186091. lajstromszámú szabadalom • Folyadékkristályos eszköz információinak hőmérséklettől függő megjelenítésére, valamint hőmérsékletfüggő optikai csatolású jeladó a folyadékkristályos eszközzel kialakítva 186092Forróvályús mángorló

I iis<) UVi 2 nak. A mozgatás beépített szerkezettel történik vagy pl. azáltal, hogy a felhasználó kézbefogja, hajlítja, nyomkodja stb. Összefoglalva tehát a fenti eszközök főbb hibáit, a következőket mondhatjuk. A koleszterikus folyadékkristály réteg helixének a hordozó felületekre közel merőleges irányba való állítása nagy felületén (4-5 cm2) egységesen csak igen nehezen oldható meg, és ennek időbeli stabili­tása még kis felületek esetén is erősen korlátozott (mintegy 2-12 hónap). Az élénk, erőteljes, ragyogó színek csak merőle­ges tengelyű helix orientációval biztosíthatók, így a színek fokozatosan halványodnak és a kezdetben sem túl kontrasztos ábra idővel kontrasztszegény­­nyé, olvashatatlanná válik. A koleszterikus anyagok és ezek keverékei anya­gi felépítésükből adódóan erősen hajiamosak a ki­kristályosodásra, átrendeződésre, továbbá sokkal érzékenyebbek a nedvességre, szennyező anyagok­ra mint pL néhány nematikus folyadékkristály. A mikrotokozási eljárás részben megoldja ugyan az átkristályosodási problémát és bizonyos védelmet nyújt a környezeti szennyező hatások ellen, azon­ban ez jelentős hátránnyal, a kontrasztosság erőtel­jes romlásával párosul, ami épp az eszköz kijelző jellege által igen szembetűnő. További hátrány, hogy az adott hőtartományon belüli mindenkori hőmérséklet a kék szintöl a piros színig terjedő tartomány valamely színének felel meg, így pontosabb értékek behatárolásához refe­rencia színskála mellékelése szükséges, ami a hasz­nálatot nehézkessé és a szubjektív szinérzékelés miatt erősen szubjektívvé teszi. Ugyancsak hátrány, hogy egy adott hőmérsék­lethez tartozó szín a tér más irányából - akár már néhány szög-fok eltéréssel is - szemlélve más színű­nek látszik, ezért látószöge és ennek következtében pontossága is korlátozott. A már említett gyenge kontrasztból és korlátozott látószögből adódóan nagy távolságokból történő megfigyelésre sem al­kalmasak. Ez az alkalmazhatósági területet erősen leszűkíti. Bár ugyanaz a szín mindig egyértelműen ugyan­annak a hőmérsékletnek felel meg, az előbb felso­rolt korlátozó tényezők, így a látószög, kontrasz­tosság, fekete háttér stb., gyakorlatilag lehetetlenné teszik azt is, hogy az eszköz a hőmérséklet vizuális megjelenítésével egyidejűleg optikai elektronikai elemekből álló egyszerű rendszer részére szolgáltas­son az adott hőmérsékletnek megfelelő valamilyen vezérlő jelet. Igény merült fel olyan eszközre, amely informá­ciónak küszöbhőmérséklettől függő megjelenítésé­re alkalmas, és mely nagy kontrasztossággal, a té­vedési lehetőségek csökkentésével széles látószög­gel az adott célnak megfelelő pontossággal, kellő időbeli stabilitással képes megoldani, s ugyanakkor felépítésében viszonylag egyszerű. Információ alatt bármilyen hőmérsékletértékhez kötötten megjeleníteni kívánt utasítást, tájékozta­tást nyújtó számjegyes, betűs, vagy ábrás informá­ciót, esetenként ezek kombinációját értjük. így in­formáció lehet magának a hőmérsékletnek nagysá­ga számjegyes vagy kódolt például szín formájá­ban, vagy valamilyen ábra vagy felirat, amely a környezeti hőmérsékletnek egy adott értéket meg­haladása esetén tűnik elő vagy el. Továbbá igényként merült fel olyan megoldás kidolgozása is, amely hőmérséklet függő optikai csatolású jeladóként kialakítva elektronikus jelfel­dolgozó rendszerbe illeszthető. Munkánk során így célunkká vált egy felépítésé­ben egyszerűbb, nagy kontrasztú, széles látószögű, időben stabil módon működő, adott, ún. küszöb­hőmérsékletre érzékeny információ megjelenítő eszköz kidolgozása, amely alkalmas az említett igé­nyek teljesebb kielégítésére, kiküszöbölve az ismert megoldások hátrányait, ugyanakkor megtartva, il­letve magában egyesítve azok előnyeit. Kísérleti munkánk során az ismert megoldások hiányait és hátrányosságait tanulmányozva úgy ta­láltuk, hogy a hátrányosságok kiküszöbölése a fen­ti igényeket tekintve csak kompromisszumos meg­oldással lehetséges. A kompromisszumok szüksé­gessége magából a működési alapelvből - mely a koleszterikus folyadékkristályok hőmérséklet hatá­sára történő színváltozására épül - ered. Ezért további munkánk során a koleszterikus folyadékkristály keverékek önmagukban való al­kalmazásának lehetőségét elvetettük, ehelyett ne­­matikus folyadékkristály keverékkel próbáltuk a kitűzött feladatot megoldani. A találmány szerinti megoldás kettős alapgondo­lat egyesítésének eredménye. Az első alapgondolat az, hogy az elektromos alkalmazásokban ismert csavart-nematikus mole­kula elrendezés 90 fokos optikai forgatása nemcsak a folyadékkristály rétegre adott elektromos feszült­séggel szüntethető meg, hanem a réteg adott hő­mérsékletre, pontosabban a folyadékkristály nema­­tikus fázisú tartományának alsó vagy felső határ­­hőmérsékletére, célszerűen nematikus-izotrop fá­zisátmenetének (a továbbiakban röviden N-I átme­net) hőmérsékletére való melegítéssel (hűtéssel) is előidézhető, így egy párhuzamos polarizátorok kö­zé helyezett ilyen réteg, amely a határhőmérséklet alatti hőmérsékleten eredetileg átlátszatlan volt, a határhőmérséklet felett átlátszóvá válik, ezáltal lát­hatóvá tesz egy, a két polarizátor között elhelyezett információs mezőt. A második alapgondolat lényege, hogy mivel a termotróp folyadékkristályok nematikus-fázisú tartományának határhőmérsékletei az anyagi ösz­­szetétel - keverékek esetén az egyes összetevők anyagának és keverési arányának - függvénye, így az adott anyagra jellemző értékek, ezáltal egy cél­ként kitűzött határhőmérsékletre adott pontosság­gal anyag választható vagy anyagkeverék beállítha­tó. A két alapgondolat egyesítése olyan új folya­dékkristályos eszközt nyújt, amely a koleszterikus folyadékkristályokat alkalmazó hőmérsékletmérők említett hátrányait kiküszöbölve azok kontrasztját messze meghaladóan és azok látószöge miatt szín­függést kiküszöbölve adott hőmérséklet érték(ek), vagy ezen hőmérséklet érték(ek)kel kapcsolatos in­formációk vizuális megjelenítésére alkalmas, felépí­téséből adódóan további fényforrással és fényelekt­romos átalakítóval kiegészíthető, így hőmérséklet­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents