186394. lajstromszámú szabadalom • Aralkilfenil-karbamid-származékokat tartalmazó gyomírtó készítmények és eljárás aralkifenil-karbamid-származékok előállítására
23 186394 24 súlyrész 210—280 °C forráspontú ásványolajfrakcióból és 10 súlyrész, 1 mól ricinusolaj és 40 mól etilénoxid addíciójából keletkező termékből áll. V. példa 80 súlyrész 1. sorszámú vegyületet jól összekeverünk 3 súlyrész diizobutilnaftalin-a-szulfonsav-nátriumsóval, 10 súlyrész, szulfitszennylúgból kapott ligninszulfonsav-nátriumsóval és 7 súlyrész por alakú kovasavgéllel, és kalapácsos malomban megőröljük. VI. példa 5 súlyrész 1. sorszámú vegyületet alaposan összekeverünk 95 súlyrész finom eloszlású kaolinnal. így 5 súly% hatóanyagot tartalmazó porozószert kapunk. VII. példa 30 súlyrész 1. sorszámú vegyületet alaposan összekeverünk 92 súlyrész por alakú kovasavgélből és 8 súlyrész, a kovasavgél felületére permetezett paraffinolajból álló keverékkel. így jól tapadó szert kapunk. VIII. példa 40 súlyrész 1. sorszámú vegyületet alaposan összekeverünk 10 rész fenolszulfonsav-karbamid-formaldehid kondenzátum nátriumsóval, 2 rész kovasavgéllel és 48 rész vízzel. így stabilis vizes diszperziót kapunk. IX. IX. példa 20 rész 1. sorszámú vegyületet alaposan összekeverünk 2 rész kalcium-dodecilbenzolszulfonáttal, 8 rész zsíralkohol-poliglikoléterrel, 2 rész fenolszulfonsav-karbamid-formaldehid kondenzátum nátriumsóval és 68 rész paraffinos ásványolajjal. így stabilis olajos diszperziót kapunk. Az új aralkil-fenil-karbamidokat tartalmazó készítmények haszonnövények és nem kivánt növények növekedésére gyakorolt hatását az alábbi melegházi kísérletekkel szemléltetjük. A kísérletekhez 300 cm3 térfogatú műanyag virágcserepeket használtunk, a szubsztrátum körülbelül 1,5% humuszt tartalmazó agyagos homok volt. A vizsgálandó növények magvait fajták szerint elválasztva vetettük el. Közvetlenül ezután vittük fel a hatóanyagokból készített szereket a talajfelületre. Az egyes hatóanyagokat vízben mint eloszlatószerben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és finom eloszlást biztosító fúvókával permeteztük. Ennek az alkalmazási módnak az esetén a hektáronként felvitt készítménymennyiség 3,0 kg hatóanyagnak felelt meg. A készítmény felvitele után a cserepek tartalmát könnyen megnedvesítettük, hogy megkezdődjön a csírázás és a növekedés. Ezután a cserepeket átlátszó műanyag fedéllel lefedtük, amíg a növények ki nem keltek. Ez a lefedés a vizsgálandó növények egyenletes csírázását eredményezte, amennyiben azt a készítmények nem befolyásolták. A kikelés utáni kezelés céljából a vizsgálandó növényeket először 3—10 cm-es magasság eléréséig tenyésztettük és csak ezután kezeltük. A kikelés utáni kezeléshez vagy közvetlenül elvetett és ugyanolyan cserepekben tenyésztett növényeket választottunk vagy csak kicsírázott növényekként elkülönítve tenyésztettük és néhány nappal a kezelés előtt ültettük bele őket a cserepekbe. Kikelés utáni kezelés esetén a hektáronként felvitt készítmény menynyiség 0,25 kg hatóanyagnak felelt meg. Összehasonlítószerként l-[3-(2-fenil-etoxi)-fenil]-3-metoxi-3-metil-karbamidot (A) tartalmazó készítményt használtunk, ezt ugyanolyan mennyiségben vittük fel, mint a találmány szerinti készítményeket. Kikelés utáni kezelés esetén elmaradt a lefedés. A kísérleteket melegházban végeztük, a melegkedvelő fajták esetén előnyösen melegebb (20— 30 °C hőmérsékletű) helyen, a mérsékelt klímát kedvelők esetén 15—25 °C-on. A kísérleti periódus 2—4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket ápoltuk és kiértékeltük az egyes kezelések hatására fellépő reakciójukat. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő skála alapján végeztük. 0 azt jelenti, hogy nincs károsodás vagy normális a kikelés, 100 pedig azt, hogy a növények nem keltek ki, illetve legalább a talaj feletti hajtásrészek teljesen elpusztultak. Az eredmények azt mutatják, hogy a 2. sorszámú hatóanyagot tartalmazó készítményt melegházban, kikelés után alkalmazva jobban elviseli a gabona, mint az ismert összehasonlító készítményt (A). Kikelés előtt, melegházban alkalmazva a 4., 8., 9., 14., 38., 47. és 57. sorszámú hatóanyagot tartalmazó készítmények többnyire nagyon jó gyomirtó hatást mutatnak. Melegházban, kikelés utáni alkalmazás esetén a 3. és 86. sorszámú hatóanyagot tartalmazó készítmények hektáronként 0,25 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben jobb szelektív gyomirtó hatást mutatnak, mint az ismert készítmény (A). Melegházban, kikelés után a 16. sorszámú hatóanyagot tartalmazó készítmény hektáronként 0,5 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben, a 100. sorszámú hatóanyagot tartalmazó készítmény hektáronként 0,25 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben és a 22. sorszámú hatóanyagot tartalmazó készítmény hektáronként szintén 0,25 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben mutat jó, szelektív gyomirtó hatást. Melegházban kikelés után alkalmazva a 9. sorszámú hatóanyagot tartalmazó készítmény hektáronként 0,25 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben jobb szelektív gyomirtó hatást mutat, mint az ismert, l-[3-(3-fenoxi-etoxi)-fenil]-3-metoxi-3-metil-karbamidot (B) tartalmazó készítmény (2 846 723. számú német szövetségi köztársaságbeli nyílvánosságrahozatali irat). Melegházban, kikelés után alkalmazva a 8. sorszámú hatóanyagot tartalmazó készítmény hektáronként 0,25 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben jobb szelektív gyomirtó hatást mutat, mint az ismert, l-[3-(2- -fenoxi-etoxi)-fenil]-3,3-dimetil-karbamídot (C) tartalmazó készítmény (2 846 723. számú német szövetségi köztársaságbeli nyílvánosságrahozatali irat) hektáronként 2 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben. Melegházban, kikelés után alkalmazva a 84., 80., 102., 104., 101. és 109. sorszámú hatóanyagot tartalmazó készítmények hektáronként 0,125 és 0,5 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben jobb szelektív gyomirtó hatást mutatnak, mint az ismert, l-{3-[2-(2,4-diklór)-fenoxi-etoxi]-fenil}-3-metoxi-3-metil-karbamidot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13
