186314. lajstromszámú szabadalom • Szögbeverő készülék

9 186314 10 A 12 belsőfogazású kereket osztókörével jelöl­tük, ami véletlenül egybeesik a 25 kényszerpá­lya körvonalával. A 12 belsőfogazású kerék osz­tókörén gördül le azzal kapcsolódva a 9 bolygó­kerék és a 13 mankókerék. A két utóbbit is osz­tókörükkel ábrzoltuk. A 9 bolygókerék osztókörátmérője a 12 belső­fogazású kerék osztókörátmérőjének felével egyenlő. A 9 bolygókeréken rögzített csapalakú 8 menesztő kissé a bolygókerék osztókörén kívül helyezkedik el. A 9 bolygókerék és a 13 mankókerék legördü­­lését a 12 belsőfogazású keréken all hajtószerv forgása idézi elő. Mint ezt az 5. ábrán a nyilak­kal jelöltük, a 9 bolygókerék forog ekkor egy­részt a 11 hajtószerv tengelye körül, ami egybe­esik a 12 belsőfogazású kerék tengelyével, más­részt saját tengelye körül is. A 8 menesztő eköz­ben lapos elliptikus 107 mozgáspályát ír le. A 9 bolygókerék egyenletes lineáris forgóhajtása esetén a 8 menesztő 107 mozgáspályáján szinu­szosan változó sebességgel halad. A készülék működtetéséhez bekapcsoljuk a motort, ami rögtön megindul. A 2 hajtótengely így forgómozgásban tartja a 11 hajtószervet a 9 bolygókerékkel és a 13 mankókerékkel együtt. A 8 menesztő nagy frekvenciával, pl. másodper­cenként 50-szer leírja elliptikus 107 mozgáspá­lyáját. A forgó 11 hajtószervvel együtt forog­nak 24, 25, 26 kényszerpályái. A 92 forgatókar nyugalmi helyzetében, mint ez a 4. ábrán látható, a sima 25 kényszerpályán van és így nem tér ki. A reteszelő 79 tolattyú viszont a 26 kényszerpályán van, aminek 106 vezérlőpályája a 11 hajtószerv minden körülfor­­dulásakor a 81 nyomórugó ereje ellenében meg­emeli a reteszelő 79 tolattyút. A reteszelő 79 to­lattyú megemelésekor kikerül a 78 bevágásból. Ez azonban nem befolyásolja a 64 tolattyút, amit a 74 retesz axiálisan rögzít. Ebben az üresjárati üzemmódban a többi szerkezeti elem a 4. és 8. ábrán látható nyugalmi helyzetben marad. Mihelyt a kezelő működteti a 33 indítószerke­zetet és a készüléket 27 nyílásával egy befogadó munkadarabhoz nyomja, megkezdődik egy 7 szög beverésének folyamata. A működtető 47 billentyű megnyomásakor a billentyű és hozzá csuklósán csatlakozó 51, 54, 57 elem az 5. ábra szerinti helyzetbe kerül. Ha ezt követően a készülék 27 nyílását a munkadarab­hoz nyomjuk, akkor visszahúzódik a biztosító 28 kengyel és a 31 közlőrúd. A 31 közlőrúd így az 54 billenőkar szabad részét megnyomja és a billenőkart 55 csapszege körül vízszintes hely­zetbe billenti (6. ábra). Minthogy a szabad 53 szár az 54 billenőkarra támaszkodik, ezért ugyanakkor az 51 szögemelő is elfordul 48 csap­szege körül az óramutató járásával ellenkező irányban. Ennek következtében az 56 csapszeg az 57 feszítőkarral együtt az 5. ábra szerinti helyzetbe, vagyis balra tolódik el. A 62 orr eköz­ben rugóerő ellenében visszanyomja a 63 sze­get. Az 57 feszítőkar említett balratolódása követ­keztében először az 59 köröm beakad a 66 nyúl­ványba, majd a 65 persely a 57 nyomórugó el­lenében eltolódik. A 67 nyomórugó feszítésének vége felé a 61 vezérlőbütyök kikapcsolja a 74 reteszt. Ezáltal a 64 tolattyú (6. ábra) balra elő­­feszítést kap. Balratolódását a reteszelő 79 to­lattyú megakadályozza mindaddig, amíg a kör­­benforgó 11 hajtószerv 106 vezérpályája a re­teszelő 79 tolattyút 81 nyomórugója ellenében meg nem emeli és ezáltal a baloldali 78 bevá­gásból kihúzza. A 64 tolattyút ekkor a 65 per­selyen át az 57 feszítőkarra támaszkodó, megfe­szített 67 nyomórugó balra tolja és ezáltal — a valamivel gyengébb 88 nyomórugó ellenében — balra magával viszi a 91 csapot és a 92 forgató­kart is. A 92 forgatókar így a sima 25 kényszer­­pályáról a 105 vezérpályával ellátott 24 kény­szerpályára jut át. Ebben a 7. ábrán látható működési helyzetben az elrendezést a reteszelő 79 tolattyú tartja, amit a 106 vezérpályán való túl jutás után a 81 nyomórugó a jobboldali 78 bevágás tolt be. A 64 tolattyú előbb leírt balratolódásának vé­ge felé a 69 gyűrű szabad homlokoldala impul­­zusszerűen felfut az axiálisan rögzített 65 per­sely fenekére és a perselyt egy kis darabon bal­ra tolja. Ennek következtében a 66 nyúlvány ki­ugrik az 59 körömből. Az 57 feszítőkart ekkor az előfeszített 63 szeg, mint ez ugyancsak a 7. ábrán látható, az óramutató járásával megegye­ző irányban visszabillenti. A 67 nyomórugó ez­által rögtön újból semleges helyzetbe kerül a 64 tolattyún. Miután a 92 forgatókar a 24 kényszerpályára került, az állandóan körbenforgó 11 hajtószerv a 105 vezérpálya révén a 92 forgatókart és az azzal fixen összekötött 84 emelőt a 8. ábra sze­rinti nyugalmi helyzetből a 9. ábra szerinti ki­tért helyzetbe forgatja. A 93 nyomórugó ezáltal erősebben megfeszül, ami megakadályozza a 92 forgatókar lökésszerű elemelkedését a 24 kény­szerpályáról. Ennél az elforgatási folyamatnál a 97 támfelület eltávolodik a 34 horog forgás­pontjától. A 95 rugó által szorított 34 horog 96 bütyke a 97 támfelület mentén csúszik. Eköz­ben a 34 horog befordul a 8 menesztő elliptikus 107 mozgáspályájába. Ezt a forgatási folyama­tot a 24 kényszerpálya együttműködése a 92 for­gatókarral, illetve a 84 emelővel kényszerű mó­don úgy vezérli, hogy a 8 menesztő semmikép­pen sem ütközzön a beforduló 34 horoggal. A 8 menesztő kényszervezérelve a 34 horog befoga­dó 35 nyílásába kerül. A mozgáspályán a nyílirányban tovább hala­dó 8 menesztő most a befogadó 35 nyílás alsó vállán át a 34 horgot és így a 4 beverőszárat is előre meneszti (9. ábra). Ennek érdekében a 84 emelő, illetve annak szájszerű nyílása szabaddá tette a 99 szeget. A 103 reteszdugaszok a 4 be­verőszár előremenetének kezdetén nyomódnak vissza. A 10. ábrán az előrehaladó 4 beverőszár rész­nézetben látható. A 34 horog szabad vége egy házoldali 109 támperemen halad, aminek körvo­nalát a horog előrehaladás, illetve beverő löket közbeni forgásútjának megfelelően alakítunk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents