186159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyfelületek geometriai paramétereinek meghatározására

î 186159 2 lási hiba, stb. és így a mérés eredményei igen pon­tosak lesznek. A találmány szerinti berendezést a továbbiakban példakénti kiviteli alakja segítségé­vel a mellékelt rajzokon ismertetjük részleteseb­ben. Az 1. ábra a találmány szerinti, tárgyfelületek geometriai paramétereinek meghatározására kép­zett berendezés blokkvázlatát mutatja, a 2a ábrán párhuzamos koherens fénynyalábok metszete lát­ható, amely a vizsgálandó tárgy felülete felett ala­kul ki, továbbá láthatók az ábrán az interferencia szélsőértékek és az OXY síkon kijelölt szélsőérték nullhelyzete, a 2b ábrán a felületen képződő inter­­,ferenciasávok láthatók az OXY síkra vetítve, a 3. ábra divergens koherens fénynyalábok interferen­cia szélsőértékei egy síkjának vázlatos rajzát mu­tatja, a 4. ábra egy olyan rendszer vázlatos rajzát mutatja, amely két pár koherens fénynyalábot ké­pez, amely fénynyalábok egymástól a metszési szögben különböznek, az 5. ábra a találmány sze­rinti eljárás megvalósítására szolgáló optikai rend­szer egy további kiviteli alakját mutatja, ahol két különböző hullámhosszúságú sugarat alkalma­zunk, a 6. ábra a két sugárnyaláb metszési tarto­mányának egy részét mutatja és a két interferencia szélsőérték síkot, a 7a ábra a vándorló interferen­­ciasávok képének vázlatos fényerősség eloszlását, és a regisztrált kép fényérzékeny anyagának fekete­­dési eloszlását mutatja, a 7b ábra a 7a ábrán bemu­tatott képet mutatja A x értékkel eltolva, a 7c ábrán a fényerősség időfüggvénye látható, amely fény­erősség a 7a ábrán ábrázolt esetben áll fenn, a 7d ábra szintén a fényerősség függvényét mutatja a 7b ábrán bemutatott esetre, és a 8. ábra a 6 egység blokkvázlata. Az 1. ábrán bemutatott blokkvázlaton látható 1 optikai rendszer, amelynek segítségével két kohe­rens fénynyalábot hozunk létre, és vetítjük azokat egymáshoz képest meghatározott szögben a vizsgá­landó 2 felületre. A berendezés tartalmaz 3 fénysu­gárregisztrálót, amely a 2 felületen képződő inter­ferenciaképet regisztrálja, továbbá tartalmaz 4 jel­zőberendezést a regisztrált kép nullsávjának kijelö­lésére, koordináta-adó 5 egységet, továbbá sáv­­számmérő 6 egységet, amely a regisztrált képen méri a sávszámokat. Látható még az 1. ábrán a be­rendezéshez tartozó, a fénynyalábok metszési tar­tományában lévő interferencia szélsőértékek síkjai térbeli helyzetének mérésére kiképzett 7 elem, 8 tartóelem, valamint 9 fotocella, amely 9 fotocellá­val lehetőség van arra, hogy megfelelően eltolva a három különböző X, Y és Z koordináták leolvas­hatók legyenek, továbbá tartalmaz a berendezés egy, a felületi pont harmadik koordinátáját meg­határozó 10 egységet, amely 10 egység egy 11 fo­lyamatszámítógépet, 12 tárolót és 13 képernyőt tartalmaz, valamint 14 nyomtatóegységet, 15 raj­zológépet. A 6 egység össze van kötve a 3 fénysu­gárregisztráló kimeneteivel, a koordináta-adó 5 egységgel és a fénynyaláb metszési tartományában lévő interferencia szélsőértékek síkjainak térbeli mérésére kiképzett 7 elemmel, míg a 6 egység kime­nete, valamint az 5 egység kimenete és a 7 elem ki­menete össze van kapcsolva a 11 folyamatszámító­gép bemenetéivel. A berendezés működési elve a következő: Az 1 optikai rendszer segítségével a vizsgálandó felületen egy interferenciaképet hozunk létre azál­tal, hogy két, egymással szöget bezáró koherens fénynyalábot vetítünk a felületre. Ekkor a két fénynyaláb párhuzamos is lehet, konvergens vagy divergens, attól függően, hogy a vizsgálandó felü­let illetőleg a vizsgálandó tartomány geometriai pa­raméterei milyen nagyok. A 3 fénysugárregísztráló segitségével az interferenciaképet regisztráljuk. Fénysugárregisztrálóként opto-, film- vagy képfel­vevő kamerákat lehet alkalmazni, amelyekhez re­gisztrálóként videoszalag, matrica vagy fényérzé­keny elem van elhelyezve, amelyhez numerikus képkódoló berendezés csatlakozik az adatoknak a tárolóba történő bevitelére és a vizsgálandó felüle­ten egy fényérzékeny réteg van közvetlenül a felü­letre felvíve. A találmány szerinti eljárás megvaló­sítása úgy van megoldva, hogy a regisztrálás foto­vagy filmkamera segítségével a legcélszerűbb. A koordináta-adó 5 egység megadott pontjának két koordinátáját a regisztrált képen előre megad­juk vagy pedig bemérjük. A két X és Y koordinátá­val megadott pontot a 2b ábrán bemutatott OXY koordinátasíkban adjuk meg, amely két X és Y koordináta a tárgyfelület vizsgálandó metszetével a vizsgálat kezdeti időpontjában kb. egybeesik és amelyek az egész kísérlet alatt vagy változatlanok maradnak, vagy meghatározott mértékben eltoljuk őket. A két koordinátának az előre történő meg­adása vagy mérése tetszőleges módon elvégezhető, például úgy, hogy egy XY koordinátarendszert ve­títünk vagy viszünk fel a vizsgálandó felületre, amelyhez még hozzárendeljük az ezen háló csomó­pontjaiban regisztrált kép sávszámainak mérését is, illetőleg a kiválasztott koordinátákat a regiszt­rált kép síkjában mérjük, és ezeket a koordinátá­kat a regisztrálási mértéknek megfelelően átszámít­juk. A regisztrált képben a sávszámokat a 6 egység segítségével számoljuk, mégpedig egy vonatkozta­tási sávhoz viszonyítva, amelyet a 4 jelzőberende­zés segítségével a kép regisztrálása előtt kijelölünk. A nullsávot például kijelölhetjük egy vékony fény­nyaláb segítségével, amelyet azután mint kiválasz­tott nullsávot fedésbe hozunk. A találmány szerinti eljárás egyik konkrét kiviteli példájánál a nullsávot másképpen jelöltük ki, ezt az optikai rendszer is­mertetésénél részletesen bemutatjuk majd. A két koherens fénynyaláb metszési tartományá­ban az interferencia szélsőértékek, interferencia minimumok és maximumok felületei váltakozva képződnek, amelyek a 2 felülettel való keresztezés­kor sötét, illetőleg világos interferencia sávokat ké­peznek. Ha a kereszteződő fénynyalábok párhuza­mosak, azaz kollimáltak, akkor az előbb említett felületeket egymástól egyenlő távolságra lévő 16 sí­kok képezik, amelyek mind egymással, mind pedig az egymást keresztező fénynyalábok szimmetria­síkjával párhuzamosak. A 16 síkok egymástól való távolsága A fényhullámhosszúságtól és a két egy­mást keresztező fénynyaláb által bezárt a szögtől függ és a korábban már megadott (1) képlet alap­ján határozható meg. Ha a nullsávot egy vékony fénynyalábbal jelöljük meg, akkor ez a fénynyaláb az egész interferencia szélsőérték 17 síkjával fedés­be hozható, amely interferencia szélsőérték a null­­sávként kiválasztott 18 nullsávnak fog megfelelni. Amennyiben az egymást keresztező koherens fénynyalábok nem párhuzamosak, az interferencia 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents