186108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabil S-adenozil-metionin sók előállítására
186108 2 Az új vegyületet nikotinamidnak és guanidiecetsavnak SAM-al való enzimetikus metilezésén alapuló enzimaiikus módszerrel is azonosítottuk [G. L. Cantoni, J. Biol. Chem, 189, 745 (1951); G. De La Hóba B. A. Jameison, S. H. Műddé, H. H. Richards, J. Am. Chem. Soc. 81, 3975 (1959)]. Az eljárást a fenti módon a megismételve, de liofilizálás előtt annyi kénsavat adva hozzá, hogy a mólarány 3:1 legyen SAM-ra vonatkoztatva, a SAM 3H;S04 0,7H:O sót kapjuk, amelynek analitikai adatai az 1. táblázatban láthatók. Hasonlóképpen, a H2SQt/SAM mólarányt liofilizálás előtt 2:1-re csökkentve a SAM 2H2SO4 0. 4H2O sót kapjuk, amelynek analitikai adatai az 1. táblázatban vannak feltüntetve. 2. példa 1001 izobutil-alkoholban oldott 11,5 kg pikrolonsavat élesztősejtek lízisével kapott 700 1 oldathoz adjuk, ugyanazt a nyersanyagot és módszert használva, mint az 1. példában. Miután éjszakán át állni hagytuk az elegyet, a keletkezett csapadékot centrifugálással elválasztjuk. A csapadékot szobahőmérsékleten keverés közben feloldjuk 31 1 1 n etanolos kénsavoldatban. A kevés oldhatatlan anyag kiszűrése után az oldathoz 250 1 dietil-étert adunk. Állni hagyjuk, majd az elegyet szűrjük és a szilárd anyagot kevés éterrel mossuk. Vákuumban szárítjuk. A szilárd anyagot 400 1 vízben oldjuk, hozzáadunk 1 kg derítőszenet és az elegyet szűrjük. Jégecetet adunk hozzá, a pH-t 6,5-re állítjuk be, és az oldatot egy Amberlite IRC 50-el töltött oszlopon engedjük át, az 1. példában leírtak szerint. Az oszlopból a SAM-t 200 1 0,1 n sósavval eluáljuk. Vákuumban 30 liternyi térfogatra pároljuk, majd hozzáadunk 0,25 kg aktív szenet és az elegyet szűrjük. Az oldatot megtitráljuk és annyi tömény sósavat adunk hozzá, hogy a HC1/SAM mólarány 5:1 legyen. Az oldatot liofilizáljuk. 2,8 kg terméket kapunk az alábbi összetétellel : SAM" 67,6%; HC1 30,9%; H2O 1,5%. A só kristályos halmazállapotú és több mint 20%-ban oldódik vízben, színtelen oldat keletkezése közben. A közönséges szerves oldószerekben rosszul oldódik. Az 1. példa szerinti vékonyrétegkromatográfia azt mutatja, hogy a termék szennyeződéstől mentes. Az 1. táblázatban feltüntetett elemzési adatok megfelelnek az alábbi képletű terméknek: C,5H22N605S-5HC1 Az új vegyületet is azonosítottuk az 1. példában ismertetett enzimatikus módszerrel. Az 1. példában megadott módon eljárva különböző sóképzési fokú sók készíthetők, különösen az alábbiak: SAM • 4HCI • 0,4 H;0 SAM • 6HC1 0,7 H:0 amelyeknek analitikai adatai az I. táblázatban láthatók. 3. példa Az 1. példában leírt eljárást azonos módon megismételjük, de 4,75 kg pirogénmentes mannitot adunk az oldathoz liofilizálás előtt. Ezután az oldatot a szokásos módon liofilizáljuk. Liofilizálás-elősegitőként mannit hozzáadása 0,1% maradék nedvességtartalmú termék készítését teszi lehetővé. Az így kapott termék alkalmas injektálható gyógyszerré való feldolgozásra. 4. példa Az 1. példában leírt eljárást követjük. Az oldathoz liofilizálás előtt 4 kg Aerosilt (poralakú kovasav) adunk és a keletkezett kolloid oldatot liofilizáljuk. Liofilizálás-elősegitőként Aerosil hozzáadása 0,2% nedvességtartalmú termék készítését teszi lehetővé. Az így kapott termék alkalmas orális adagolású tablettáká való feldolgozásra. 5. példa A 2. példában leírt eljárást követjük, de a SAM-t 0,1 mól/l-es foszforsav oldattal eluáljuk 0,1 n sósav helyett. Liofilizálás előtt annyi tömény foszforsavat kell hozzáadni, hogy 5:l-es H3PO4/SAM mólarányt kapjunk. 4,26 kg terméket kapunk, az alábbi összetétellel: SAM" 44,4%; H3PO4 54,6%; H2o 1%. Az analitikai adatokat az 1. táblázatban tüntetjük fel, és ezek az alábbi képletű terméknek felelnek meg: C,5H;2N605S • 5H3PO4 ■ 0,5 H2O Az 1, példa szerint vékonyrétegkromatográfia azt mutatja, hogy a vegyület szennyeződésmentes. Az új vegyületet az 1. példában leírt enzimatikus módszerrel is azonosítottuk. Az 1. példábal leírtak szerint eljárva különböző fokú sóképzésű sók készíthetők, különösen az alábbiak: SAM ■ 4H3PO4 • 0,4 H2O SAM 6HjPO4-0,7 HjO amelyeknek analitikai adatai az 1. táblázatban láthatók. Az ismertetett módon készült sókon stabilitási vizsgálatokat végeztünk a terméket hőszabályozós kályhában 54 °C-on tartva, és a maradék sómennyiséget pontos időközökben meghatároztuk. A vizsgálatokat az ismert módszerrel (2963 533. sz. USA szabadalmi leírás szerint) készített SAM-n HC1 sókkal összehasonlítva végeztük, ahol n = 1,2 és 3. és a szintén ismert módszerrel (1 803 978. sz. NSZK szabadalmi leírás szerint) készített SAM x n H2S04 sókkal, ahol n=0,5 1 és 1,5. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
