186129. lajstromszámú szabadalom • Abszorbeáló képességű sebkötözőanyag és eljárás előállítására
18612*9 2 körülményei között vízzel nedvesítve teljes mértékben regenerálódik, olyannyira, hogy a részecske felszívóképessége nemcsak hogy eléri, hanem felül is múlja a tiszta cellulózrészecskéét. Emellett az alkalmazott poliszacharid-származék megtartja hidrofil jellegét, és kromatográfiás elválasztóképessége is előnyösen észlelhető. Míg a tisztán cellulózból álló készítmények a csírákat csak a részecskék közötti kapilláris térbe tudják felvenni, és azokat ott viszonylag lazán tartják meg, a találmány szerint előállított részecskék belső szerkezete is hatásos, és a poliszacharid-származék ionos karaktere révén jóval erősebb kötést hoz létre. További előnyt jelent, hogy a vízfelvevő képesség és a vízfelvétel, illetve a váladék felvételének kinetikája az előállítási eljárással viszonylag széles határok között beállítható, ezáltal a különböző követelményeknek jobban megfelelő készítmény állítható elő. A találmány szerinti készítmények további előnye, hogy kedvező hatásukat glicerin vagy polifalkilén-glikolok) jelenlétében is megtartják, így pép formájú készítmények előállítása is lehetséges belőlük. Kismennyiségű, előnyösen 5—30% közötti, glicerin vagy polietilénglikol alkalmazása gátolja a besugárzással történő sterilezésnél fellépő elszíneződést, amely más esetben a termék paramétereinek romlását és sárga elszíneződést okoz. A találmány szerinti különleges készítményt szokásosan 5 mm-t meg nem haladó rétegben visszük fel a sebre, és könnyű hagyományos nyomókötéssel rögzítjük. Amikor a részecskék a sebváladékkal megtelnek, de legkésőbb 14—20 óra elteltével a kötést kicseréljük. Ezt végezhetjük például a részecskeréteg vizes vagy fiziológiás sóoldatos lemosásával, majd tiszta kötözőanyag ismételt felvitelével. Az eljárás egyszerű és minden nehézség nélkül végrehajtható. Az előzőekben ismertetett minőségű sebkötözőanyagot a találmány szerinti eljárással úgy állíthatjuk elő, hogy technikailag szokásos viszkózoldathoz a benne lévő polimerkeverék összmennyiségére vonatkoztatva 5—50% korábbiakban ismertetett poliszacharid-származékot keverünk, ezt a keveréket termikusán koaguláljuk, a koagulátumot tisztítjuk, 5—30% vízzel nedvesítjük és szárítjuk. A termék különleges szerkezete koagulálás előtt vagy utána is létrehozható. Egy speciális kivitelezési mód szerint, a részecskeképzést úgy hajtjuk végre, hogy a hozzáadott poliszacharid-származékot tartalmazó viszkózoldat alkalmas módon, ismert eljárással, például vízzel nem elegyedő szerves oldószerben való diszpergálással, cseppformában eloszlatjuk, és a hőmérséklet 50—100 °C értékre való emelésével 30—90 perc alatt termikusán koaguláljuk, majd regeneráljuk. Az eljárás más kivitelezési módja szerint a poliszacharid-származékot tartalmazó viszkózoldatot hasonló körülmények között, de az anyag előzetes finom eloszlatása nélkül kezeljük, a koagulátumot lapok, rudak vagy tömbök formájában nyerjük, melyeket azután ismert módon mechanikusan aprítunk. A kapott finom eloszlású, morzsalékos anyag mosás és szárítás után poros-szemcsés terméket eredményez, melyet a kívánt részecskespektrum elérése érdekében adott esetben még tovább aprítunk száraz őrléssel. A kapott terméket tisztítás céljából és a termék tulajdonságainak javítása érdekében egy sor mosási műveletnek vetjük alá, kismolekulasúlyú alkoholokkal, előnyösen metil-alkohollal vagy etil-alkohollal, ketonokkal, előnyösen acetonnal, ezen alkoholok és/vagy ketonok vizes oldataival és/vagy vízzel vagy vizes oldatokkal, például hígított savakkal és lúgokkal mossuk, a művelet során a bekevert poliszacharid-származékok 5—50%-át kimossuk. Ezen termékek szárítása a szokásos egyszerű eljárásokkal megvalósítható, például örvényágyas szárítóban, oly módon, hogy előzőleg a részecskékről az utolsó, célszerűen nemvizes, vagy legalább részben nemvizes oldatból álló és adott esetben polialkilénglikol vagy glicerin adalékot tartalmazó mosófolyadékot centrifugálással vagy leszívatással eltávolítjuk. Bekeverés céljára számításba jövő poliszacharidszármazékok a nátriumkarboxi-metil-cellulóz, a nátrium-karboxi-metil-keményitő és a nátrium-alginát. Az eljárás előnyös kivitelezési módja szerint poliszacharid-származékként 0,4—1,0 átlagos helyettesítési fokú nátrium-karboxi-metil-cellulózt alkalmazunk. A bekevert nátrium-karboxi-metil-cellulóz mennyiségétől és minőségétől, valamint az utókezelési eljárás és a szárítás lefolytatásának módjától függően jobban vagy kevésbé összezsugorodott, messzemenően izometrikus, grammonként 1,5—20 ml víz felvételére képes részecskéket kapunk. A diszpergálással nyert részecskék közelítőleg gömbalakúak, felületük sima, míg a másik előállítási eljárással készült anyag részecskéinek felülete durva, alakjuk szabálytalan, ezek az eltérések azonban nem befolyásolják hátrányosan a termék lényeges jellemzőit. A találmány szerinti eljárással polimerkeverékből előállított részecskéket alapvetően a tisztán regenerált cellulózból készült anyaggal azonos kíméletességgel kell szárítani. Ilyen kezelésmód mellett kevéssé zsugorodott és már száraz állapotban is nagy makroporozitással bíró terméket nyerünk. Ha a poliszacharid-származékot oldott állapotban olyan koncentrációban adjuk a viszkózoldathoz, hogy ezzel az oldat teljes polimerkoncentrációját csökkentjük, vagy az ezt követő kezelési műveletek során nagyobb mennyiségű poliszacharid-származékot távolítunk el a nedves részecskéből, akkor az anyag kíméletes szárítását követően jóval nagyobb luktérfogattal bíró terméket kapunk, mint a tisztán regenerált cellulóz eredetű terméké. 1. példa A találmány szerinti sebkötözőanyag előállítására 50 g viszkóz (8% cellulózt 6% nátrium-hidroxid jelenlétében cellulózra számított 35% szén-diszulfiddal xantogenálunk) és 50 g 0,3 átlagos helyettesítési fokú Na-CMC 4%-os vizes oldatának elegyét 0,05% olajsavat tartalmazó 150 ml klór-benzolban diszpergáljuk keveréssel. Az így kapott cseppecs-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
