186291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrosztatikus permetezéssel közvetlenül felhasználható mezőgazdasági készítmények előállítására

5 186291 6 A találmány szerint előállított diszperziók viszkozi­tását rendszerint úgy mérjük, hogy ismert méretű nyí­láson ismert mennyiségű diszperziót bocsátunk át, és mérjük az átfolyási időt. A viszkozitás méréséhez pél­dául Redwood-típusú viszkozimétert használhatunk fel. A diszperziók viszkozitása előnyösen 2—25 cP lehet. A találmány szerint előállított diszperziók ellenállá­sát és viszkozitását elsősorban a felhasznált hígítószer jellemzői szabják meg, az ellenállást és a viszkozitást azonban a diszpergált részecskék jellege és mennyisége is befolyásolja. A kívánt jellemzőkkel rendelkező diszperziókat pél­dául úgy alakíthatjuk ki, hogy diszperziós közegként különböző ellenállással és viszkozitással rendelkező szerves hígítószerek elegyét használjuk fel. A magas forráspontú szénhidrogén-hígítószerek (például paraffi­nok, kerozin) könnyen hozzáférhető, viszonylag olcsó anyagok, viszkozitásuk azonban rendszerint kis (pél­dául 3 cP körüli), ellenállásuk pedig rendszerint túl nagy (például 10u ohm-cm nagyságrendű) érték. Ezekhez a hígítószerekhez az ellenállás csökkentése ér­dekében poláris hígítószereket, így alkoholokat vagy — célszerűen — ketonokat keverhetünk. Az utóbbi anya­gok ellenállása a szénhidrogénekénél kisebb érték, visz­kozitásuk azonban rendszerint nem elég nagy ; így pél­dául a hígítószerként előnyösen alkalmazható ciklo­­hexanon ellenállása 2 • 106 ohm • cm, viszkozitása azon­ban mindössze 3 cP. A diszperzióhoz a viszkozitás nö­velése érdekében nagyobb viszkozitású, olajban oldha­tó hígítószereket, például polibuténeket (így „Hyvis” kereskedelmi nevű polibutént) vagy hosszú szénláncú klórozott szénhidrogéneket (így „Cereclor” kereskedel­mi nevű, 42 vagy 48 szénatomos klórozott szénhidro­gént) adhatunk. Az utóbbi anyagok ellenállása és visz­kozitása egyaránt nagy ; ellenállásuk 1010 ohm • cm-nél nagyobb, viszkozitásuk pedig 100 cP nagyságrendű ér­ték. A három komponens mennyiségi arányának meg­felelő megválasztásával könnyen kialakíthatjuk a kívánt tulajdonságokkal rendelkező diszperziót. A hígítószerek és a diszperziók ellenállását víz vagy egyéb szennyezőanyagok bekeverésével is könnyen be­folyásolhatjuk. Különlegesen tiszta anyagok felhaszná­lására nincs minden esetben szükség; hangsúlyozzuk azonban, hogy állandó minőségű kompozíciót csak ál­landó minőségű anyagokból alakíthatunk ki, és az egy­szer már előállított, megfelelő jellemzőkkel rendelkező kompozíciót a továbbiakban óvnunk kell a szennyező­désektől, elsősorban a víztől. A kívánt jellemzőkkel rendelkező diszperziókat úgy is kialakíthatjuk, hogy első lépésben (például szénhid­rogének és hosszú szénláncú klórozott szénhidrogének összekeverésével) a kívánt viszkozitással rendelkező, azonban túl nagy ellenállású hígítószer-keveréket vagy diszperziót állítunk elő, majd ehhez a kívánt ellenállás­csökkenés eléréséhez szükséges mennyiségű antiszta­­tikus anyagot adunk. Antisztatikus anyagként előnyö­sen használhatjuk fel az „ASA” kereskedelmi néven for­galomba hozott, szénhidrogén-alapú tüzelőanyagok sztatikus töltésének eloszlatására felhasznált terméket ; ez a termék réz- és króm-anionok különféle szerves sav­anionokkal képezett sóinak keveréke. A kompozíciók előállításához egyéb hasonló antisztatikumokat, pél­dául réz-oleátokat is felhasználhatunk. Megjegyezzük, hogy ez az eljárásmód rendszerint nem alkalmas körül­belül 108-nál kisebb ellenállású diszperziók előállítá­sára. A találmány szerint előállított kompozíciók egyes esetekben a hagyományos összetételű készítményekénél kedvezőbb kártevőírtó hatást fejtenek ki. így például a hatóanyagként diclobentrazolt tartalmazó találmány szerinti készítmények felhasználásakor a búzaüszög kezelésében jobb eredményeket érhetünk el, mintha ugyanerre a célra a hagyományos, nagy térfogatú, diclo­­bentrazol-tartalmú permetleveket használnánk fel. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A példákban kereskedelmi névvel megnevezett anya­gok kémiai összetétele a következő : Triton B : etilénoxid/alkidgyanta kondenzátum Isopar L : izoparaffin szénhidrogén-olaj Captan: l,2,3,6-tetrahidro-N-(triklór-metil-tio)­­-ftálimid Solvesso 150: folyékony aromás szénhidrogének elegye Procymidone; N-(3,5-diklór-fenil)-l,2-dimetil­­-ciklopropán-1,2-dikarboximid Arquad 2C—75: kvaterner tetra-(hosszúláncú alkil)­­-ammóniumsó Carbendazim : metil-benzimidazol-2-il-karbamát Arylan CA : kalcium-dodecil-benzolszulfonát Synperonic A4 : alkohol/etilénoxid kondenzátum Hypax 450—18—50: oxidált hosszú szénláncú zsírsav­viasz kalciumsója Carbaryl : 1-naftil-metil-karbamát Bentone 34 Cél : módosított bentonit DDT : 1,1,1 -tri klór-2,2-bisz(4-klór-feníl)-etán Sepadol 48 : agyag Atrazine : 2-klór-4-etil-amino-6-izopropil-amino-l ,3,5- -triazin Paraquat: l,r-dimetil-4,4'-bipiridilium ion Triadimephon : l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-l-(l,2,4- -triazol-1 -il)-bután 1. példa l-(4-Klór-fenil)-4,4-dimetil-2-(l,2,4-triazol-l-il)­­-pantan-3-olt (növényi növekedést szabályozó ható­anyag ; a továbbiakban : „A” vegyület) tartalmazó disz­perziót állítunk elő úgy, hogy a hatóanyagot összekever­jük a diszpergálószerrel és a szerves hígítószer egy részé­vel, és a keveréket a szilárd anyag kívánt szemcsemére­tének eléréséig nedvesen őröljük. Ezután az őrleményt összekeverjük a szerves hígítószer maradékával. A kö­vetkező összetételű kompozíciót kapjuk: „A” vegyület 200 súlyrész Triton B (diszpergálószer ; etiléndioxid/ 25 súlyrész alkid-gyanta kondenzátum) Isopar L (izoparaffin szénhidrogén-olaj) 775 súlyrész A diszperzió 20 °C-on mért viszkozitása 17 cP, 20 °C-on mért ellenállása pedig 2,0 • 108 ohm • cm. A diszperzió 1—10 mikron szemcseméretű szilárd ré­szecskéket tartalmaz. Ezt a diszperziót a 182 865 sz. magyar szabadalmi leírás 1—3. ábráján bemutatott berendezéssel igen könnyen porlaszthatjuk. Viszkozitás 20 °C-on: 10 cP. 5 10 15 20 25 30 35 W 15 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents