186125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vicinális dihidroxialkil-xantén-származékok előállítására
186125 2 suk, majd az egyesített vizes fázisokat keverés közben 33%-os kénsavval pH 6 értékre állítjuk. A keletkezett csapadékot semlegesre mossuk, szárítjuk; ily módon 8,1 g (64,5%-os hozam) 1,7-dietil-xantint kapunk. Op. : 204-205 °C A metilén-kloridos fázisból 4,6 g 3-benzil-l ,7- -dietil-xantínt nyerünk vissza. b) l,7-Dietil-3-(5,6-dihidroxi-hexil)-xantin (25) képletű vegyület 7 g 1,7-dietil-xantin, 7,2 g l-klór-5,6-izopropilidén-oxi-hexán, 5 g kálium-karbonát és 50 ml dimetil-formamid elegyét 8 óra hosszat 120 °C hőmérsékleten keverjük. Bepárlás után a maradékot 50 ml n nátrium-hidroxid-oldattal felvesszük, majd az oldatot metilén-kloriddal extraháljuk. A metilénkloridos fázist hig nátrium-hidroxid-oldattal mossuk, szárítjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot 0,01—0,07 mbar-on 120— 150 °C fürdő-hőmérséklet mellett vékonyréteg bepárló segítségével ledesztilláljuk. Ily módon 11,5 g 1.7- dietil-3-(5,6-izopropilidén-dioxi-hexil)-xantint kapunk. E vegyületet 320 ml metanol és 80 ml víz elegyével felvesszük, majd az oldatot 0,4 ml 70%os perklórsav hozzáadása után 1 óra hosszat 70 °C hőmérsékleten kevertetjük. Lehűtés után az elegyet szobahőmérsékleten semlegesítjük, majd nátriumhidrogén-karbonát oldattal semlegesítjük. Csökkentett nyomáson az elegyet beszárítjuk. A maradékot 200 ml metilén-kloriddal felvesszük, majd betöményítjük. A maradékot kovasavval töltött oszlopon kromatografálva tisztítjuk. Eluálószerként 8:2 térfogatarányú metilén-klorid/etanol elegyet használunk. Ezt követően a kapott anyagot metilén-klorid és dietil-éter elegyéből átkristályosítjuk. Hozam: 7,9 g (72,5%) Op.: 115—116 °C Ci5H24N4Oj képlet alapján (Ms: 324,4) az analízis: számított: C 55,54%; H 7,46%, N 17,27%, talált: C 55,37%; H 7,51%, N 17,08%. Ugyanezt a diolvegyületet kapjuk, ha 1.7- dietil-3-(5-hexenil)-xantint a 2 c) példa szerint ozmium-tetroxiddal reagáltatunk, vagy ha a fenti vegyületet savanyú körülmények között hidrolizáljuk (1. a 3., 4. és 7. példát). 9. példa 7-(2,3-Dihidroxi-butil)-l,3-dipropil-xantin a) l-Klór-2,3-epoxi-bután (26) képletű vegyület 244 g 3-klór-perbenzoesavnak (85%-os) 1,5 liter kloroformmal készült oldatához jeges hűtés és keverés közben, 1 óra alatt 93,4 g 97%-os krotil-kloridot csepegtetünk. 70 óráig kevertetjük az elegyet szobahőmérsékleten, majd a keletkezett csapadékot leszűrjük, a szűrletet 10%-os nátrium-ditionit-oldattal (mindaddig, amíg a jód-keményítő reakció negatív nem lesz), majd telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és vízzel mossuk. A szerves fázist nátrium-szulfáttal szárítjuk, majd töltött oszlopon frakciónál! desztillációnak vetjük alá. 10 Hozam: 58 g (54,3%) Forráspont: (133 mbar) 70—73 °C Törésmutató: n°D : 1,4327 C4H7C10 képlet alapján (Ms: 106,55) az analízis: számított: C 45,09%; H 6,62%, Cl 33,27%, talált: C 45,28%; H 6,78%, Cl 33,30%. b) l-klór-2,3-dihidroxi-bután (27) képletű vegyület 57 g l-klór-2,3-epoxibutánt 500 ml vízzel 800 ml tetrahidrofuránnal és 1,2 ml perklórsawal (70%-os) elegyítünk. Az elegyet 2 napig szobahőmérsékleten kevertetjük, ezután nátriumhidrogén-karbonát-oldattal semlegesítjük, majd csökkentett nyomás alatt beszárítjuk. A maradékot 2 ml dietil-éterrel felvesszük. Az éteres oldatot szárítjuk, majd csökkentett nyomáson betöményítjük. Hozam: 54 g (85%) c) l-klór-2,3-izopropilidén-dioxi-bután (28) képletű vegyület 53 g l-klór-2,3-dihidroxi-butánnak 50 ml acetonnal és 71 g 2,2-dimetoxi-propánnak készült oldatához nitrogénatmoszférában végzett keverés közben 1 ml 70%-os perklórsavat csepegtetünk szobahőmérsékleten mintegy 6 perc alatt. Az elegyet egy további óra hosszat szobahőmérsékleten, majd fél óra hosszat 5 g finoman elporított nátrium-hidrogén-karbonáttal kevertetjük, ezután szűrjük, majd a szűrletet töltött oszlopon desztilláljuk. Hozam: 36,8 g (52,5%) Forráspont: (6,5 mbar) 49—53 °C d) 7-(2,3-dihidroxi-butil)-l,3-dipropil-xantin (29) képletű vegyület 47,2 g 1,3-dipropil-xantin, 33,6 g l-klór-2,3- -izopropilidén-dioxi-bután, 28,2 g kálium-karbonát és 300 ml dimetil-formamid elegyét 8 óra hosszat 120 °C hőmérsékleten keverjük. Az elegyet csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradékot 250 ml n nátrium-hidroxid-oldattal és 500 ml metil-kloriddal felvesszük. A vizes fázist metilén-kloriddal kirázzuk, az egyesített metilén-kloridos fázisokat n nátrium-hidroxid-oldattal és vízzel mossuk, szárítjuk, majd csökkentett nyomáson betöményítjük. A maradékot 0,03—0,07 mbaron 90 °C hőmérsékletű fürdőről ledesztilláljuk. Ily módon 26,8 g 7-(2,3-izopropilidén-oxi-butil)-l,3- -dipropil-xantint kapunk. (Hozam: 91,5%) a kiindulási anyagként alkalmazott 1,3-dipropil-xantinra számítva. (30. képletű vegyület) A kapott anyagot 700 ml tetrahidrofuránnal elegyítjük 100 ml vizet és 0,8 ml 70%-os perklórsavat adunk hozzá. Az elegyet 70 °C hőmérsékleten 1 óra hosszat kevertetjük, azután nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal semlegesítjük, majd csökkentett nyomáson betöményítjük. A maradékot 800 ml metilén-kloriddal felvesszük, az oldatot szárítjuk, majd csökkentett nyomáson betöményítjük. A maradékot metilén-klorid/dietil-éter elegyéből átkristályosítjuk. Hozam: 20,9 g (87,6%) Op.: 99—101 °C C'5H:4N404 képlet alapján (Ms: 342,39) az analízis: számított: C 55,54%; H 7,46%, N 17,27%, talált: C 55,49%; H 7,49%, N 17,18%. Fentiek szerint eljárva állíthatjuk elő az 1-es táblázatban felsorolt vegyületeket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
