186311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés színek világosságának összehasonlításos mérésére
I 186311 séges formájának szinkronizáló 9 tárcsáját mutatja, amely 29—32 lyukakkal van ellátva. Ez a forgatható 9 tárcsa is a 28 motor által hajtott 7 tengelyre van rögzítve. A 9 tárcsán a lyukak azért vannak, hogy a mérési frekvencia ütemében legalább egy járulékos 10 fényforrás és legalább egy járulékos 11 fényérzékelő között áthaladva elektromos szinkron jeleket állítsanak elő. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a 29—32 lyukak négy koncentrikus kör mentén vannak. Mindegyik körhöz egy-egy járulékos fényforrásfényérzékelő pár, például fénykibocsátó diódafototranzisztor pár tartozik. A 9 tárcsa legbelső körén levő 29 lyukak — és az általuk létrehozott jelek — szolgálnak a hajtás szabályozására, vagyis a 7 tengelyre rögzített 6 tárcsa és a 28 motor fordulatszámának beállítására. A létrehozott szinkron jeleket feldolgozó szinkronizáló 18 egység, majd a 28 motort vezérlő szabályozó 19 egység dolgozza fel. A további körökön levő 30, 31, 32 lyukak által létrehozott jelek az összehasonlító 14 és 15 egységeket szinkronizálják a szinkronizáló 18 egység közvetítésével. A 4. ábra fényszaggató 8 tárcsaként kialakított fényszaggatót ábrázol. A 8 tárcsán a kör mentén elrendezve számos 33 nyílás van, és szintén a 28 motorral van hajtókapcsolatban, csak éppen forgási sebessége a 7 tengely forgási sebességének néhányszorosa. A 8 tárcsa a 2 fényforrás fényét felváltva átengedi és megszakítja viszonylag magas szaggatási frekvenciával. Ha például 200 Hz-es szaggatási frekvenciát akarunk elérni és a fényszaggató 8 tárcsán tíz nyílás van — amint a 4. ábrán látható — akkor a 8 tárcsa fordulatszámának húszszor nagyobbnak kell lennie, mint a fényszaggató 6 tárcsának, ha annak forgássebessége kb. 1 Hz értékűre van szabályozva. Az erősítő 12 egység és a 13 modulátor dolgozza fel az 5 fényérzékelő által szolgáltatott jeleket. Az erősítő 12 egység célszerűen az 1 készülékházon belül van elrendezve, hogy az 5 fényérzékelő által szolgáltatott igen kicsi jeleket ne zavarják különböző parazita jelek a többi elektronikus áramkört tartalmazó külső dobozba való továbbításig. A 13 demodulátor állítja helyre a szaggatási frekvenciával érkező jelekből a reflektált fénynyalábokra jellemző állandó feszültség szinteket. Az erősítő 12 egység és a 13 demodulátor kiküszöböl bármilyen jelet, amelynek frekvenciája eltér a szaggatási frekvenciától. Az összehasonlító és különbbségképző 14, 15, 16 egységek kialakítása és működése az 5. ábra alapján követhető. Az 5. ábra az összehasonlító 14 és 15 egységek blokkvázlatát szemlélteti. A 13 demodulátorról érkező periodikus demodulált jelek jelalakját 34 hivatkozási szám jelzi. A jelnek négy különböző feszültségszintje van, amelyek egyenként a 22 mintáról és a 25—27 referenciákról visszavert fénynyaláb intenzitásainak felelnek meg. A szintek mindegyikét négy elválasztó 351—354 egység választja el egymástól és tartja állandó értéken a megvilágító 6 tár7 csa egy teljes körülfordulásának idejéig. A 351—- 354 egységeket a szinkronizáló 9 tárcsa által előállított jelek szinkronizálják, amelyek a 6 tárcsa szektorainak előhaladását jelzik. A szink- 5 ronjeleket a szinkronizáló 18 egység dolgozza fel és továbbítja a 351—354 egységekhez. A négy elválasztó 351—354 egység kimenetén négy különálló feszültség van, amelyeket négy feszültség-frekvencia 361—364 átalakító alakít 10 át négy külön frekvenciára. Az átalakítás javítja a következő műveletek pontosságát és stabilitását. Az összehasonlítás ezután következik, vagyis a frekvenciák arányát páronként egyegy, azaz összesen kettő 37 és 38 osztó állítja 15 elő, amelyek oly módon vannak kialakítva, hogy egy első osztó (nincs ábrázolva) számlálja az egyik frekvenciát, egy második (nincs ábrázolva) visszafelé számlálja egy referencia frekvencia ütemében, amelyet óragenerátor (nincs ab- 20 rázolva) állít elő. A két viszonylagosan csökkentett frekvenciát, amelyet a két-két frekvencia arányában a 37, 38 osztók állítanak elő, 39 és 40 szorzók ugyanazzal a tényezővel megszorozzák, hogy maga- 25 sabb frekvencia legyen elérhető. A 39 és 40 szorzó jeleinek frekvenciái arányosak egyrészt a 22 mintáról és a világosabb 27 referenciáról, másrészt a fekete 25 referenciáról és a közepesen világos 26 referenciáról vissza- 30 vert fénynyalábok intenzitásának arányaival. Ezen frekvenciák közül a másodikat a különbségképző 16 egység kivonja az elsőből. A különbségképző 16 egység olyan számláló (nincs ábrázolva), amelynek tartalma az egyik jel ha- 35 fására növekszik, a másikéra csökken, valamely más, óragenerátor (nincs ábrázolva) által előállított referencia frekvencia ütemében. A mérési frekvencia ütemében ily módon előállított különbség egyenesen arányos a minta 40 színének világosságával. A különbség dekódert magában foglaló kijelző 17 egységre kerül, amely lehetővé teszi a mérési ciklusonként meghatározott és a 22 minta színének világosságával egyenes arányban álló mérőszám folyama- 45 tos kijelzését. Szabadalmi igénypontok 50 1. Eljárás színek világosságának mérésére, amelynek során a vizsgált szint ismert mintával hasonlítjuk össze, azzal jellemezve, hogy egymás után és ciklikusan mérendő mintát, fekete referenciát és legalább egy, a vizsgált színhez ha- 55 sonló színű referenciát világítunk meg ugyanazzal a beeső fénynyalábbal, — fotoelektromos úton meghatározzuk a mintáról és a referenciákról egymás után rekflektált fénynyalábot, 60 — elektronikus úton meghatározzuk egyrészt a mintáról és a színes referenciáról, másrészt a fekete referenciáról és a színes referenciáról reflektált fénynyalábok intenzitásának arányát, — majd a második arányt elektronikus úton 65 kivonjuk az elsőből, továbbá 5
