186084. lajstromszámú szabadalom • Érmebedobásos automata
186084 2 A találmány tárgya érmebedobásos automata, amelynek függőleges játékpanelje van, ahol a függőleges játékpanel pénzérmék vagy hasonló, lapos, gördülő játékpénzek vagy zsetonok számára mozgási síkot képez, továbbá, amely több, a mozgási síkban elhelyezett érmeérzékelővel, a játékpanel mozgási síkjának szomszédságában elhelyezett, az érmére rácsapó eszközzel, valamint a tét bedobásához eszközzel, és nyereménykifizető mechanizmussal ellátva. Ilyen típusú érmebedobásos automata (játékautomatát) évek óta alkalmaznak a különböző nyilvános helyeken. Ezek működése azon az elven alapul, hogy az érmét, amely a bedobó nyíláson keresztül a rácsapó eszközhöz esett, a rácsapó eszköz működtetésével a játékpanel elülső felületénél megütötték. A játékos megpróbálja az érmét úgy megütni, hogy az a játékpanel hátulsó oldalához essen a játékpanelben lévő nyereménynyíláson keresztül, ahol az érme a nyereménykifizető mechanizmust működteti, és az érmebedobásos automata kifizeti a nyereményt képező érméket. Az az érme, amely nem érintette valamelyik nyeremény nyílását, a játékpanel elülső felülete mentén egy érmetárolóba esik, ahonnan a fent említett nyeremény érméket kifizeti a gép, vagy pedig egy pénztároló dobozba. Ezeknél az ismert érmebedobásos automatáknál a gyorsan bedobott érméket tehát megütik, hogy a játékpanel mentén elhaladjon, és a játékpanelben maradó érmék így állandóan cserélődnek. Ebből következik, hogy ezek az érmebedobásos automaták tétként csak meghatározott értékű érméket, például 50 pennis érméket fogadnak el, ennélfogva a nyeremény is mindig csak az elfogadott érme értékének megfelelő értékű lehet. További hátrány, hogy a nyereménynyíláson áthaladó érmét a játékpanel elülső oldaláról át kell vinni annak hátulsó oldalára, vagyis az érmét mozgási síkjára merőlegesen kell mozgatni. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az érme megakadhat, miközben az első mozgási síkból a második mozgási síkba megy át. További hátránya á fenti ismert érmebedobásos automatának, hogy a nyeremény értékének mindig a bedobandó érme értékével azonosnak, vagy annak többszörösével kell egyenlőnek lennie. A 13 803 és a 106750 sz. angol szabadalmi leírásokból ismeretesek továbbá olyan játékpanellel rendelkező érmebedobásos játékautomaták, ahol a játékpanelen golyók gurulnak, amelyeket a megfelelő nyílásba a játék indítása céljából behelyezett érmékkel engedik útjára. Ha a játék a játékos számára kedvezően folyik le, az érmét a játékosnak visszajuttatják. Ezeknek a játékautomatáknak az a hátránya, hogy a játékos nem saját „szerencsepénzét” látja a játékpanelen végighaladni, így a játék elveszti „valódi” érmés játék jellegét. A találmány célja olyan érmebedobásos automata létrehozása, amellyel a fenti hátrányok kiküszöbölhetők. A kitűzött célt a találmány szerint olyan érmebedobásos automata létrehozásával értük el, amelynek függőleges játékpanelje van, ahol a függőleges játékpanel pénzérmék vagy hasonló, lapos gördülő játékpénzek vagy zsetonok számára mozgási síkot képez, továbbá, amely több és a mozgási síkban elhelyezett kapuval és érmeérzékelővel, a játékpanel mozgási síkjának szomszédságában elhelyezett, a játékérmére rácsapó eszközzel, valamint a tét érmék bedobásához eszközzel és nyereménykifizető mechanizmussal van ellátva, ahol az újdonság abban van, hogy — a játékpanel mozgási síkjában a játékérmék, előnyösen fém érmék számára síkbeli, zárt cirkulációs nyomvonalú csatorna van kialakítva, amely áthalad az érmére rácsapó eszközön, és — a tét érmék bedobására szolgáló bedobó nyílás a játékpanelt elkerülve, különálló, tét érmék számára szolgáló csatornán keresztül önmagában ismert módon van összekötve a nyereménykifizető mechanizmussal. A találmány szerinti érmebedobásos automata azon az elven alapul, hogy a játékpanelben állandóan ugyanazok a játékérmék cirkulálnak, ugyanakkor a tét érmék, amelyeket a bedobó nyílásba dobnak, egyáltalán nem érintik a játékpanelt, hanem a fenti panelt elkerülve vagy az érmetároló dobozba, vagy a nyereménykifizető mechanizmusba kerülnek, így tehát a játékpanelben mozgó érméknek nem kell az érmebedobásos automatába bedobott tét érmékhez hasonlónknak lenniük. Ez lehetővé teszi, hogy a nyeremény értéke a játékpanelben mozgó (pl. 50 pennis) érmék értékétől független legyen, és a játék nyereményét tét érmék összegeként állapítsuk meg, pl. 1,20 márka értékben. Mivel a játékpanelben mozgó érméket nem kell onnan kivenni, nem kell a játékban résztvevő érméket tengelyirányban elmozgatni. A játékpanelben mozgó érmék ehelyett mindig egy és ugyanazon síkban mozognak, először az érmére rácsapó eszköz felé, majd onnan a játékpanelnek a rácsapó eszköz mögött lévő részébe. Ezenkívül a nyeremény nagyságát a játékpanelben cirkuláló érmék értékétől függetlenül lehet meghatározni, mégpedig úgy, hogy az az érmebedobó nyíláson keresztül az automatába bedobott különböző értékű tét érmék összegének, például 2,40 márkának feleljen meg. Az a tény, hogy a játékpanelben mozgó cirkuláló érmék és a tétként bedobott érmék egymástól függetlenek, lehetővé teszi, hogy az érmebedobásos automatát elektronikus áramkörrel lássuk el, mely esetben a különböző funkciókat mikroprocesszorral vezéreljük. Egy ilyen érmebedobásos automata például az érméken kívül bankjegyeket is elfogadhat tétként. A találmány szerinti érmebedobásos automatát az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábrán a találmány szerinti érmebedobásos automata egÿ előnyös kiviteli alakjának elölnézete látható; a 2. ábrán az 1. ábra II—II metszősíkja mentén felvett metszet látható; a 3. ábrán pedig az érmebedobásos készülék működési diagramját mutatjuk be. Az 1—3. ábrákon látható kiviteli példa szerint a találmány szerinti érmebedobásos automatának szekrény formájú 1 kerete van, amelynek elülső oldala nyitható, és üvegből készült. Az 1 keret belsejében függőleges 2 játékpanel van elhelyezve, annak egyik oldalánál pedig 3 rácsapó eszköz található. Az 1 keret felső részén 4 bedobó nyílás van, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
