186288. lajstromszámú szabadalom • Berendezés testfelületen rögzített elektródával

3 186288 4 A találmány tárgya berendezés testfelületen vákuum segítségével rögzített elektródával és ehhez rendelt, a vákuumot sűrített levegővel létrehozó sugárszivattyúval. Az elektródák vákuumos felhelyezésére legegyszerűbb eset, amikor gumilabdák segítségével hozzák létre a szívóhatást. Az elkerülhetetlen tömítetlenségek követ­keztében az így létrehozott vákuumhatás gyorsan meg­szűnik és az elektróda leesik. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére kezdték az olyan elektródákat alkalmazni, amelyeknek a rögzítésé­hez szükséges vákuumot külön vákuumszivattyúval hoz­ták létre. Ilyent ismertet például a 2 208 653 sz. német szabadalmi leírás. Az ilyen elektródák alkalmazásakor már korán megmutatkozott azonban az a hátrány, hogy az elektróda és a testfülelet közötti jobb villamos kontaktust létrehozó kontaktfolyadék elkerülhetetlenül beszívódik az elektróda vákuumvezetékébe. Ez egyrészt eltömődésekhez vezet, másrészt viszont jelentkezik az a súlyosabb gond, hogy a kontaktfolyadék jó áramvezető képessége következtében hibás érintkezést hoz létre és ezzel az amúgyis kis potenciálok érzékelését megzavarja, hibás mérést eredményez. Az elektródák tisztítása ráadá­sul rendkívül körülményes és munkaigényes. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére többféle megoldást java­soltak, igy például a fent említett német szabadalmi le­írásban is a beszívónyílás különleges kialakítása, vala­mint a kontaktfolyadékot magába szívó szivacs van. Az 1 926 789 sz. német szabadalmi leírásban az elektró­dától távol elhelyezett fojtással igyekeznek ez ellen a hátrány ellen védekezni. Az igazán jó megoldást a fent említett hátrány leküz­désére az hozott, amikor a szükséges vákuumot nem vákuumszivattyúval, hanem magában az elektródában elhelyezett sugárszivattyúval kezdték létrehozni. Ilyen megoldást mutat az 1 939 523 sz. német szabadalmi leírás. Ha itt a vákuum a kontaktfolyadékot beszívja, akkor azt a sugárszivattyú kipufogónyílása rögtön ki is fújja. De ezt a hatást is lehet csökkenteni, ha az elektró­dában lévő sugárszivattyú megfelelő kialakításával, illet­ve az elektródában a kontakt folyadékot magába szívó szivacs alkalmazásával. Ezt ismerteti a 2 831 109 sz. né­met szabadalmi leírás. Az utolsóként ismertetett megoldás esetében már az elektróda megtapadásával kapcsolatban semmiféle gond sem jelentkezik. Köztudomású azonban, hogy a vizsgált betegen a legegyszerűbb vizsgálat elvégzéséhez is meg­lehetősen nagy számú elektródát kell elhelyezni, nem is beszélve a bonyolultabb diagnosztikai vizsgálatokról. Az ilyen nagyszámú, a sugárszivattyút is tartalmazó elektródának a beteg testfelületén való elhelyezése szá­mára nem kis kellemetlenséget jelent. Ezek az elektródák meglehetősen nagy tömegűek, nehezek, mert a sugárszi­vattyú is beléjük van építve. Ráadásul a sugárszivattyú kilépőnyílása is itt van, tehát ezek az elektródák állan­dóan „fújnak”. A minél kisebb méretek miatt viszont nem lehet a sugárszivattyúk kiömlőnyílására hang­tompítót szerelni és a méretbeli korlátozások a legked­vezőbb áramlási viszonyok kialakítását sem teszik lehe­tővé. Mindennek következtében ezek az elektródák meglehetősen zajosak. Az orvosi vizsgálatok bebizo­nyították, hogy ezek a körülmények olyan zavaróhatást gyakorolnak a vizsgált paciensre, hogy azok már izgalmi vagy legalábbis zavartsági állapotot okoznak, mindez pedig a mérés meghamisításához vezet. Általános gya­korlat ezért, hogy a sugárszivattyút is tartalmazó elektró­dákat inkább csak rutinvizsgálatoknál, szűrő jellegű vizsgálatoknál alkalmazzák. Ha nagypontosságú mérés­re van szükség, akkor inkább a hagyományos, korszerűt­len, de a zavaró hatásoktól mentes megoldásokat alkal­mazzák. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert meg­oldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan be­rendezés kialakítása, amelynek segítségével a vizsgáló elektródákat vákuum segítségével lehet a testfelületen rögzíteni és a szükséges vákuumot sűrített levegővel lehet létrehozni, mindezt azonban a vizsgált egyént zavaró, a mérést befolyásoló hatások nélkül. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében a sugárszivattyú az elektródán kívül, tőle bizonyos távol­ságra van elhelyezve és csővezeték útján van az elektró­dával összekötve. Ekkor lehetőség adódik arra, hogy a sugárszivattyú­hoz nagy hatásfokú hangtompító legyen csatlakoztatva. A berendezésnek több elektródája is lehet ésezekmind­­egyi kéhez külön-külön lehet sugárszivattyú rendelve. Ekkor lehetőség adódik arra, hogy a sugárszivattyúk a hozzájuk tartozó hangtompítókkal együtt egyrészt a sű­­rítettlevegős forrással, például légsűrítővel, másrészt az elektródákkal összekötött egységben legyenek elhelyez­ve. Célszerű továbbá a hangtompítók kipufogóterét a sürítettlevegős forrással, például légsűrítő szívóoldalával összekötni. Igen célszerű az a kiviteli alak, amelyben mobil be­rendezésként van kialakítva, ahol a légsűrítő házához állítható karok útján van a sugárszivattyúk egysége, ez utóbbihoz pedig flexibilis csövek útján az elektródák csatlakoztatva. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik cél­szerű kiviteli alakjának kapcsolási vázlata, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak távlati nézete. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezésnek olyan kiv iteli alakját mutatja, amely mobil berendezésként van kialakítva és sűrítettlevegős forrása 1 légsűrítő, amely vezeték útján a 7 elektródák számára vákuumot előállító 4 sugárszivattyúkkal van összekötve. A 4 sugárszivaty­­tyúkban a szokásos módon 3 konfúzor és 5 diffúzor van, ez utóbbihoz pedig itt nagyhatásfokú 6 hangtompító van kapcsolva. Ahogy az ábrán látható, a berendezésnek több, ebben a példaképpeni esetben tíz 7 elektródája van, mind­egyiknek van saját 4 sugárszivattyúja. A 4 sugárszivaty­­tyúk és a 6 hangtompítók külön 2 egységben vannak el­helyezve, a 7 elektródák pedig a 2 egységtől bizonyos tá­volságra vannak és flexibilis csővel vannak a 4 sugárszi­vattyúkkal összekötve. Ebben a kiviteli alakban a 4 sugárszivattyúk kipufogó­tere, a 6 hangtompítók a 2 egység egyik terétől leválasz­tott külön 8 kipufogótérbe vannak elrendezve. Ezt a 8 ki­pufogóteret itt az 1 légsűrítő szívóoldalával kötjük össze, ennek következtében nemhogy a 7 elektródák, de a 2 egység közelében sincsen zavaró levegőkiáramlás. A 7 elektródáknál lévő jobb kontaktus érdekében elektródapasztát használnak, mint ahogy erről már szóltunk. Azt is említettük már, hogy ez és egyéb szeny­­nyeződések a 7 elektródákba, illetve ezek szívónyílásai­ba bejuthatnak. Eltávolításukra szolgál a 8 kipufogótér 1 légsűrítő felőli kijáratán elhelyezett 9 elzáróelem, ami 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents