186193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zárt orr-résszel és sarokmegoldással kialakított zokni, illetve harisnya kötésére, vetülékrendszerű sikkötőgépen

1 186 193 2 nyugalmi helyzetben lévő tűk fejének középvonalát legalább 25 min-re megközelítően van kialakítva. Az árulehúzó egyik szorítópofája recézett, a másik pedig sima felületű, hogy az árunak ezzel érintkező oldala megcsúszhasson. A találmány szerinti árulehúzóval ellátott síkkö­tőgépen előállított zokniféleségek zárt orrhegye a lábfejkörvonalát tökéletesen követi, így a legjobb kényelemérzetet biztosítja. Ennek megfelelően a találmány szerint kialakí­tott zoknik, illetve harisnyák nem csupán esztétiku- _ sak, hanem rendkívül kényelmesek, és emellett gyártásuk is lényegesen egyszerűbb, mint a hagyo­mányos technológiákkal. A fröccsöntött gumicsizmák béléseinek készíté­sénél külön előnyt jelent, hogy sem az orr-résznél, sem a sarokrésznél nincs anyagvastagodás, tehát a fröccsöntött kéreg mindenütt megfelelő egyenletes vastagságú lehet, minthogy a zárásnál korábban jelentkezett bélésvaslagodás helyén nem jelentkezik vastagságcsökkenés. A találmány szerinti megoldás elsősorban vi­szonylag vastag fonalú termékek gyártásánál, ezen belül is elsősorban a kiváló kényelemérzetet biztosí­tó termékeknél alkalmazható előnyösen, minthogy a vékonyabb fonalból készült, illetve igénytelenebb termékek előállítása körkötéssel is gazdaságosan elvégezhető. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárás első lépése, a 2. ábra az eljárás második lépése, a 3. ábra a harmadik lépés, a 4. ábra pedig az eljárás negyedik lépését mutatja, az 5. ábrán a találmány szerinti árulehúzóval ellá­tott berendezés látható. Az alábbiakban a találmány szerinti technológia lépéseit ismertetjük. Első lépésben a lábfej kerületének megfelelő bő­­ságű cső kötéséhez szükséges valamennyi tűt mű­ködtetjük, mindkét (mellső, hátsó) tűágyban. A hátsó és mellső tűágy lakatfejének mindkét la­katja működő helyzetben van. Ezután a lakatfej egyik irányba történő elmozdí­tásával működésbe hozzuk a tűket, amelyek az 1. ábrán látható módon (az ábrákon a mellső tüágvat M, a hátsó tűágyat H jelöléssel láttuk el. A lakatfej mozgási irányát nyíl jelzi) behullámosítják az ada­golt fonalat. Ezután a lakat a csőkötésnek megfelelő helyzetre vált, azaz a mellső lakat csak az egyik irányú lökéi­nél működteti a tűket. Ezalatt a löket alatt a mellső tűágy valamennyi tűje működik és elkészül a 2. ábrán látható szemsor. A lakatfej további mozgása előtt tüválogatás következik, amelynek során mindkét tűágy szélein néhány tűt üzemen kívül helyezünk. Az üzemen kívül helyezett tűk számát az orrvégződés alakja határozza meg, számuk azonban mindkét oldalon legalább három. A 3. ábrán látható megoldásnál mindkét oldalon öt-öt tűt helyeztünk üzemen kívül. A működő helyzetben maradt tűkön csőkötés­ben egy vagy több sort készítünk el. A továbbiak­ban ismét egy vagy több soronként az üzemen kívül helyezett tűkből mind a hátsó, mind a mellső tű­ágyon újabb tűket helyezünk üzembe a tüágy köze­pétől a szélek felé haladva (lásd a 4, ábra). A fenti művelet, azaz az orr-rész elkészítése során a lépések számát, valamint a lépésenként lekötendő sorok számát ugyancsak az orrvég alakja határozza meg. Az orrvég kialakítása után kötjük meg az orrvég és a sarok közé eső szakaszt. Ez szabályos csőkötés­ben történik. A sarokrész kialakítását csak a mellső vagy csak a hátsó tűágyon az ismert módon végezzük el:- Tüváiogatással az egyik (pl. hátsó) tűágy ösz­­szes tűi üzemen kívüli helyzetbe kerülnek. A másik (mellső) tűágy jobb és bal szélén néhány tű egyszerre üzemen kívüli helyzetbe kerül.- A lakat a tüágyak felett áthaladva az üzemi helyzetben maradt tűket működteti. így elkészül egy, vagy több sor.- A továbbiakban több lépésben működő hely­zetben maradt tűkből további tűk kerülnek üzemen kívüli helyzetbe. Egy-egy lépésben a tüválogatás után egy, vagy több sor kerül lekötésre.- Miután kellő számú tű került üzemen kívüli helyzetbe, ezek a tűk az üzemen kívül helyezés sorrendjéhez képest fordított sorrendben, de azo­nos lépésekben újból üzemi helyzetbe kerülnek. Egy-egy lépésnél a tüválogatás után égy vagy több sor megkötésére kerül sor. Ezek a lépések addig ismétlődnek, amíg újból üzemi helyzetbe nem kerül valamennyi - a megelő­ző lépésekben üzemen kívül helyezett - tű. A lépések számát és a lépésenként megkötendő sorok számát a sarok formája határozza meg. A sarok megkötése után a másik (pl. hátsó) tű­ágy tűi is működő helyzetbe kerülnek. Csőkötésben elkészül a szárrész. A szárrész befe­jezése után kerül sor a szegély elkészítésére. Az orrvég kezdésénél található fonalvéget csak le kell vágni. Az elmondottakból látható, hogy a találmány szerinti technológia segítségével lehetővé válik az orr-rész és sarok kialakítás egyetlen gépen történő elvégzésére, ami az adott területen dolgozó szakem­berek számára újszerű és meglepő, minthogy erre korábban nem volt lehetőség. A találmány szerint zoknik és harisnyák készít­hetők például automata kesztyükötőgép felhaszná­lásával, csekély átalakítás eredményeképpen. A kesztyükötőgépeken, alkalmazott árulehúzók a kesztyűk hüvelykujj szélességében húzzák a mun­kadarabot. így a sarokrész megkötése nem lehetsé­ges, mert ekkor a fogyasztás, illetve szaporítás kö­tése során felhalmozódó szemsorok a sarok bizo­nyos számú sorainak megkötése után megakadá­lyozzák további szemsorok megkötését. Az 5. ábrán a találmány szerint kialakított olyan síkkötőgép látható, amelynek árulehúzója lehetővé teszi a találmány szerinti technológia alkalmazását. Az ábrán látható az 1 gépállványon lévő 2 tűágy, amely a 3 vonórúddal van összekapcsolva. A 4 árulehúzó végzi az 5 munkadarab megfelelő feszes­ségének biztosítását. Amikor az ilyen síkkötőgépe­ken hasonlójellegű munkadarabokat, például kesz­tyűket kötnek, a 4 árulehúzó 4a és 4b szorítópofái 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents