186128. lajstromszámú szabadalom • Talajmintavevő készülék
I 186128 2 A találmány talaj mintavevő készülék talajmechanikai vizsgálatokhoz, pl. a talaj réteghatárainak pontos megállapítására, béléscső használata nélkül, különösen spirálfúrásos technológiával végzett talajfúrásoknál és építőanyagok feltárásánál, megbízhatóan zavartalan, talajminták vételére, főleg szemcsés szerkezetű, pl. homok vagy kavics talajokból. A magas- és mélyépítési műtárgyak tervezésének, sőt már a beruházásának is fontos része a talajviszonyok tisztázása, és ennek érdekében olyan talajmechanikai szakvélemény összeállítása, amely a talaj rétegződését, víztartalmát, szilárdságát és az alapozás szempontjából mértékadó teherbíró talajréteg mélységbeli elhelyezkedését tisztázza. A talajmechanikai szakvélemény elkészítéséhez szükség van talajfeltárásra, amelynek végrehajtásához próbafúrásokat kell végezni. A próbafúrásokból vett talajminták adnak eligazítást a talaj minőségére, állékonyságára és egyéb jellemzőire vonatkozóan. A talajból vett minták két csoportra oszthatók: a zavart és zavartalan talajminták csoportjára. Az esetek többségében fontos, hogy a talajminta hűen tükrözze a termett talaj adottságait, ilyenkor feltétlenül ún. zavartalan talajminták vételére van szükség. A zavartalan talajminták vételére irányuló törekvés a legkülönbözőbb talajmintavevő készülékek kifejlesztéséhez vezetett. Ilyen pl. a 2,036.451 lajstromszámú számú francia szabadalmi leírás tárgya. Ennek a legnagyobb hibája az. hogy csak nyitott állapotban lehet a talajba lejuttatni, s így csak szilárd talajok illékony furataiban használható béléscső nélkül. Azonos célú berendezések ismerhetők meg a 458.072, 534.781 lajstromszámú svájci szabadalmi leírásokból és a 2,307.040 lajstromszámú NSZK közzétételi iratból is. E berendezések hiányossága, hogy a mintavevő ablakok a talajmintát forgácsolással veszik, és így a kamrákban csak ún. zavart minták foghatók fel. A csak nyitott állapotban a furatba ereszthető talajmintavevő a lejuttatás során zavaró talajrészecskékkel telhet meg, aminek hatására a minta zavarossá válhat. Az NSZK megoldás két szerszámot igényel, és ezeket olyan sajátos módon kell kialakítani, hogy egyéb fúrási munkákban nem használható, különleges tartozékokat képeznek és emellett bonyolultak, miáltal költségesek is. A találmány célja olyan talajmintavevő készülék megalkotása, amely alkalmas a talajmechanikai vizsgálatokhoz szükséges ún. zavartalan talajminták vételére, különösen a spirálfúrásos technológiával végzett talaj fúrásoknál és az építőanyagok feltárásánál, főleg szemcsés szerkezetű, pl. homok vagy kavics talajokból. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az ismert megoldások előnyös részmegoldásainak kombinációjával azok hátrányai megszüntethetők és az előrehajtás során önzáró kettős falú mintavevő kialakításával zavartalan talajmintát tudunk a talajból kivenni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti talaj mintavevő készülék talajmechanikai vizsgálatokhoz, pl. a talaj réteghatárainak pontos megállapításá ra, béléscső használata nélkül, különösen spirálfúrásos technológiával végzett talaj fúrásoknál és építőanyagok feltárásánál, megbízhatóan zavartalan talajminták vételére szolgál, főleg a szemcsés szerkezetű, pl. homok vagy kavics talajokból. A készülék rudazatkapcsolót, külső csőpalástot, belső csőpalástot, nyitókörmöt, mintavevő ablakot, spirál-levelet, ütköző idomot, vágófejet, alsó zárófeneket és mintateret tartalmaz. A rudazatkapcsoló pl. csapszeggel csatlakozik az alapgép, a motoros fúró berendezés rudazatához, és oldhatatlan módon illeszkedik a nyitókörömmel egybeépített belső csőpalásthoz. A belső csőpalástot a külső csőpalást fogja körül, amelynek célszerűen két mintavevő ablaka, egymásnak áteüenben, az előrehajtás irányában elhelyezett egy-egy mintavevő vágóéle, spirál-levele és ütköző idoma van. A külső csőpalásthoz pl. csapszeggel szerelt, a talajmintvevő készülék alsó végét lezáró vágófej csatlakozik, a vágófej pedig a mintateret lezáró alsó zárófeneket is megtámasztja. A találmány szerinti talajmintavevő készülék további ismérve lehet, hogy a mintateret magassági értelemben tetszőleges darabszámú célszerűen eltávolítható elválasztó tárcsák részterekre osztják. A talajmintvevő készülék egy másik lehetséges célszerű kiviteli alakjánál a mintavevő vágóéi fogazással van ellátva. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közlebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a talajmintavevő készülék vázlatos hosszmetszete, a 2. ábra pedig az 1. ábrán bejelölt a II—II síkban vett keresztmetszete. Az 1. ábrán egy darab 4 mintavevő ablakkal és fogazott 3 mintavevő vágóéllel hosszmetszetben tüntettük fel a talajmintavevő készüléket. Az 1 rudazatkapcsoló csapszeggel csatlakozik az alapgép, a motoros fúróberendezés rudazatához, és oldhatatlan módon illeszkedik a 2a nyitókörömmel egybeépített 2 belső csőpalásthoz. A 2 belső csőpalástot az 5 külső csőpalást fogja körül. Az 5 külső csőpalást egy darab 4 mintavevő ablakkal, egy-egy darab, egymásnak átellenben elhelyezett, élekkel az előrehajtás irányában álló, 3 mintavevő vágóéllel és 5a spirállevéllel, valamint elfordulást határoló 5b ütköző idommal van ellátva. Az 5 külső csőpalástot és egyúttal a talajmintavevő készüléket is lezáró 6 vágófej oly módon csatlakozik az 5 külső csőpalásthoz, hogy a 7 alsó zárófeneket megtámasztja és vele egyben a 8 mintateret is lezárja. A találmány szerinti mintavevő készülék használata során az előnyösen poligonális keresztmetszetű 1 rudazatkapcsolót csapszeggel csatlakoztatjuk a motoros fúróberendezés rudazatához. A talajmintavételt a talajmintavevő készülék jobb- és balirányú forgatásával végezzük. A jobbirányú forgatás a talajmintavevő készüléknek a furatban való előrehajtását eredményezi. Ilyenkor a 4 mintavevő ablak zárva van, és a talajmintavevő készüléknek a furatban való előrehajtását az 5 külső csőpaláston elhelyezett 5a spirál-levél segíti azáltal, hogy a furatban kiforgácsolt talajrészeket az előrehajlással ellentétes irányba továbbítja. A jobbirányú for5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
