülék lényege tehát, hogy az oxigéntartályt, az oxigéntáplálást indító, az oxigént adagoló és pótadagoló szelepszerkezettel rendelkező adagolószerkezetet, valamint az irdítógombot különálló házban tartalmazó alapegysége, és a menekülőkészülék további részletei mellett az üres légzsákot magábafogadó, lepattanó fedelű tokba zárt csatlakozó egysége van. j; , , A találmány szerinti oxigénes menekülőkészülék egy célszerű kiviteli alakját képezi az olyan megoldás, amelynél a csatlakozó egység tokjának fedelét üzemen kívüli helyzetben tartó állandó mágnese van. A javasolt menekülőkészülék egy további előnyös kiviteli alakjánál a csutora olyan üreges törzsrészhez van csatlakoztatva, amelyhez az adagoló szerkezethez vezető cső van kapcsolva, és amelynek légirányítóval ellátott kiágazó szakaszai s ez utóbbiakban regenerálószert tartó, célszerűen légzőmész tartó van. A törzsrész ürege a légzsák belső terével áll kapcsolatban. A találmány szerinti oxigénes menekülőkészüléket a csatolt rajzon szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti menekülőkészülék alapegységének vázlatos oldalnézete, a 2. ábra a példakénti menekülőkészülék csatlakozó egységének egy részlete, és a 3. ábra a 2. ábrának megfelelő baloldali oldalnézet. Az 1. ábrán van feltüntetve a példakénti oxigénes menekülőkészülék A alapegysége. Az A alapegység az 1 házba van építve. Az ábrán nincs feltüntetve az 1 házon levő azon egy vagy több szerv, amelynek segítségével az egész A alapegység a menekülőkészüléket használó személy derékszíjára, vagy nadrágszíjára vagy más övszerű felszerelésére kapcsolható előnyösen. Az 1 házon belül foglal helyet a 11 oxigéntartály, ennek felső részéhez van csatlakoztatva a 12 indító szerkezet, és az ezzel szervesen összeépített 2 adagoló szerkezet. \ 12 indító szerkezethez kapcsolódik a 13 indító gomb, amely az 1 házból kiáll, vagy annak egy nyílásában foglal helyet. A 2 adagoló szerkezet önmagában ismert egységekből álló rendszert alkot és általában nyomáscsökkentő szelepet, az állandó adagolást valamint a pótadagolást biztosító szelepeket, továbbá az úgynevezett előöblítő szelepet foglalja magába. Ezen túlmenően célszerű olyan beállítható időrelét is alkalmazni abban, amely az indítási és az üzemi helyzet közötti átállítást vezérli az előre beállítható idő után. A 2 adagolószerkezet szelepei úgy vannak elrendezve, hogy a rajtuk kiáramló oxigén mindenképpen a 3 csőbe jusson. Ez a 3 cső biztosít kapcsolatot az A alapegység és a B csatlakozó egység között. A B csatlakozó egység példakénti kiviteli alakjának egy részlete a 2. és 3. ábrán van szemléltetve. Ez az egység a 9 tokban foglal helyet, amelynek a 10 fedele üzemen kívüli helyzetben úgy van a helyén tartva, hogy belső nyomás esetén lepattan, elhajlik, vagy egyéb módon nyitottá teszi a 9 tokot. Előnyös, ha a 10 fedél zárt helyzetét mágneses tömb biztosítja. A 9 tokban van a 7 légzsák, amelybe a 4 csutora folytatását képező üreges 14 törzsrészhez csatlakozó kiágazó szakaszok torkoltának. Az üreges 14 törzsrészhez van kapcsolva a 3 cső, amely a B csatlakozó egység és az A alapegység között létesít kapcsolatot. A 14 törzsrészből villaszerűén kiágazó szakaszokba 6 légzőmész tartók vannak és ezekben foglalnak helyet a légzőmész adagok. A 14 törzsrész 7 légzsák felőli kiágazásainál vannak a szelepként kialakított 5 légirányítók. Az 5 légirányítók biztosítják azt, hogy a már említett kiágazó szakaszokban egyirányú áramlás alakulhasson ki. A 7 légzsákhoz tartozik még a 15 lefúvószelep, amely a 7 légzsákban kialakuló, a megengedettnél nagyobb nyomás esetén a légzsákból a környezetbe enged ki gázt. El lehet látni még a B csatlakozó egységet, előnyösen a 14 törzsrészt, 16 fejpánttal. A találmány szerinti oxigénes menekülőkészülék működése a következőképpen történik. Az 1. ábrán szemléltetett A alapegység derékszíjra vagy nadrágszíjra vagy egyéb övszerű felszerelési tárgyra kapcsolva a használó személy oldalánál foglal helyet, míg a B csatlakozó egység — ami a 2. és 3. ábrán szerepel — zárt 9 tokkal az illető személynek célszerűen a mellrészén van felfüggesztve. Veszély esetén az A alapegységen levő 13 indító gombot kell lenyomni. A 13 indító gomb lenyomását követően a 12 indító szerkezet nyitja a 11 oxigéntartály nyakánál levő indítószelepet és ez rövid idő alatt viszonylag nagymennyiségű oxigént juttat a 3 csövön keresztül a 7 légzsákba. A 7 légzsák a beléje jutó oxigén hatására nyomást fejt ki a 10 fedélre — a 8 nyíl értelmében — és azt kipattintja. Ezáltal a 3. ábrán szemléltetett módon a B csatlakozó egység 9 tokja nyitottá válik és a készüléket használó személy hozzáfér a 4 csutorához valamint az ehhez tartozó esetleges orrcsipeszhez. A 4 csutorát a használója a szájához illeszti, a 16 fejpánttal a tarkójához kapcsolja a 14 törzsrészt, és ilymódon tulajdonképpen üzemi helyzetbe kerül az oxigénes menekülőkészülék. Kezdetben viszonylag nagy nyomással a 7 légzsákba nyomul az oxigén, majd a rajzon nem részletezett időrelé, vagy esetleg más automatika hatására az állandó adagolást biztosító szelep lép működésbe és ezen keresztül, valamint a 3 csővezetéken át jut az előre beállított mennyiségű oxigén a 14 törzsrészbe. A 14 törzsrészből a 4 csutorán keresztül belélegzi az ott levő gázkeveréket a használó személy. Kilégzéskor a 14 törzsrészen, a 2. ábrán jobboldali kiágazó szakaszon át jut a gáz a 7 légzsákba. Eközben az említett kiágazó szakaszban levő regeneráló szeren keresztülhaladva a nem kívánt komponensek kiszűrődnek a gázáramból. A következő belégzési ciklusban — a 17 nyíl szerint — a 7 légzsákból a 2. ábrán baloldali kiágazó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
