186240. lajstromszámú szabadalom • Városi áruszállító rendszer, valamint eljárás áruk városba történő szállítására

1 186240 2 kapcsolatok és kocsitároló vágányok kiépítésével — biztosíthatók. Az éjszakai forgalommentes időszak — amely mintegy 4—5 órás időtartamú — alkalmas áruszállí­tásra; az általában ekkor végrehajtott karbantartási­­javítási-ellenőrzési munkák ésszerű ütemezésével az éjszakai áruszállító vonatok közlekedtetése biztosít­ható. Van azonban lehetőség az üzemidőn belüli áru­­szállításra is, mert a követési időközöknél az áru-ra­kodási idők kisebbek lehetnek, és a rakodás megold­ható az utasok zavarása nélkül. Amint korábban említettük, a városi áruszállításban az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek dominál­nak. Ezeken kívül a metróval történő áruszállításnál zöldségfélék, postai küldemények, kereskedelmi áruk és szemét jöhet számításba; ezek az áruféleségek na­ponta rendszeres szállítási igényt támasztanak. Az árukat célszerű konténerekben elhelyezni, ahol erre nincs lehetőség, egységrakományok képzése szüksé­ges. A fenti felismerések és meggondolások alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan váro­si áruszállító rendszer segítségével oldottuk meg, amelynek szállítási pályái, szállítójárművei, szállító-és rakodóberendezései, valamint raktárai vannak, és amely városi áruszállító rendszernek az a lényege, hogy a szállítópályáinak egy részét metróalagutakban vezetett sínpályák, szállító-járműveinek egy részét pe­dig e sínpályákon közlekedtetett vonatszerelvények alkotják; a metróalagutakat — célszerűen metróállo­másokat — a felszíni szállítási pályákkal, például köz­utakkal, és/vagy sínhez kötött jármű-pályákkal szállí­tóberendezések kötik össze, amelyek alsó vagy/és fel­ső vége környezetében áruraktárak vannak. Előnyös, ha a felszíni szállítási pályákat a metróalagutakkal összekötő szállítóberendezéseket teherliftek alkotják, és ha a szállítóberendezések, például teherliftek a fel­színi áruszállító pályákat térszín alatti utasforgalmi metróállomásokkal kötik össze; nem kizárt azonban teherforgalmi cél-metróállomások létesítésének e le­hetősége sem. Egy további találmányi ismérv szerint a vonatsze­relvények áruszállító kocsijait olyan járművek alkot­ják, amelyek platómagassága a peronok magasságá­val azonos, vagy lényegében azonos. Az áruszállító rendszer egy másik kiviteli alakjára az jellemző, hogy a földalatti vasút-állomáson a vízszintes és függőleges árutovábbitó berendezéseket csuklós-emelőkaros, a karok végén megfogófejeket tartalmazó rakodóbe­rendezések alkotják. Egy további kiviteli példa szerint a metróállomás aluljárószintjén elosztó raktár(ak) van(nak) kialakít­va, és a metró-mélyállomáson árufogadó raktár(ak) van(nak). Végül előnyös, ha a metró mélyállomást és a felszí­ni szállítópálya-hálózatot összekötő szállítóberende­zés, például teherlift felső vége tartományához a köz­úti hálózattal összeköttetésben álló lejáró csatlakozik. A találmány szerinti eljárásnak az a lényege, hogy az árukat — legalább a teljes szállítási útvonaluk egy részén — rendeltetési helyükre metróval továbbítjuk. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alap­ján ismertetjük részletesen, amelyek egyrészt áruszál­lításra alkalmassá tett metróállomást, másrészt annak egy rakodóberendezéseket tartalmazó részletét szem­léltetik. A rajzokon az 1. ábrán perspektivikus felülnézetben látható a metróállomás és környéke, a lefedés részbeni eltávolí­tásával; a 2. ábrán az 1. ábra szerinti metróállomás belsejé­nek egy részletét nagyobb méretarányú perspektivikus metszetben tüntettük fel. Amint az 1. ábrán jól látható, a térszín alatti metró­­állomásba kétirányból 5, 6 metróalagutak torkollnak, amelyekben 1, 2 sínpályák (vágányok) húzódnak. Ez utóbbiakon a 3, 4 vonatszerelvények (metrószerelvé­nyek) közlekednek, amelyeknek a városi személyszál­lítás lebonyolításában meghatározó szerepük van. A felszínen a metróállomás környezetébe csatlako­zó 7, 8, 9 közutak főútvonalak, amelyekről nagymé­retű 17, 18 tehergépkocsik hajthatnak a 10, 11 teher­gépkocsi lejárókhoz, amelyek a 14, 15 teherliftek fel­ső végpontja mellett húzódnak. (A jobboldali 11 te­hergépkocsi-lejáró ugyanúgy van kialakítva, mint a baloldali 10 lejáró, az ábra kitörése miatt azonban csak egy része látszik.) A jelen kiviteli példa esetében a 10, 11 tehergépkocsi-lejárók úgy vannak kiképezve, hogy az állomás egyik végén vezetnek a terepszint alá, és a másik végén jönnek a felszínre, úgyhogy a 17, 18 tehergépkocsik egyik irányból pl. a 19 konténerrel megrakva közelíthetik meg a 14, illetve 15 teherfelvo­nót, és a másik oldalon üresen, vagy üres 19 konténer­rel folytatják útjukat. Az 1, 2 sínpályák mellett az állomáson 12, 13 pero­nok húzódnak, amelyek az árurakodást lehetővé tevő módon vannak kialakítva. Az utasforgalom lebonyolítása céljából — önmagá­ban ismert módon — 16 mozgólépcsők kötik össze a felszínt a mélyállomással. Amint már említettük, az áruszállítást konténeresí­­tett szisztémával célszerű megoldani; a jelen kiviteli példában a konténereket mindenütt 19 hivatkozási számmal jelöltük. Amennyiben konténerek nem, vagy nem megfelelő számban állnak rendelkezésre, egység­­rakományokat kell képezni. Az 1. ábrán látható mélyállomáson a vágányok kö­zött megemelt szintű, az utastér felett húzódó rakfelü­letű (1. a 2. ábrát is) közbülső 27 tárolóterület van ki­képezve; ott és a 12, 13 peronokon egyaránt tárolha­tók arra a rövid időre konténerek, amíg üres 3 vagy 4 vonatszerelvény érkezik, amellyel a 19 konténerek el­­szállíthatók. A metróállomás peronján vízszintes és függőleges áruszállító és -rakodó berendezésekre van szükség, amelyek segítségével a 14, 15 teherlifteken lejuttatott árukat a 3, 4 vonatszerelvények megfelelő kocsijaira lehet juttatni, és viszont: a kocsikon hozott árukat a teherliftekbe lehet továbbítani. A jelen kiviteli példa esetében erre a célra az egészében 20 hivatkozási számmal jelölt rakodóberendezések szolgálnak. Amint az 1. ábrán látható, a metróállomás a város­­központ egy olyan helyén van, ahol 21 bevásárlóköz­pontok; áruházak, üzletházak stb. vannak, a környe­zetükben 22 parkolóhelyekkel. Ezek folyamatos áru­ellátását biztosítani kell, és erre a metró nyilvánvaló­an optimális lehetőséget nyújt. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti metróállomás egy ré­sze nagyobb méretarányban látható. Az önmagában ismert 23 utasszálító metrókocsihoz 24 áruszállító ko-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents