186183. lajstromszámú szabadalom • Szilárd tüzelőanyagokkal üzemeltethető szoba- és etázsfűtésre alkalmas kályha

A találmány szilárd tüzelőanyagok (fa, szén, el­égethető háztartási hulladékok stb.) elégetésével üzemeltethető olyan kályha, mely egyrészt használ­ható lakáshelyiség önálló,fűtésére (ún. szobafütés­­re), másrészt alkalmas a lakás helyiségek melegvíz fűtésére és célszerűen melegvíz szolgáltatására is. Egyedi lakások, családi házak fűtésére általában és régóta rendszerint minden helyiséget külön kály­hával fűtenek. Két helyiség együttes fűtésére is csak falazott, vagy cserépkályhák használhatók, melye­ket a fütendő szomszédos helyiségeket elválasztó falba építenek. Kettőnél több szoba, mellékhelyisé­ges lakások, családi házak egy helyről tüzeléssel való fűtésére vagy ezzel kapcsolatosan esetleges melegvíz ellátására is már kazánokat használnak, melyek melegített vizével fűtik a helyiségeket ún. etázsfütéssel. Az ilyen kazánok anyagigényesek, beszerzésük és alkalmazásuk költséges és jelentős anyagi megterhelést jelent a kisebb házak, valamint a lakástulajdonosok számára, melyektől azok a jelen találmány alkalmazásával mentesíthetők. A találmány lényegében szoba fűtökályha tipus, azonoj tüzelőszerkezettel és felépítéssel, de szerke­zetének oly kombinációs megoldásával, melynek révén az kétféle rendeltetésű használatra alkalmas, éspedig egyedi fütőkályhaként, továbbá égésteré­ben alkalmazott egyik elemének vízzel feltölthető üreges kialakításával, vagy terelő, ill. válaszfalként kialakított víztartállyal a kályha alkalmas helyisé­gek egyedi önálló fűtésére, vagy említett víztartá­lyához radiátor vagy radiátorok csatlakoztatásával több helyiség (szoba) meleg vízzel fűtésére, illetve esetlegesen melegvízszolgáltatásra is. A találmány szerinti egyedi vagy kombinált fü­­tésszolgáltatásra alkalmas kályha példaképpeni ki­viteli alakjait a csatolt rajz szemlélteti és alábbi leírása ismerteti bővebben. Az I. ábra a kályhát homlokoldali középvonalán átmenő függőleges középsíkjabeli metszetben mu­tatja, a 2. ábra fele részében homlokoldali, ill. elölné­­zetben, másik fele részében pedig az A-A vonalak mentén, a középsíktól 90°-kai elforgatott függőle­ges síkbani metszetben mutatja a kályha belső ré­szét. a 3. ábra az 1. ábra B-B vonalán átfektetett sikbani metszetet szemléltet, végül a 4. ábra a kályha radiátor csatlakoztatással me­legvíz fűtésre alkalmas kombinációját mutatja fe­­lülnézetben. A kályhateret a mellső, ill. hátsó 1 és 2, továbbá ezeket összekötő 3 és 4 oldalfalak, valamint az 5 fedél és a 6 fenéklemez határolják. A tüzelőanyag a 7 fedélajtó nyílásán tölthető be (3. ábra) a 8 fallal határolt tüzelőanyagot tároló 9 térbe, amely úgy méretezendő, hogy abban minél több - lehetőleg egy napra elegendő - tüzelőanyag legyen elhelyez­hető. A 10 rostély fölötti 11 égési tér előregyárlott samott vagy samott bélésű elemekből építhető ösz­­sze. Fa tüzelésű kályhánál a samottbélés elhagyha­tó. Samott helyett szálasított szilikát is alkalmazha­tó. Égés közben a keletkező égési gázok, ill. fütőgá­­zok vagy füstgázok a kályha bal és jobb oldalán kialakított 12 fiistgázjáratokon keresztül kétféle­képpen juthatnak a kéménybe éspedig a 13 tengely körül billenthető 14 nyílászáró lapot vízszintes helyzetbe forgatva, a füstgázok a kályha befűtésé­­nek kezdeti szakaszában nagy hőtartalmukkal köz­vetlenül juthatnak a kéményhez csatlakozó 15 tér­be. Ily módon a kémény átmelegedése gyorsabb és a begyújtásnál tapasztalható füstképződés kisebb mértékű. A füstgázjáratok bemelegedése után a tüzelőanyag intenzív égésekor a 14 nyílászáró lapot függőleges állásba forgatva, a füstgázjáratok meg­hosszabbodnak, mert a füstgázok a 14 nyílászáró lap folytatásában a válaszfalszerüen elrendezett 16 terelőelem és a 8 tüzelőanyagtér hátsó fala között haladhatnak tovább és a 16 terelőelem mentén; annak megkerülésével a 17 füstgázjáratokon átjut­hatnak a kéményhez csatlakozó 15 füstgáz térbe, miáltal a kályha futófelülete lényegesen megna­gyobbodott. A 16 terelöelem helyiséget fűtő egyedi kályha esetében lehet hőtárolós anyagú, de célsze­rűen lehet üreges is, mely vízzel feltöltve alkalmas a vízterével összeköthető radiátorok fűtő - meleg - vizének cirkuláltatásával fűtés szolgáltatására. A füstgázok a 15 térből a 18 csövön átjuthatnak a kéménybe. A huzal erősségét - hagyományos módon - a kéménybe torkolló 18 csőtoldatban alkalmazott 19 pillangós szeleppel lehet szabályoz­ni. A kéménybe torkolló 18 csőtoldat elhelyezhető a kályha hátsó részén, ill. annak bal vagy jobb oldalán, miáltal adott helyiségben a kályha elhelye­zése többféleképpen is lehetséges. A kályha üzemeltetése alatt vagy tisztításakor az egymással párhuzamosan elhelyezett rostélyelemek kívülről is elvégezhető mozgatásával a hamu a 20 lejtős csúzdán a 21 hamutárolóba továbbítható. Ily módon a lehulló hamu nem csökkenti az égéstáplá­ló levegő résének nagyságát, minthogy a levegő oldalról elrendezett nyíláson át is bejuttatható a 20 csúzda és a rostély közötti térbe A kályha el van látva az égés tökéletességének biztosítására és elle­nőrzésére alkalmas bevált eszközökkel, célszerűen figyelő nyílásokkal, így pl. égéstápláló levegő a 22 kezelőajtó jobb és bal oldalán elhelyezett egy-egy megfelelő szabályozható réssel ellátott ismert 23 szerkezeten át vezethető be a tűztérbe. A füstgázokat elvezető csatornák kezdeti (alsó) szakaszán jobb és bal oldalon egy-egy szekunder levegő nyílás alkalmazható, mely állíthatóan bizto­sítja a kellő gáz-levegő arányt és ezáltal a tökélete­sebb égést és ennek, valamint az égés intenzitása kémlelő ablakon ellenőrizhető. A lüztér hátsó falában a 24 nyílás van, melyen a huzat hatására vékony lángnyelv húzódik át a 17 füstgáz csatornába, mely az el nem égett füstgázo­kat örlángszerűen meggyújtja. A kályhafal magas hőmérséklete intenzív levegő áramlást és ezzel együtt porképződést okozhat. En­nek csökkentésére szolgál a lemezcsíkokból, ill. hullámosán képzett 25 külső burkolat, ún. köpeny, mely - különböző színekben - díszítőeleme is a kályhának, pl. dombornyomással, zománcozással ellátva stb. A kályha begyújtása alulról történhet, akár ha­gyományos alágyújtással, villamos vagy gázgyúj­­tással. A 3. és 4. ábrákon a fűtökályha melegvíz fűtésre alkalmas példaképpeni megoldása látható, melynél 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents