186214. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas rúdszerű antennák tekercsalakú és/vagy egyenes vezetőivel és eljárás annak előállítására

18Ó214 A találmány tekercsalakú vagy egyenes vezetőkkel, vagy tekercsalakú és egyenes vezetők kombinációjá­val kialakított antennákra vonatkozik, melynél a te­kercsalakú vezető átmérője a hullámhossz egy tizedé­nél kisebb, a tekercsalakú és egyenes vezetők közelítő­en egytengelyűek, a vezető egyik vége szabadon áll, a másik vége pedig készülékkel vagy antenna talpon ke­resztül egy tápvezetékkel van összekötve. A találmány különösen előnyösen alkalmazható a VHF és UHF sá­vokban működő hordozható készülékeknél. A fent leírtak szerint kialakított antennák már szé­leskörben ismeretesek, melyek jellegzetes típusait az 1...4 ábrákon mutatjuk be. Az 1. ábrán egy talpponti tekerccsel rezonanciára hangolt rövid antennát látunk, ahol a tekercs a h te­kercsházban foglal helyet. A 2. ábrán egy ugyancsak tekerccsel hosszabbított rövid antennát látunk, melynél a tekercs mintegy a bot felső kétharmadánál a h tekercsházban van. A 3. ábrán egy rugóhuzalból készített tekercsanten­nát látunk, melynél a rugótekercs kívülről zsugorcső­vel van beburkolva. A 4. ábrán egy ötnyolcad hullámhossz hosszúságú botantennát vázoltunk, melynél a talppontban egy egymenetes hangolótekercs van alkalmazva. A fent ismertetett antennáknál az antenna vezetőjét elegendően merev anyagból kell készíteni, hogy az an­tennák a használati feltételeknek megfeleljenek, és a tekercs és egyenes szakaszok összekötésére tekercsto­kot vagy összekötő elemeket kell használni. A tekercs akár tokban, akár zsugorcső alatt foglal helyet, min­dig kisebb-nagyobb kidudorodást okoz az antennán. A kitjudorodás miatt az antenna tárgyakban könnyen elakad. A tekercs és tekercsház tömege pedig az an­tenna lengési hajlamát fokozza. Az ismertetett anten­nák anyagukat, alkatrészeiket, előállítási módjukat, gyártóeszközeiket és külső megjelenésüket tekintve nem egységesek. Az antennák költségesen gyárthatók, nagyméretűek, nehezek, használati és esztétikai szem­pontból is kifogásolhatók. A találmány szerint a feladat megoldásánál azt vesszük figyelembe, hogy az előzőekben leírt antenna­féleségeket — és még egyéb antennafajtákat is — kü­lönösen előnyösen lehet kialakítani, ha az antenna elektromosan működő és szilárdságát biztosító szer­kezeteit egymástól függetlenítjük úgy, hogy a vezetőt lágy fémből készítjük és azt egy szigetelőanyagból ké­szült támasztószerkezet belsejében helyezzük el. A ta­lálmánynál ezáltal a vezető kialakításánál a legelőnyö­sebb megoldást lehet alkalmazni. A szigetelő támasz­tószerkezet a vezetőt rögzíti, védi, takarja és egységes sima rúdszerű külsőt biztosít az antennának. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy az antenna vezetőjét lehetőleg toldás nél­kül előre kialakítjuk, azt egy műanyagcsőbe betoljuk és ezután a cső belsejét folyékony polimerizáiható műanyaggal feltöltjük és a feltöltött csövet a polime­­rizáció idejére valamilyen rögzítőszerkezetben egye­nes helyzetben tartjuk. A találmány szerinti antenná­nál az antenna vezetőjéül könnyen alakítható, de igen jó vezetőképességű lágy réz vagy alumínium huzalt al­kalmazhatunk. A vezető egyenes szakaszait több egy­más mellett futó szálból is kialakíthatjuk a csillapítás csökkentése vagy a sávszélesség növelése érdekében. A találmánynál előnyösen alkalmazhatók ondolált szálakból álló vezetők, melyeket úgy is el lehet készí­teni, hogy szorosra tekercselt huzalt széthúzunk, hogy a menetemelkedés a tekercsátmérőnél nagyobb le­gyen. Az ondolált szálak nem tapadnak egymáshoz és az egymástól távol álló szálak effektiv átmérője sok­kal nagyobb, mint az egymáshoz közel álló szálaké. A találmánynál a legolcsóbban előállítható extrudált műanyagcsövet is alkalmazhatjuk. Az ilyen cső anya­gában színezhető és külső felülete minden további megmunkálás nélkül is sima és tetszetős. A műanyag­cső anyaga előnyösen poliamid vagy polikarbonát. A cső belsejének feltöltésére előnyösen alkalmazhatunk epoxi vagy szilikonkaucsuk kiöntő gyantát. Ez utóbbi anyagok a kitöltés idején folyékonyak és a csőbe pré­selés alacsony nyomáson történhet. Az alacsony nyo­mású bepréselés a lágy vezetőt nem deformálja. A ki­töltőanyag több feladatot is ellát. Rögzíti a vezetőt, megakadályozza a csapadék behatolását és a mű­anyagcső rugalmasságát fokozva kialakítja az anten­na végleges rugalmasságát. A találmány szerint készült antennák könnyűek, rugalmasak, tömörek, karcsúk, olcsón előáUithatók, rendkívül stabilak és hosszú életűek, jól reprodukál­hatók, személyi sérülést nem okoznak és tetszetősek. Különös előnyük más antennákkal szemben, hogy míg azok különböző fajtái (melyeket a leírás első ré­szében ismertettünk) egymástól különböző anyagok­ból és alkatrészekből különféle gyártásmóddal készül­nek, addig a találmány szerint azokat közös anyagok­ból és alkatrészekből egyetlen gyártási eljárással állít­hatjuk elő. A találmány szerinti gyártási technológia igen-egyszerű és kevés gyártóeszközt kíván. A talál­mány szerint egyfajta külső megjelenési formában ál­líthatók elő mindazon antennák, melyek korábban különböző alakokban készültek. A találmány szerinti antennákat késsel adott frekvenciára szabhatjuk és a vezető a szabás után is rögzített marad. Az alábbiakban a találmány tárgyát két különböző kivitelű példa kapcsán az 5. és 6. ábrák alapján ismer­tetjük. Az S. ábrán egy normál sugárzási móduszú helixan­­tennát, mely TNC csatlakozóban végződik, félmet­szetben láthatunk. A 6. ábrán egy ötnyolcad hullámhossz méretű, mintegy két dB erősítésű antennát ugyancsak félmet­szetben ábrázoltunk. Az S. ábrán látható antenna részei: 1 gumisapka, 2 műanyagcső, 3 helix alakú vezető, 4 szellőzőfurat, 5 forrasztócsap, 6 hüvely- és könyökcsukló, 7 könyök­csukló alsó része, 8 szigetelő hüvely, 9 hollandi anya. A 6. ábrán látható kiviteli alak részei: 10 ondolált szálakból álló vezető, 11 hangolótekercs, 13 hüvely, a végén csavaros csatlakozóval. A többi számmal nem jelölt alkatrész azonos az 5. ábrán találhatóval. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál az antenna helix alakú 3 vezetője a 2 műanyag csőbe lazán illeszkedik és az alsó vége az 5 forrasztócsapra rá van tolva és rá van forrasztva. Az S forrasztócsap hengeralakú és az alsó végén el van lapítva és a 6 hüvely furatába a slicc irányából be van sajtolva. A 2 műanyagcső a 6 hü­velybe be van tolva és abban a 6 hüvely összeszorítá­­sával van rögzítve. A 2 műanyagcső belsejét a 2 mű­anyagcső felső nyílásán át folyékony célszerűen epoxi vagy szilikon kaucsuk gyantával töltjük fel. A cső bel­sejében levő levegő, melynek helyébe a gyanta folyik a 2

Next

/
Thumbnails
Contents