186313. lajstromszámú szabadalom • Rögzitőelem
5 186313 6 2 excenter borda révén is rögzíthető az 1 szárhoz. Az la ábra egy olyan megoldást szemléltet, ahol a 2 excenter a száron 6’ bordával, illetve egy széles 6” bázisfelülettel van a száron rögzítve, amelyek azonban az excenter elbillentését lehetővé teszik. A szár és az excenter között tehát ezek a kapcsolási módok is lehetségesek. Az 1. ábra szerinti 2 excenter ferde metszetben a 3. ábrán látható. A 2 excenterek golyóelemek, amelyek forgáspontja nem esik össze a golyóközépponttal. Mint ahogy az lb ábra mutatja a 2 excenter laposan is kialakítható. Az 1 száron forgathatóan ágyazott 18 lap egy lapos építési részt hordoz, amelynek kifelé görbített 3 excenter felülete van. A 4., 5. és 6. ábrákon különböző átmérőjű 7, 8 9 furatok láthatók, amelyekbe ugyanolyan rögzítőelemek vannak. A 4., 5. és 6. ábrákon az 1 szárak a 2’, 2”, 2’” excenterek azonos méretűek. A 7., 8 és 9 furatok rövidebbre vannak ábrázolva, mint amilyen a valóságban, hog\ egy-egy pár 2 excenter gyártási alaphelyzetében maradjon és így összehasonlítást lehessen tenni. A furatba betolt 1 száron a 2’ excenter úgy van elforgatva, hogy legkisebb kinyúlást éri el. A 2’ excenterek a furat falá - ra az anyagtól függő rugalmasságuktól függő erőfeszítéssel fekszenek fel. Amennyiben az 1 szárra húzóerőt fejtünk ki, akkor az excenterek igyekeznek az 1 szár hatásos átmérőjét a furáiban növelni és a 2’ excenter radiális irány i erőt fejt ki a furat falával szemben, ami a rögzítőelem szilárd ülését biztosítja. Az 5. ábra nagy átmérőjű 8 furatot szemléltet, amelyben az 1 szár behelyezésre kerül, arcúkor is a 2”, excenterek középhelyzetbe fordulnak el. Az 5. ábra szerint is a szárra ható húzóerő a hatásos átmérő növelését eredményezi, amikor is a 2’ excenterek a furat falán kigördülnek. Így ebben az esetben is horgonyzás következik be. Ugyanez érvényes a még nagyobb átmérőjű 9 furat esetén is, amelynek falán a kiinduló helyzetből csak kis mértékben elfordított 24”’ excenterek felfekszenek. 6. ábra). Azért, hogy a terheletlen szárra is egy bizonyos húzóerő hasson a szár fejtartományában ferde 10, 11 szárak lehetnek (7. ábra) amelyek a teljesen betolt szár esetén ferde helyzetükből ellapított, nyújtott helyzetükbe kerülnek. Ezek reakcióereje aztán a rögzítőelemre húzó értelemben hat és a rögzítőelemet előfeszíti. A 7., 8. és 9. ábrák szerint a 10, 11 szárak 12 fogazást hordanak és a 13 rögzítőpofák 14 toldatokkal rendelkeznek a fogazással történő kapcsolódás céljából. Amennyiben a rögzítőelemet tengely irányú ütközésig tengely irányban betoljuk a furatba (8. ábra) a 14 toldatok a 12 fogazásba lapaszkodnak és ezáltal a 13 rögzítőpofák közpcnti helyzete biztosítva van. Tekintettel arra, hogy a 7, 8, 9. ábrák szerinti kiviteli példának az 1 szár felső tartományában elhajlást tesz lehetővé (9. ábra) a 13 rögzítőpofák a szár bet olásakor excentrikusán is rögzíthetők a 12 fogazásbm. Ez a lehetőség akkor fontos, ha a furatok egy egyenes vezeték rögzítésére szolgálnak, viszont mégse esnek egy egyenesbe. így kisebb eltérések lefelé is felfelé is korrigálhatok, a végszerelésnél, anélkül, hogy új furatokat kellene készíteni. Így a vezeték még nem pontos fúrások esetén is egyenesen szerelhető. A 10—13. ábrák az 1 száron elrendezett különböző rögzítési megoldásokat szemléltetnek. A 10. ábra szerint az 1 szár két része és a két 1’, 1” fél 14 hurokkal van összekötve, amely műanyagból vagy hasonlóból készülhet. A 14 hurokba kábelt vagy csövet lehet behelyezni, majd az 1’, 1” szárfeleket össze kell nyomni és így kell a furatba dugni. Így olyan rögzítőelemet kapunk, amely gyorsan és biztosan szerelhető. A 11. ábra olyan rögzítőpofát szemléltet, amelybe egy szerelőcső bereteszelhető. Két, egymással párhuzamos vezeték rögzítésére szolgál a 12. ábrán látható rögzítőelem. Itt az 1 száron 16 kettős kengyel van, amely a vezetékeket átfogja és rögzíti. A 13. ábra egy szeget szemléltet, amely 1 szárból és arra felhelyezett 17 fejből áll. Ilyen rögzítőelem olyan tárgyak felerősítésére szolgál, amelyeken lyukak vannak, mint például tájékoztató táblák stb. felerősítésére. Azonban számos egyéb rögzítési megoldás megvalósítható, csupán az 1 szárra kell különböző toldatokat helyezni. így például az 1 szár hordozhat kampót vagy meghosszabbítható egy menetes csappal és így a tárgyak a falra, menynyezetre vagy padlóra felcsavarozhatók. Amenynyiben a menetes csapra először egy lyuggatott lapot helyezünk, majd azt anyával felerősítjük, akkor további számos rögzítési mód válik lehetségessé. Például a 10. ábra szerinti osztott szár esetén az excenternek előfeszítése a 14 hurok szétfeszítő hatása révén biztosítható. Ekkor az excenterek a száron előfeszítés nélkül tetszőleges helyzetben lehetnek elhelyezve. Ekkor a 90°-os helyzet az előnyös, amikor is a rögzítőelem teljes keresztmetszete legnagyobb, és ekkor használható az fel a legnagyobb lukmérettartományhoz. A felhasználási terület növelése céljából a szárak közé magok tolhatok, és a szárak egymástól távolságban tarthatók, ekkor az excenterek olyan furatban tartást biztosítanak, amelyből mag nélkül kiesnének. Ezek a magok olyan nyelvszerű lapkák lehetnek, amelyek a rögzítőelemen függenek, vagy az átmérő növelés céljából a szár felek közé dughatok. Lehetséges a rögzítőelemeket több szárral kialakítani, amelyek azonban egymással adott esetben rugalmasan és sugár irányú előfeszítéssel össze vannak kötve. Amennyiben a szárak a 10. ábra szerinti kiviteli példánál trapéz vagy háromszög keresztmetszetűek, akkor a furatba egy második 90°-ban elfordított rögzítőelem is behelyezhető az előzőleg említett rögzítőelemmel együtt. Ekkor a furatban négy szár van. Ilyen módon nagyobb furatokhoz alkalmas rögzítőelem kombináció jön létre. Ekkor például a 14 hurok a szerelendő csövet veszi körül, míg a 90°-ban elfordított rög5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
