186303. lajstromszámú szabadalom • Nincs magyar címe!
43 186303 44 H) Trisz-(o-tolil)-foszfit-klór kinetikus komplex segítségével 9,24 g (26 millimol) trisz-(o-tolil)-foszfit 45 ml diklór-metánnal készített oldatába —10 °C hőmérsékleten maradandó sárga színig klórgázt vezetünk, majd a fölös klórt további, körülbelül 0,5 millimol foszfit adagolásával elreagáltatjuk. Az így nyert oldathoz hozzáadunk 5,44 g (10 millimol) 7-fenoxi-acetamido-3-hidroxi-3- -cefem-4-karbonsav-(p-nitro-benzil)-észtert, és 5 ml diklór-metánnal bemossuk. Utána —10 °C hőmérsékleten fél óra alatt becsepegtetjük 2,58 ml (32 millimol) piridin 8 ml diklór-metánnal készült oldatát. Az elegyet félórán át —10 °C hőmérsékleten kevertetjük, majd 9,25 ml (100 millimol) izobutanolt adunk hozzá. A hűtőfürdőt eltávolítjuk, majd körülbelül 1 percig sósavgázt vezetünk a reakcióelegybe. Utána szobahőmérsékleten másfél órán át kevertetjük, majd a kivált terméket ki» szűrjük. Ily módon 3,31 g (hozam: 81,5%) cím szerinti észter-hidrokloridot nyerünk, op. : 183 °C (bomlik). 36. példa 7-(l '-Klór-2'-fenoxi-etilidén)-imino-3-klór-3-cefem-4-karbonsav-(p-nitro-benzil)-észter A 35. példa A) pontjában leírt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy izobutanol helyett 4,2 ml propilénoxidot adunk a reakcióelegyhez, majd 0 °C hőmérsékleten negyedórán át kevertetjük. Utána az elegyet 50 ml jeges vízzel mossuk, kalcium-klorid-dihidráton megszárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékként nyert 21 g súlyú, sötét színű, szirupszerű anyaghoz (néhány csepp propilén-oxidot tartalmazó) dietil-étert adva kevés kátrányos anyag válik ki. 5 ml diklór-metán hozzáadása után az oldatot leöntjük a kivált, körülbelül 1 g súlyú fekete kátrányos anyagról. Az oldatról az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a maradékot háromszor 25 ml dietil-éter és 25 ml hexán elegyével eldörzsöljük, majd az oldószerelegyet leöntjük, és az így nyert, félszilárd terméket néhány napig hűtőszekrényben tároljuk. Utána dietil-éterrel eldörzsöljük; ily módon 1,08 g szilárd anyagot nyerünk, mely az NMR-vizsgálatok szerint 7-fenoxi-acetamido-3-klór-3-cefem-4-karbonsav-(p-nitro-benzil)-észter. A dietil-éteres szűrletről az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a maradékként nyert habos anyagot feloldjuk néhány ml diklór-metánban, az oldatot kevés dietil-éterrel hígítjuk, majd hozzáadunk körülbelül 50 ml (néhány csepp propilén-oxidot tartalmazó) alkoholt. A cím szerinti imino-klorid kikristályosodik az oldatból. Súlya: 0,24 g, op.: 97—98 °C. A termék szerkezetét NMR-spektruma igazolja. NMR-spektrum (deutero-kloroform, pentadeutero-piridin): 8=3,56 (ABq, 2H, J=18 Hz), 4,8 (s, 2H), 5,03 (d, 1H, J=5 Hz), 5,3 (s, 2H), 5,53 (d, 1H, J=5 Hz) és 6,9—8,3 (ArH). 37. példa 7-Amino-3-klór-3-cefem-4-karbonsav-(p-nitro-benz-il)-észter-hidroklorid AJ Elkészítünk körülbelül 25,5 millimol trifenil-foszfit-klór reagenst oly módon, hogy 6,31 ml (24 millimol) trifenil-foszfit 45 ml diklór-metánnal készült oldatába — 10 °C hőmérsékleten fölös klórgázt vezetünk, majd a fölös klór sárga színét további, körülbelül 1,5 mllimol trifenil-foszfit hozzáadásával eltüntetjük. Ehhez az oldathoz hozzáadunk 5,24 g (10 millimol) 7-fenoxi-acetamido-3-hidroxi-3-cefem-4-karbonsav-(p-nitro-benzil)-észtert és 5 ml diklór-metánnal bemossuk. Utána becsepegtetjük 2,02 ml (25 millimol) piridin 8 ml diklór-metánnal készült oldatát —10-----15 °C hőmérsékleten, 25 percig ugyanezen a hőmérsékleten kevertetjük az elegyet, majd 9,25 ml (100 millimol) izobutanolt adunk hozzá. Közvetlenül ezután a hűtőfürdőt eltávolítjuk, és a reakcióelegybe körülbelül fél percig sósavgázt vezetünk. Az elegyet beoltjuk és 20 °C hőmérsékleten körülbelül 2 órán át kevertetjük. A kivált terméket kiszűrjük, ily módon fehér színű, kristályos anyag formájában 3,49 g (hozam: 86%) cím szerinti észter-hidrokloridot nyerünk, op. : 179—180 °C (bomlik). B) Mindenben a jelen példa fenti A) pontjában leírt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy az izobutanol helyett 3,61 ml 1,3 propán-diolt használunk. Ily módon összesen 3,25 g (hozam: 80%) cím szerinti vegyületet nyerünk, op. : 182 °C (bomlik). 38—50. példa A 31. példában leírt általános módszer szerint eljárva, és az alább megadott kiindulási vegyületeket és a megadott foszfit-halogén komplexeket használva állítjuk elő az alább megadott vegyületeket : 38. példa Kiindulási anyag: 7-fenil-acetamido-3-hidroxi-3-cefem-4-karbonsav-(2',2',2'-triklór-etil)-észter. Termék : 7-fenil-acetamido-3-klór-3-cefem-4-karbonsav-(2',2',2'-triklór-etil)-észter. Reagens : trifenil-foszfit-klór komplex. 39. példa Kiindulási anyag: 7-formamido-3-hidroxi-3-cefem-4 -karbonsav-benzhidril-észter. Termék : 7-formamido-3-bróm-3-cefem-4-karbonsav-benzhidril-észter. Reagens : trifenil-foszfit-bróm komplex. 40. példa Kiindulási anyag: 7-acetamido-3-hidroxi-3-cefem-4- -karbonsav-(tercier-butil)-észter, Termék : 7-acetamido-3-klór-3-cefem-4-karbonsav-(1 ercier-butil)-észter. Reagens : trisz-(p-metoxi-fenil)-foszfit-klór komplex. 41. példa Kiindulási anyag : 7-benzamido-3-hidroxi-3-cefem-4- -karbonsav-(p-metoxi-benzil)-észter. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 23
