186081. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a sejttevékenységgel összefüggő biológiai folyamatok stimulálására

1 186031 2 tora és a fénysugarakat adott irányba rendező fényte­relő rendszere van. Az igy felépített berendezés tehát lényegesen külön­bözik a lézerforrásoktól, mivel fénye inkoherens, cél­szerűen folytonos vagy kvázi folytonos spektrális el­oszlású, továbbá lényegesen egyszerűbb a szükséges intenzitás mellett nagy nyalábátmérőt biztosítani. A szerkezeti kialakítás szempontjából előnyös, ha a fényterelő rendszer legalább részben a fényforrással van egybeépítve, például, amikor a fényforrás mögött a visszafelé irányuló sugarakat előre irányító reflek­torfelület helyezkedik el. A fényforrást előnyösen fémhalogén lámpa vagy iz­zólámpa képezi. A berendezés hőterhelésének csök­kentése érdekében reflektorfelület alkalmazásakor előnyös, ha azt hidegtükör képezi. Az irányítottság szempontjából előnyös, ha a reflektor forgási parabo­loid vagy szférikus kiképezésű. A kezelt felület védelme szempontjából előnyös, ha a fénysugarak útjába ultraibolya szűrő van közbeik­tatva. Amennyiben a fényterelő rendszer egyik részét a lámpával egybeépített reflektorfelület képezi, a ked­vezőbb fényterelés céljából a lámpa előtt lencsékből álló nyalábképző optika is elhelyezhető. A lámpa által keltett hő elvezetésére a reflektorfelü­let mögött ventillátort célszerű elhelyezni. A polarizált fény előállításának egy könnyen meg­valósítható kivitelénél külön polárszűrőt alkalmazha­tunk. A szűrő által nem polarizált infravörös tarto­mány felesleges hőterhelésének megakadályozására célszerű infravörös szűrőt is alkalmazni. A lineárisan, polarizált fénysugarak előállításának egy másik célszerű megoldásánál a polarizátort az irá­nyított fénysugarait útjába helyezett reflexiós polari­zátor képezi, amelynek' a rá beeső fénysugarakkal Brewster szöget bezáró legalább egy reflexiós felülete van, és előnyös, ha a reflexiós polarizátor több, egy­mással közzel elválasztott plánparallel üveglemezből áll. A reflexiós polarizátor alkalmazása nemcsak látha­tó, hanem az infravörös tartományban is lehetővé te­szi polarizált sugarak előállítását, így a kezelés szem­pontjából az infravörös tartományba eső összetevők is hasznosak, kiszűrésük szükségtelen. A nagyobb spektrális sávszélesség miatt ugyanolyan kisugárzott polarizált fényfeljesítmény előállításához kisebb lám­pateljesítmény szükséges, így a melegedés mértéke csökken, a méretek és a súly csökkenthetők és a telje­sítményfelvétel is kisebbé válik. Az infravörös suga­rak behatolási mélysége nagyobb, így a besugárzással a felület alatti szövetek stimulálása is bekövetkezik,. A poláros fénnyel- Való találmány szerinti kezelés gyógyulást stimuláló-hatását legpregnánsabban az évek óta fennálló, krónikus sebek besugárzásánál nyert tapasztalatok demonstrálják. A kezelés hatására a sebgyógyulás folyamata meg­indult, a sebek először feltisztultak, a váladékképző­dés csökkent, majd megszűnt. A sebalapon érvégző­dések jelentek meg, és megindult a sebszéli hámoso­­dás. A gyógyulás folyamata egyenletes volt, a sebek alapjai feltelődtek, majd esetenként pörkképződés után gyógyultak. A sebváladékból az egyes kezelések előtt és után vett kenetek citológiai vizsgálata alapján a besugárzás hatását a következőkben foglalhatjuk össze. A besugárzás fokozta az épü baktériumfagocitózis­­ra kész fehérvérsejtek arányát a nekrotikus fehérvér­sejtekhez viszonyítva. Nemcsak a fagocitózisra kész fehérvérsejtek száma nőtt, hanem jelentősen fokozódott a fagocitózis in­tenzitása is. Ez egyrészt abban jelentkezett, hogy többszörösére nőtt az egy fehérvérsejt által bekebele­zett baktériumok száma, másrészt abban, hogy az ép fehérvérsejtek nagyobb százaléka fagocitált. " Néhány kezelés után megjelentek az immunológiai védekezésben résztvevő sejtek, úgymint az eozinofil sejtek, a limfociták és a monociták. A sejtek citoplazmájában a mikroszkóppal vizsgál­ható granulumok mennyisége és minősége jelentősen változott a kezelés hatására, amikor is jól látható, nagyszemcsés granuláció jelent meg. A kenetben látható eredetileg nem létező vagy vé­­konyszálű, töredezett és csekély mennyiségű fibrinszál mennyisége a kezelés hatására többszörösre növeke­dett, hosszúságuk megnőtt, a szálak vastagabbak, gyakorta kötegezettek lettek. A humorális védekezés beindulását bizonyítják a sebváladék immunfehérje összetételében a kezelés ha­tására bekövetkezett változások is. A poláros fénnyel való besugárzás fokozta az immunfehérjék mennyisé­gi növekedését, természetesen a különböző frakciók esetében különböző mértékben. Legnagyobb mértékű átlagos növekedést az immunoglobulin M-nél tapasz­taltunk, amely 85% körül volt, míg a legkisebb mérté­kű, mintegy 21%-os növekedés az immunoglobulin-A 'frakcióban jelentkezett. Az itt leírt biológiai hatások szorosan összefügge­nek a sejtmembrán kettős lipid rétegében lévő poláros fejek konformáció .változásához kötődő fázisátalaku­lással, ilietve a poláros fénynek a kettős lipid rétegre gyakorolt hatásával. Feltételezhető ugyanis, hogy a poláros fény hatására az immun sejtek környezetében lévő antigén struktúrák az immun sejtekben nem spe­cifikus válasz triggerelésével vagy érzékenységük fo­kozásával immunválaszt váltanak ki, és ez egyéb té­nyezők mellett a sebgyógyulást is elősegíti. Ha a limfocita membrán struktúrában a poláros fény hatására változás jön létre, akkor ez egyrészt nö­veli a limfocita receptorok aktivitását, másrészt a membrán struktúra változása közvetlenül aktiválja a ciklusos adenozin monofoszfátot, amely képes ezáltal beindítani a sejt energia termelő folyamatát. A fenti két hatás megindíthat egy helyi immunválaszt. A megindított immunválasz során lymphokinek szabadulnak fel, és ezek immunológiai láncreakciót indítanak be. Ennek során beindul a M1F faktor (Migration Inhibitory Factor), amely gátolja a mak­­rofágok tpvábbvándorlását. A beinduló MCF (mono­­cyta chemotactikus faktor), az NCF (neutrophil che­­motactikus factor) és az ECF (eosinophil chemotacti­kus faktor) a monocitákat, a neutrofil granulocitákat és az eozinofil sejteket az érintett területre csalogatja. Ennek következtében az említett sejtek az adott te­rületre vándorolnak. A membrán szerkezet változásának következtében fokozódik az SRF faktor (skin reactiv faktor) mennyisége, ami az erek permeabilitását fokozza, ez 5 1° * 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents