186363. lajstromszámú szabadalom • Kettős működésű szabadonfutó
3 186363 4 A találmány tárgya kettős működésű szabadonfutó, amely mechanikai rendszer hajtókerekén vagy hajtótengelyén van elrendezve és kilincses zárral van ellátva. Az ilyen kettős működésű szabadonfutó különösen alkalmas gyerekjárművek számára. Igen sokféle kilincses zárral ellátott szabadonfutós rendszer, illetve szabadonfutós fék vált már ismertté, amelyek esetében a kilincses zárt a meghajtott tengelyen helyezik el. Ezek azonban csak az egyik irányba váltanak ki fékezési folyamatot és különösen hátrányossá válnak, ha a hajtás iránnyal ellentétes irányban forgatják őket. Ekkor ugyanis anélkül lép fel fékező hatás, hogy ezt akarnánk, sőt a további hátrafelé történő mozgatás is lehetetlenné válik. Ennek a nem kívánt fékezési folyamatnak a kiküszöbölésére a legkülönfélébb járulékos kapcsolóelemeket és funkciós részeket javasolták, amelyeknek a kezelése azonban rendkívül nehézkes és egyáltalán, csak kézzel történő működtetés után válnak hatásossá. Ilyen például a kézzel működtetett kilincskarom, amely a karomházba juttatható a fékezési folyamat megakadályozására. Ez a működési elv a gyakorlatban nagyon előnytelen, mert a szerkezet kikapcsolása nem történik meg önműködően, ehhez külön folyamat szükséges. Kis motorkerékpárok számára vált ismertté az a fékező berendezés többek között, amelynek fékkarja van, ez olyan külső koszorúval van összekötve, amelynek belső oldalán záró fogaskoszorú van. Mindez belső kereket zár körül, amelyen két megfelelően kialakított horonyban egy-egy zárókilincs van, ezeket pedig rugó nyomja kifelé a záró fogaskoszorú irányába. Ismeretes továbbá a kerékpárok számára készült azon szabadonfutós kerékagy, amely a pedál hátrafelé történő mozgatásával fékez. Ez a kerékpár hajtott kerekében van elrendezve. A szabadonfutó kilincsből és a kerékagy belső fogazásából álló kilincszárás mechanizmus lehetővé teszi a meghajtott keréknek a hátrafelé történő forgatását anélkül, hogy a fékezési folyamat megkezdődne. A normális menet közben zárt kilincses mechanizmus a kerék agyának meghajtását kapcsolja be és ki. További ismert fékberendezés az a kilincses szabadonfutós fék, amely kerékpár hajtott tengelyén vagy pedálokkal rendelkező motorizált kétkerekű jármű hajtott tengelyén van elrendezve és amely esetében nem lép fel fékező hatás akkor, ha a kerékpárt hátrafelé mozgatják. A járműnek a lánckerék által meghajtott kereke csak akkor tud forogni, ha ezzel egyidejűleg a meghajtott tengely is forgásban van. A szokásos értelemben vett szabadonfutás — azaz amikor a kerékpár tovább gurul álló pedálok mellett is — itt nem lehetséges. Jól láthatjuk tehát, hogy az eddig ismertté vált fékberendezések olyan szabadonfutós rendszerek, amelyek igen bonyolultak és már emiatt sem alkalmasak arra, hogy gyermekjárműveken alkalmazzák őket. A találmánnyal megoldandó feladat olyan egyszerű, kettős működésű szabadonfutó kialakítása, célszerűen három- vagy négykerekű járművek, például gyermekjárművek számára, amelynek egyszerű felépítése van, valamint a hajtókeréken és a hajtott tengelyen egyaránt elrendezhető. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a hajtókerékhez vagy a hajtótengelyhez lemezt, ehhez pedig a szabadonfutót magába foglaló tartólemezt erősítünk, a tartólemezhez kilincskereket, távtartót és külső takarótárcsát kapcsolunk. Miközben a kilincskerékhez kapcsolórugók közbeiktatásával hajtótárcsa csatlakozik a benne átmérősen ellentetten ágyazott kilincsek és nyomórugók útján, a kapcsolórugók álló féktárcsához kapcsolódnak és a kilincsek egyikét a kilincskeréktől távoli benyomott állapotban tartják. Ennek a megoldásnak a legfőbb előnye abban van, hogy igen egyszerű felépítésű és ilyen módon különösen alkalmas gyermekek számára készült járművekben történő alkalmazásra. Az egyik célszerű kiviteli alak szerint a három- vagy négykerekű járművek esetében két, ellentétes forgásirányú kilincses zárt alkalmazhatunk. Az egyszerű működés szempontjából célszerű az a találmány szerinti kiviteli alak, amelyben a hajtás forgásirányától függően rugós vagy dörzsmechanizmus közbeiktatásával az egyik kilincses zár hatásos, a másik kikapcsolt állapotban van. Az egyszerű szerelést teszi lehetővé, ha az egész rendszert szegecsek vagy más kötőelemek útján erősítjük a tartólemezzel össze. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kettős működésű szabadonfutó egyik célszerű kiviteli alakjának metszete, méghozzá a 2. ábrán berajzolt tört metszéssík mentén, a 2. ábra az 1. ábra síkjára merőlegesen vett metszet, az 1. ábrán berajzolt metszősík mentén. Mint ahogy az 1. ábra metszetén jól látható, a mechanikai rendszer, jármű hajtótengelyéhez 1 lemez van erősítve. Az 1 lemez kialakításakor jól látható, hogy nemcsak a hajtótengelyhez, de akár a hajtókerékhez is csatlakoztatható lenne. Ehhez az 1 lemezhez 2 tartólemez van erősítve, amelyhez a kettős működésű szabadonfutó minden egyéb egysége kapcsolódik, ami tehát ellátja a tartóelem szerepét. A 2 tartólemezhez 3 kilincskerék, mellette pedig 7 távtartó kapcsolódik. A 3 kilincskeréken kívül 4 hajtótárcsa van elrendezve, amely ebben a kiviteli alakban lánckerék, a kapcsolódó egy-egy lánctagot pedig szaggatott vonallal rajzoltuk be. A 4 hajtótárcsa mellett a 7 távtartón kívül 8 féktárcsa van. Látható, hogy a 3 kilincskerék és a 7 távtartó, illetve a 4 hajtótárcsa és a 8 féktárcsa közötti hézagban 9 kapcsolórugók helyezkednek el. Ezt különösen a 2. ábra metszete szemlélteti jól. A 2. ábrán az is jól látható, hogy a 4 hajtótárcsában két 5 kilincs és hozzájuk kapcsolódó 6 nyomórugó van ágyazva. Ezek az 5 kilincsek egymással szemben kb. átmérősen ellentetten vannak elrendezve. Ellentett az elrendezésük abban az értelemben is, hogy a 3 kilincskerékhez való kapcsolódásuk során a két 5 kilincs két különböző forgásirányt enged csak meg. Az 1. ábrára visszatérve láthatjuk, hogy az egész rendszert kívülről 11 takarótárcsa fedi, amely a 7 távtartóval és a 3 kilincskerékkel együtt 10 szegecsek útján van a 2 tartólemezhez erősítve, erőzáró és alakzáró kötéssel. A 8 féktárcsa a mechanikai rendszer, tehát a jármű vázához van hozzáerősítve, hozzáképest tehát állóan rögzítve. A 9 kapcsolórugók előfeszítéssel vannak beszerelve és hosszabbik részükkel belenyúlnak a 8 féktárcsába. El vannak látva továbbá olyan kinyúló részekkel is, amik a 2. ábrán metszetben láthatók. Ezek a 9 kapcsolórugók szolgálnak a találmány szerinti szaba-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
