186290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az alma-héjfoltosság megelőzésére
5 186290 6 f) cink-oxid vagy titán-dioxid, továbbá segédanyagként 0,05—0,2% emulgeáló és/vagy nedvesítő anyagokat, előnyösen poli-oxi-etilén-szorbitán-monolaurátot és/vagy toluolt tartalmaz A találmány szerinti eljárásban előnyösen alkalmazható (I) általános képletű benzofenonok az alábbiak : 2-hidroxi-4-(n-oktil-oxi)-benzofenon, 2,2',4,4'-tetrahidroxi-benzofenon, 2-(2'-hidroxi-3',5'-di(t-butil-fenil)-5-klór-benztriazol, A találmány szerinti eljárásban például a következő szubsztituált akrilsav-származékokat használhatjuk : a-ciano-ß, B-difenil-akrilsav-etil-észter ; a-ciano- ß, ß-difenil-akrilsav-(2-etil-hexil-öszter ; A találmány szerinti eljárásban többféle hatóanyagot tartalmazó készítményeket is alkalmazhatunk, így például olyanokat, amelyek az alábbi hatóanyagkombinációkat tartalmazzák : 2-(2'-hidroxi-3 '-t-butil-5 '-metil-fenil)-5-klór-benztriazol és 2-(2'-hidroxi-3',5'-di-t-butil-fenil)-5-klór-benztriazol, cink-oxid és 2-(2'-hidroxi-3'-t-butil-5'-metil-fenil)-5- -klór-benztriazol, 2,2',4,4'-tetrahidroxi-benzofenon és 2-hidroxi-4-metoxi-benzofenon-5 -szulfonsav, a-ciano-ß,ß-difenil-akrilsav-(2-etil-hexil-6szter és 2- -hidroxi-4-metoxi-benzofenon, 5-(3,3-dimetil-2-norbomilidén)-3-pentén-2-on és 2- -hidroxi-4-(n-oktil-oxi)-benzofenon, 2-hidroxi-4-(n-oktil-oxi)-benzofenon és 2-(3'-t-butil-2'-hidroxi-5 '-metil-fenil)-5-klór-benztriazol, 5-(3,3-dimetil-2-norbornilidén)-3-pentén-2-on és cink-oxid, 5-(3,3-dimetiI-2-norbomilidén)-3-pentén-2-on és digalloil-trioleát, a-ciano-ß,ß-difenil-akrilsav-(2-etil-hexil^szter és 2- -hidroxi-4-(n-oktil-oxi)-benzofenon, 2-hidroxi-4-(n-oktil-oxi)-benzofenon és 2-(3'-t-butil-2'-hidroxi-5 '-metil-fenil)-5-klór-benztriazol és 5-(3,3-dimetil-2-norbornilidén)-3 -pentén-2-on. A fényvédő anyagot tartalmazó készítményeket a 176 150 lajstromszámú magyar szabadalmi bejelentésben ismertetjük részletesen. A találmány szerinti eljárásban a permetezést a napsugárzástól függően egyszer vagy többször végezzük, általában egyszeri permetezés elegendő, amennyiben az alma érése idején erős a napsugárzás, úgy célszerűen a többszöri permetezést elkerülendő, nagyobb UV-abszorber koncentrációjú permetlevet alkalmazunk. A permetezés bevált módszere a találmány szerinti eljárásban az áztatásos permetezés, amelyet oly módon végzünk, hogy termőfa-egységenként 2—10, előnyösen 3—7 liter permetlevet használunk. Termőfa-egység kifejezésen azt a termőfelületet értjük, amelyet az alanyra, fajtára és korára való tekintet nélkül egyszeri permetezésnél 1,5 mm szórófej furatú, 90 bar kezdőnyomású, battériás permetezőgép permetlészórását alapul véve 15 liter folyadékkal lehet megpermetezni [Mezőgazdasági Lexikon, Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1958. II. kötet 593. oldal]. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák szemléltetik, anélkül azonban, hogy azok a találmány oltalmi körét korlátoznák. A példában megadott beltartalmi értékeket az alábbi módszerekkel határoztuk meg : Elitén-meghatározás : etilén-termelést gázkromatográfiás módszerrel Carlo Erba gyártmányú D—Ac Fraktovap típusú készülékben határoztuk meg. A gázkromatográfiás paraméterek a következők: kolonna hossza=2,4 m, belső átmérője=5 mm, töltete=aktivált alumínium-oxid adszorbens. A vivő gáz nagytisztaságú nitrogén, áramlási sebessége 50 ml/perc. A kolonna hőfoka=100 °C. A mérésnél lángionizációs detektálást alkalmaztunk. Az alábbiakban felsorolt analitikai meghatározásokat, a mintavételt a következő módon végeztük: Kezelésenként 20—20 almát dolgoztunk fel, melyekből 200—300 g almahúst préseltünk ki és az így kapott présnedvet 6000 ford/perc mellett 20 percig centrifugáltuk. A felülúszót használtuk a beltartalmi értékek meghatározására. Savtartalom meghatározás : A fenti úton nyert présnedvet fenolftalein indikátor mellett 0,1 n NaOH-val titráltuk. Cukortartalom meghatározás : Bertrand módszer szerint történt. Refrakció: Abbe-féle refraktométerrel határoztuk meg. Színanyagtartalom-meghatározás : 1—1 g alma héját gondosan megtisztítottuk a hústól, majd P205 felett sötétben kiszárítottuk. A héjat ezután 25 ml n HC1—CHjOH (1:99 térfogatarányú elegy) extraháltuk. A héj-mintákat ezután 5 ml n HC1—CH3OH (1 : 99 térfogatarányú elegy) tovább mostuk. A mintákat G 2 üvegszűrőn megszűrtük és a színanyag tartalmat spektrofotometriás módszerrel határoztuk meg. 1. példa A gyümölcs leszüretelése előtt 24 nappal 2—2 db, M IV alanyra (East Malling-ban szelektált alany) oltott 10 éves jonatán almafát 5—5 1/termő fa mennyiségű, 0,1 ; 0,2; 0,4; 0,6 és 1,0 súly% 5-(3,3-dimetil-2-norbornilidén)-3-pentén-2-ont, 0,1 súly% poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurátot (Tween 20) és 0,05 súly% toluolt tartalmazó permetlével áztatásszerűen permetezzük. A kedvező időjárás következtében az almát október 1-jén, azaz a magyar időjárási viszonyokat tekintve későn, szüreteltük le, ily módon provokatív körülmények mellett végezhettük kísérleteinket, mert a meteorológiai körülmények kedveztek az alma-foltosodásnak. A szüretelést oly módon végeztük, hogy az azonos permetlével kezelt 2—2 almafa termését (körülbelül 180 kg/fa) külön konténerbe gyűjtöttük, majd konténerenként átlagmintát vettünk és mintegy 200—200 almát szabolcsi típusú almarekeszekbe tettünk és a rekeszeket még a szüretelés napján +4 °C-os hűtő tárolóba helyeztük el. A szüreteléskor alma-foltosodást nem észleltünk, de megállapítottuk, hogy a kezeletlen fákról szüretelt kontroll almákhoz viszonyítva, a permetezettek egyenletesebb és egyöntetűbb színesedést mutattak. A tárolási periódus végén, 5 hónap múltán a foltosodás mértékét, illetve a tárolási veszteségét (a rothadt almák száma) bonitáltuk, valamint a különböző ható5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
